Zeman kinevezte az új cseh kormányt (2.rész)
A 15 tagú koalíciós kabinet tíz minisztere, beleértve Andrej Babis kormányfőt, a tavaly októberi választáson győztes ANO mozgalmat képviseli, míg öt tárcát a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) jelöltje fog vezetni.
Szociáldemokrata vezetője lesz a belügynek, külügynek, a kulturális, az agrár-, valamint a munkaügyi és népjóléti minisztériumnak. A szlovák származású Andrej Babis második kormányát nyolc hónappal a parlamenti választás után és öt hónappal első, kisebbségi kormányának bukása után nevezték ki. A miniszterek kinevezésük után letették a cseh alkotmány által előírt hivatalos esküt. A kormány legfontosabb feladatának az ország biztonságának megerősítését, az illegális migráció elleni harcot, valamint Csehország érdekeinek védelmét tekinti - jelentette ki Andrej Babis a kormány kinevezése után.
Leszögezte: célja, hogy Csehország a gazdasági fejlettség tekintetében újra Európa élvonalába tartozzon. Az ANO-CSSD koalíciónak a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. Az ANO már megállapodott Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM - 15 mandátum), hogy az a bizalmi szavazáskor majd támogatja, és később is biztosítja a kormányzáshoz szükséges többséget. A kommunisták a megállapodás végleges elfogadásáról a párt központi bizottságának szombati ülésén döntenek.
A prágai sajtó nem számít a megállapodás elutasítására. Milos Zeman június 6-án nevezte ki Andrej Babist másodszor miniszterelnöknek és bízta meg kormányalakítással. Az ANO és a CSSD 14 miniszterjelöltje közül az államfő most 13 tárcavezetőt nevezett ki, míg Miroslav Poche szociáldemokrata külügyminiszter-jelölt kinevezését elutasította. Álláspontját Zeman azzal indokolta, hogy Poche, aki jelenleg európai parlamenti képviselő, korábban támogatta a bevándorlást és bírálta Prága Izrael-párti politikáját. Poche ugyan alaptalannak minősítette az elnök bírálatát, de a szerdai kinevezési ceremóniára nem is kapott meghívást. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésére ezért most Jan Hamácek szociáldemokrata belügyminiszter kapott megbízatást az államfőtől. A védelmi minisztériumot az eddigi belügyminiszter, Lubomír Metnar fogja vezetni.
A pénzügyi tárca élén Alena Schillerová marad, az új igazságügyi miniszter pedig Tatjána Malá lesz. A második Babis-kormánynak két kormányfőhelyettese van. Ezt a pozíciót Jan Hamácek bel- és külügyminiszter, valamint Richard Brabec környezetvédelmi miniszter tölti be. A jobboldali ellenzéki pártok egybehangzóan bírálják, hogy az 1989-es rendszerváltás óta most első ízben lesz a kommunistáknak közvetlen befolyásuk a kormányra. Ez szerintük elfogadhatatlan, s állításuk szerint a felelősség ezért elsősorban Milos Zemant és Andrej Babist terheli. Nyilvánosan kifogásolták azt is, hogy az új, kommunisták által támogatott kormány kinevezésére a csehországi kommunista rendszer áldozatainak emléknapján került sor.
A hatályos szabályok szerint a kinevezett cseh kormánynak egy hónapja van arra, hogy programját a képviselőház elé terjessze és bizalmat kérjen maga számára a testülettől. Az eddigi nyilatkozatok szerint a bizalmi szavazásra július 11-én kerülhet sor.
MTI
Szociáldemokrata vezetője lesz a belügynek, külügynek, a kulturális, az agrár-, valamint a munkaügyi és népjóléti minisztériumnak. A szlovák származású Andrej Babis második kormányát nyolc hónappal a parlamenti választás után és öt hónappal első, kisebbségi kormányának bukása után nevezték ki. A miniszterek kinevezésük után letették a cseh alkotmány által előírt hivatalos esküt. A kormány legfontosabb feladatának az ország biztonságának megerősítését, az illegális migráció elleni harcot, valamint Csehország érdekeinek védelmét tekinti - jelentette ki Andrej Babis a kormány kinevezése után.
Leszögezte: célja, hogy Csehország a gazdasági fejlettség tekintetében újra Európa élvonalába tartozzon. Az ANO-CSSD koalíciónak a 200 tagú alsóházban együtt 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. Az ANO már megállapodott Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM - 15 mandátum), hogy az a bizalmi szavazáskor majd támogatja, és később is biztosítja a kormányzáshoz szükséges többséget. A kommunisták a megállapodás végleges elfogadásáról a párt központi bizottságának szombati ülésén döntenek.
A prágai sajtó nem számít a megállapodás elutasítására. Milos Zeman június 6-án nevezte ki Andrej Babist másodszor miniszterelnöknek és bízta meg kormányalakítással. Az ANO és a CSSD 14 miniszterjelöltje közül az államfő most 13 tárcavezetőt nevezett ki, míg Miroslav Poche szociáldemokrata külügyminiszter-jelölt kinevezését elutasította. Álláspontját Zeman azzal indokolta, hogy Poche, aki jelenleg európai parlamenti képviselő, korábban támogatta a bevándorlást és bírálta Prága Izrael-párti politikáját. Poche ugyan alaptalannak minősítette az elnök bírálatát, de a szerdai kinevezési ceremóniára nem is kapott meghívást. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésére ezért most Jan Hamácek szociáldemokrata belügyminiszter kapott megbízatást az államfőtől. A védelmi minisztériumot az eddigi belügyminiszter, Lubomír Metnar fogja vezetni.
A pénzügyi tárca élén Alena Schillerová marad, az új igazságügyi miniszter pedig Tatjána Malá lesz. A második Babis-kormánynak két kormányfőhelyettese van. Ezt a pozíciót Jan Hamácek bel- és külügyminiszter, valamint Richard Brabec környezetvédelmi miniszter tölti be. A jobboldali ellenzéki pártok egybehangzóan bírálják, hogy az 1989-es rendszerváltás óta most első ízben lesz a kommunistáknak közvetlen befolyásuk a kormányra. Ez szerintük elfogadhatatlan, s állításuk szerint a felelősség ezért elsősorban Milos Zemant és Andrej Babist terheli. Nyilvánosan kifogásolták azt is, hogy az új, kommunisták által támogatott kormány kinevezésére a csehországi kommunista rendszer áldozatainak emléknapján került sor.
A hatályos szabályok szerint a kinevezett cseh kormánynak egy hónapja van arra, hogy programját a képviselőház elé terjessze és bizalmat kérjen maga számára a testülettől. Az eddigi nyilatkozatok szerint a bizalmi szavazásra július 11-én kerülhet sor.
MTI
Hozzászólások