Ukrán válság - Országgyűlési képviselők a decentralizáció szükségességét hangsúlyozták
Magyar országgyűlési képviselők az ukrajnai decentralizáció jelentőségét hangsúlyozták a válság rendezése érdekében egy szerdai budapesti tanácskozáson.
A Keleti fordulat vagy új egyensúly? címmel rendezett külpolitikai konferencián Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: az ukrán válság világossá tette, hogy véget ért a hidegháború lezárását követő történelmi időszak, Európa biztonsága érzékelhetően megkérdőjeleződött az elmúlt egy évben. Európának az a feladata, hogy erre megfelelően reagáljon - fűzte hozzá.
Kifejtette: a közép-európai országok fontos feladata, hogy kellő figyelmet szenteljenek a keleti problematikának, és ebben eddig is többé-kevésbé számíthattak Németországra. Ha ez a figyelem alábbhagy, az biztonsági kockázatot jelent - mutatott rá.
Németh Zsolt arra is kitért, hogy a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján európai uniós tagsági perspektívát kell adni azoknak az országoknak, amelyek erre készen állnak és az integrációt tekintik céljuknak. Ilyen országnak nevezte Ukrajnát, Moldovát és Grúziát. Úgy látja, Európa azzal segíthet leginkább Ukrajnának, ha világos tagsági perspektívát nyújt számára. Ha erre nem képes a rigai csúcstalálkozón, akkor nem lehet sikeres az esemény. Márpedig egyelőre a megegyezés körvonalai csak nagyon halványan látszanak az unión belül ebben a kérdésben - mondta.
A fideszes politikus hangoztatta: örvendetes, hogy látványosan kezdetét vette a decentralizációs folyamat Ukrajnában, és a hosszú távon sikeres, saját lábán megállni képes, szuverén Ukrajna eléréséhez ezen az úton kell haladni.
Molnár Zsolt (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyar külpolitika számára az Ukrajnában lévő magyarok helyzetének kell elsődlegesnek lennie, emellett az ország EU- és NATO-tagsága határozza meg az irányt. Úgy vélte, a közép-európai régió felértékelődött a világ katonapolitikai helyzetében, mert közel van a válsággóchoz, tranzitútvonalat jelent és több NATO-tagállam van itt.
A Political Capital, a Common Sense Society és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a szocialista politikus kifejtette: fontos valamiféle autonómiát biztosítani az ukrajnai orosz kisebbségnek ott, ahol nagy számban élnek, ez a helyzet már a független Ukrajna létrejöttekor sem alakult megfelelően.
Most ezt nehéz lesz pótolni, az etnikai feszültségeknek általában nem egyszerű véget vetni - mondta. Hozzátette: nagy siker, ha a minszki egyezménynek sikerül érvényt szerezni, és tárgyalóasztalnál lehet rendezni a helyzetet.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az ukrán válsággal egyértelművé vált: korábban ezt nem hitték ugyan, de nem lehet kizárni a fegyveres konfliktust Európa területén. A transzatlanti közösség "vette az üzenetet", és a NATO walesi csúcstalálkozóján megfelelően reagált erre - idézte fel. Megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai fellépésével megnövelte a NATO kohézióját.
A konferencia egy másik részében az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról Schiffer András, az LMP társelnöke kijelentette: nincs szükség az egyezményre.
Alapvetően károsak az ilyen nagy kereskedelmi paktumok, mert bár például a neoliberálisok szerint ezek az emberiség fejlődését szolgálják, az ökopolitikai eszmék követői szerint a természeti erőforrások kihasználásához, a kizsákmányolás növekedéséhez vezetnek. Ha a kormányoknak továbbra is érték, hogy tízezer kilométereket lehet utaztatni az árukat, akkor felemésztjük a bolygó erőforrásait - vélekedett.
Schiffer András megjegyezte: a kelet-közép-európai és a dél-európai országok között lenne inkább szükség együttműködésre.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője ugyanakkor azt mondta: támogatja az egyezmény létrejöttét, mert ez fontos lehet az EU előtti kihívások kezelése szempontjából. Emlékezetett: az EU a tartós békét hivatott biztosítani, és annak idején az alapítók úgy gondolták, hogy ennek alapja az országok közötti gazdasági együttműködés, bár ma már az unió nyilvánvalóan nem csak erről szól.
Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást illetően ugyanez a gondolat a meghatározó - magyarázta. Kiemelte: komoly kérdések merülnek fel ugyan az egyezménnyel kapcsolatban, de nem jó ötlet teljes egészében levenni a napirendről, mert nincs alternatívája.
Szapáry György korábbi washingtoni nagykövet is azt mondta, hogy szükség van a szabadkereskedelmi megállapodásra, mert az EU és az Egyesült Államok között már most is intenzívek a kereskedelmi kapcsolatok, így kedvező eredményeket hozhat a megállapodás.
MTI
A Keleti fordulat vagy új egyensúly? címmel rendezett külpolitikai konferencián Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: az ukrán válság világossá tette, hogy véget ért a hidegháború lezárását követő történelmi időszak, Európa biztonsága érzékelhetően megkérdőjeleződött az elmúlt egy évben. Európának az a feladata, hogy erre megfelelően reagáljon - fűzte hozzá.Kifejtette: a közép-európai országok fontos feladata, hogy kellő figyelmet szenteljenek a keleti problematikának, és ebben eddig is többé-kevésbé számíthattak Németországra. Ha ez a figyelem alábbhagy, az biztonsági kockázatot jelent - mutatott rá.
Németh Zsolt arra is kitért, hogy a keleti partnerség következő, rigai csúcstalálkozóján európai uniós tagsági perspektívát kell adni azoknak az országoknak, amelyek erre készen állnak és az integrációt tekintik céljuknak. Ilyen országnak nevezte Ukrajnát, Moldovát és Grúziát. Úgy látja, Európa azzal segíthet leginkább Ukrajnának, ha világos tagsági perspektívát nyújt számára. Ha erre nem képes a rigai csúcstalálkozón, akkor nem lehet sikeres az esemény. Márpedig egyelőre a megegyezés körvonalai csak nagyon halványan látszanak az unión belül ebben a kérdésben - mondta.
A fideszes politikus hangoztatta: örvendetes, hogy látványosan kezdetét vette a decentralizációs folyamat Ukrajnában, és a hosszú távon sikeres, saját lábán megállni képes, szuverén Ukrajna eléréséhez ezen az úton kell haladni.
Molnár Zsolt (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyar külpolitika számára az Ukrajnában lévő magyarok helyzetének kell elsődlegesnek lennie, emellett az ország EU- és NATO-tagsága határozza meg az irányt. Úgy vélte, a közép-európai régió felértékelődött a világ katonapolitikai helyzetében, mert közel van a válsággóchoz, tranzitútvonalat jelent és több NATO-tagállam van itt.
A Political Capital, a Common Sense Society és a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén a szocialista politikus kifejtette: fontos valamiféle autonómiát biztosítani az ukrajnai orosz kisebbségnek ott, ahol nagy számban élnek, ez a helyzet már a független Ukrajna létrejöttekor sem alakult megfelelően.
Most ezt nehéz lesz pótolni, az etnikai feszültségeknek általában nem egyszerű véget vetni - mondta. Hozzátette: nagy siker, ha a minszki egyezménynek sikerül érvényt szerezni, és tárgyalóasztalnál lehet rendezni a helyzetet.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az ukrán válsággal egyértelművé vált: korábban ezt nem hitték ugyan, de nem lehet kizárni a fegyveres konfliktust Európa területén. A transzatlanti közösség "vette az üzenetet", és a NATO walesi csúcstalálkozóján megfelelően reagált erre - idézte fel. Megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai fellépésével megnövelte a NATO kohézióját.
A konferencia egy másik részében az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodásról Schiffer András, az LMP társelnöke kijelentette: nincs szükség az egyezményre.
Alapvetően károsak az ilyen nagy kereskedelmi paktumok, mert bár például a neoliberálisok szerint ezek az emberiség fejlődését szolgálják, az ökopolitikai eszmék követői szerint a természeti erőforrások kihasználásához, a kizsákmányolás növekedéséhez vezetnek. Ha a kormányoknak továbbra is érték, hogy tízezer kilométereket lehet utaztatni az árukat, akkor felemésztjük a bolygó erőforrásait - vélekedett.
Schiffer András megjegyezte: a kelet-közép-európai és a dél-európai országok között lenne inkább szükség együttműködésre.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője ugyanakkor azt mondta: támogatja az egyezmény létrejöttét, mert ez fontos lehet az EU előtti kihívások kezelése szempontjából. Emlékezetett: az EU a tartós békét hivatott biztosítani, és annak idején az alapítók úgy gondolták, hogy ennek alapja az országok közötti gazdasági együttműködés, bár ma már az unió nyilvánvalóan nem csak erről szól.
Az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodást illetően ugyanez a gondolat a meghatározó - magyarázta. Kiemelte: komoly kérdések merülnek fel ugyan az egyezménnyel kapcsolatban, de nem jó ötlet teljes egészében levenni a napirendről, mert nincs alternatívája.
Szapáry György korábbi washingtoni nagykövet is azt mondta, hogy szükség van a szabadkereskedelmi megállapodásra, mert az EU és az Egyesült Államok között már most is intenzívek a kereskedelmi kapcsolatok, így kedvező eredményeket hozhat a megállapodás.
MTI
Hozzászólások