Völner: az Ab több uniós alkotmánybíróság példája nyomán hozott döntést
A magyar Alkotmánybíróság (Ab) szerdán kimondta: megfelelő indítvány esetén vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az emberi méltóságot, sért-e más alapvető jogot vagy az ország szuverenitását, illetve a történeti alkotmányon alapuló önazonosságát.
Völner Pál szerint a magyar testület ezzel a határozattal csatlakozott a többi uniós alkotmánybíróság hasonló döntéseihez, példaként említve a német, a francia, az olasz, a spanyol, a cseh, az észt és a lett testület hasonló határozatait.
Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy vannak hatáskörök, amelyeket Magyarország a többi tagállammal együtt gyakorol, de ez nem a jogok korlátlan közös gyakorlása - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Hozzátette, a testület kiemelte azt is, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága olyan alapvető érték, amelyről nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani, és az alkotmányos identitás védelme az Alkotmánybíróság feladata. Fontos az Ab-nek az a megállapítása is, hogy a szuverenitás nem része az Alaptörvény E) cikke szerinti közös hatáskörgyakorlásnak, hanem éppen a szuverenitásból erednek a hatáskörök. A szuverenitás egy önálló, hatáskör feletti fogalmat jelent - mondta Völner Pál, hozzátéve: hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd az Alkotmánybíróság döntéseiben, az a testület bölcsességére van bízva.
Székely László, az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt. Az alapvető jogok biztosa indítványában kifejtette, hogy az ügyben érintett konkrét alkotmányjogi probléma az Európai Unió Tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozatával összefüggésben merült fel. E dokumentum átmeneti intézkedésként az Olaszországban és Görögországban tartózkodó, korábban már menedékkérelmet benyújtó emberek áthelyezéséről rendelkezik más tagállamokba.
Az ombudsman indítványa négy kérdést tartalmazott. Az Alkotmánybíróság szerdai határozata ezek közül hármat érintett, a negyediket elkülönítették, arról később döntenek.
Az ombudsmani indítvány nyomán az Ab az Alaptörvény alapján megállapította: a testület a hatáskörei gyakorlása során vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását (ide értve az általa átadott hatáskörök terjedelmét is), illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
MTI
Völner Pál szerint a magyar testület ezzel a határozattal csatlakozott a többi uniós alkotmánybíróság hasonló döntéseihez, példaként említve a német, a francia, az olasz, a spanyol, a cseh, az észt és a lett testület hasonló határozatait.
Az Alaptörvény rendelkezik arról, hogy vannak hatáskörök, amelyeket Magyarország a többi tagállammal együtt gyakorol, de ez nem a jogok korlátlan közös gyakorlása - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Hozzátette, a testület kiemelte azt is, hogy Magyarország alkotmányos önazonossága olyan alapvető érték, amelyről nemzetközi szerződéssel sem lehet lemondani, és az alkotmányos identitás védelme az Alkotmánybíróság feladata. Fontos az Ab-nek az a megállapítása is, hogy a szuverenitás nem része az Alaptörvény E) cikke szerinti közös hatáskörgyakorlásnak, hanem éppen a szuverenitásból erednek a hatáskörök. A szuverenitás egy önálló, hatáskör feletti fogalmat jelent - mondta Völner Pál, hozzátéve: hogy ez a gyakorlatban mit jelent majd az Alkotmánybíróság döntéseiben, az a testület bölcsességére van bízva.
Székely László, az alapvető jogok biztosa tavaly decemberben kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt. Az alapvető jogok biztosa indítványában kifejtette, hogy az ügyben érintett konkrét alkotmányjogi probléma az Európai Unió Tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozatával összefüggésben merült fel. E dokumentum átmeneti intézkedésként az Olaszországban és Görögországban tartózkodó, korábban már menedékkérelmet benyújtó emberek áthelyezéséről rendelkezik más tagállamokba.
Az ombudsman indítványa négy kérdést tartalmazott. Az Alkotmánybíróság szerdai határozata ezek közül hármat érintett, a negyediket elkülönítették, arról később döntenek.
Az ombudsmani indítvány nyomán az Ab az Alaptörvény alapján megállapította: a testület a hatáskörei gyakorlása során vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását (ide értve az általa átadott hatáskörök terjedelmét is), illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
MTI
Hozzászólások