20 tény az alkoholfogyasztásról - I. rész
Gyors és lassú berúgás, igazmondó részegek, zsíros ételekkel és rövid alvással a bódulat ellen - a Focus magazin utánajárt az alkoholfogyasztással kapcsolatos legelterjedtebb mítoszoknak, és megkereste a válaszokat a leggyakrabban feltett kérdésekre. Alkoholfogyasztási kisokos következik.
1. Egyesek jobban bírják ugyanazt a mennyiséget, amitől mások kidőlnek. Miért van ez?
A vérbe jutó alkoholmennyiség nem mindenkinél hat ugyanúgy. Ez a mennyiség ugyanis a teljes szervezetben oszlik el. Így a hatása meglepő módon függ a testsúlyunktól is: a súlyosabb emberek később érzik meg az alkoholbefolyásoltságot, mint a könnyebbek. Emellett a nők lényegesen kevesebb alkoholt bírnak el, mint a férfiak, mivel kevesebb enzimmel rendelkeznek, amik leépítenék az alkoholt. A gének is szerepet játszanak abban, mennyire viseljük el a szeszt. Azok pedig, akik alapvetően jobban bírják az alkoholt, mint mások, ugyanakkor ritkábban szembesültek a szeszfogyasztás kellemetlen következményeivel, veszélyeztetettebbek azoknál, akik úgymond "együtésre" berúgnak. A macskajaj ugyanis egy természetes önvédelmi mechanizmus, ami figyelmeztet a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás veszélyeire: minél kevesebbszer lépted át a határt, annál jobban fáj utána.
2. A részegek tényleg az igazat mondják?
Éppen ugyanolyan mértékben, mint a józanok - vallják az alkoholszakértők. Annyi azonban bizonyos, hogy az alkohol gátakat szakít át. Bódult állapotban hajlamosabban vagyunk olyan dolgokat is kimondani, melyekhez józan körülmények között bátorságra lenne szükségünk, vagy olyanokat, amelyeket amúgy többször is átgondolnánk, mielőtt a világra kürtölnénk. Az alkoholmámorban úszó személyek gyakrabban merik kimondani, amit gondolnak - csak éppen senki sem tudja, hogy a kérdést valóban sikerült-e úgy értelmezniük, ahogyan azt a kérdező értette.
3. A zsíros ételek valóban megelőzik a bódulatot?
Igen. A zsír részecskéi lerakódnak a vékonybélben, és egyúttal megkötik az alkoholt. Ez pedig megakadályozza, hogy a mennyei manna szabadon beáramolhasson a vérbe. Csak ezzel a szabad áramlással tudná előidézni a fejben azt a bizonyos kábulatot. Persze, ha valaki annyit iszik, hogy nem áll több hely rendelkezésre a vékonybélben a zsírok lekötéséhez, ne csodálkozzon, ha mégiscsak zúgni kezd a feje.
4. Jobban berúgunk, ha szívószállal isszuk az alkoholt?
Az alkohol a száj nyálkahártyáján is belép a véráramba. Minél kisebbek az adagok, melyek feldolgozásra kerülnek, annál gyorsabban megy végbe a folyamat. Pontosan ez történik akkor, ha valaki szívószállal issza az alkoholt.
5. A vörösbor valóban csökkenti a szívinfarktus kockázatát?
Egyes tanulmányok szerint a visszafogott alkoholfogyasztás jól védi a szívkoszorúereket férfiaknál és nőknél egyaránt. Tudományos kísérletek eredményei mutatják, hogy valóban pozitív hatással lehet egy kisebb mennyiség a vérkeringésre, és csökkenti az infarktus kialakulásának kockázatát. Ennél viszont jóval több kísérlet bizonyítja, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás javít a vérkeringésen, és megelőzi az infarktus veszélyét. A szakértők természetesen utóbbit javasolják azoknak, akik szeretnék elkerülni a fenti problémákat.
6. Kijózaníthat egy rövid alvás?
Teljesen mindegy, hogy az illető alszik-e vagy sem egy-egy mértéktelen ivászat után: a bőr, a tüdő és a máj ugyanazzal a konstans sebességgel fog dolgozni az alkohol leépítésén. Azaz a nem túl intenzív 0,1 - 0,2 ezrelék per óra ráfordítással. Tehát senki ne higgye, hogy egy rövid szunyókálás gyorsítani fog a folyamaton, a kritikus órákat mindenképpen le kell vezekelnünk.
7. Akkor a mozgás?
Rossz hírrel kell szolgálnunk. Csak az alkohol 2-10%-át veszi fel a tüdő, a vese és a bőr. A többi munkát a máj végzi. Elméletileg elképzelhető, hogy sportolással egy csekélyke mértékben felgyorsíthatjuk az alkohol lebontását, mivel a mozgás serkenti az előbb említett szervek működését. A máj ezen funkcióját viszont nem tudja felgyorsítani. A szakemberek mégsem buzdítanának senkit az alkohol és a sport kombinálására, mert a merész vállalkozás magas baleseti kockázatot rejt magában - az alkohollebontás serkentésének csekély esélyével szemben.
8. De a kávé legalább biztosan segít...
Sajnos ez a mítosz is téves. A kávé nem serkenti az alkohollebontás folyamatát, és nem tesz józanabbá. Vannak feltételezések, melyek szerint a koffein védelmet nyújt a májnak, de sokkal inkább bizonyítottak azok, amelyek szerint gyengíti a test immunreakcióját, ezért még káros is a májra. Ez a hatás azonban inkább csak akkor lép fel, ha túl nagy mennyiséget fogyasztunk. Normális mennyiség esetén se nem árt, se nem használ.
9. Mikortól számít az alkohol károsnak?
Szakemberek szerint az a bizonyos kritikus határ férfiak esetében napi 24 gramm, ami körülbelül negyed liter bornak vagy fél liter sörnek felel meg. Nőknél a férfiaknál említett mennyiség fele az, ami még az egészséges határon belül mozog.
10. Agresszívvé tesz az alkohol?
Az alkohol lelassít, és megakadályozza, hogy tárgyi összefüggéseket helyesen ítéljünk meg. A szakemberek azt mondják, józan állapotban azokat az impulzusokat, melyek érzelmeket hívnak elő, többnyire okosan és a szociális szabályokat betartva kezeljük. A szeszfogyasztás következményeként azonban megtörténhet, hogy nem elegendő ez az önkontroll, és szabad utat kapnak az érzelmeink. Ha az érzelmek féltékenységből, dühből, vagy irigységből táplálkoznak, az valóban agresszív magatartást hívhat elő. Tehát az alkohol közvetlenül nem vált ki agressziót, csak elősegítheti azt, hogy az agresszív érzelmek felszabadulhassanak.
(Katt a folytatásra)
Forrás: focus.de
1. Egyesek jobban bírják ugyanazt a mennyiséget, amitől mások kidőlnek. Miért van ez?
A vérbe jutó alkoholmennyiség nem mindenkinél hat ugyanúgy. Ez a mennyiség ugyanis a teljes szervezetben oszlik el. Így a hatása meglepő módon függ a testsúlyunktól is: a súlyosabb emberek később érzik meg az alkoholbefolyásoltságot, mint a könnyebbek. Emellett a nők lényegesen kevesebb alkoholt bírnak el, mint a férfiak, mivel kevesebb enzimmel rendelkeznek, amik leépítenék az alkoholt. A gének is szerepet játszanak abban, mennyire viseljük el a szeszt. Azok pedig, akik alapvetően jobban bírják az alkoholt, mint mások, ugyanakkor ritkábban szembesültek a szeszfogyasztás kellemetlen következményeivel, veszélyeztetettebbek azoknál, akik úgymond "együtésre" berúgnak. A macskajaj ugyanis egy természetes önvédelmi mechanizmus, ami figyelmeztet a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás veszélyeire: minél kevesebbszer lépted át a határt, annál jobban fáj utána.
2. A részegek tényleg az igazat mondják?
Éppen ugyanolyan mértékben, mint a józanok - vallják az alkoholszakértők. Annyi azonban bizonyos, hogy az alkohol gátakat szakít át. Bódult állapotban hajlamosabban vagyunk olyan dolgokat is kimondani, melyekhez józan körülmények között bátorságra lenne szükségünk, vagy olyanokat, amelyeket amúgy többször is átgondolnánk, mielőtt a világra kürtölnénk. Az alkoholmámorban úszó személyek gyakrabban merik kimondani, amit gondolnak - csak éppen senki sem tudja, hogy a kérdést valóban sikerült-e úgy értelmezniük, ahogyan azt a kérdező értette.
3. A zsíros ételek valóban megelőzik a bódulatot?
Igen. A zsír részecskéi lerakódnak a vékonybélben, és egyúttal megkötik az alkoholt. Ez pedig megakadályozza, hogy a mennyei manna szabadon beáramolhasson a vérbe. Csak ezzel a szabad áramlással tudná előidézni a fejben azt a bizonyos kábulatot. Persze, ha valaki annyit iszik, hogy nem áll több hely rendelkezésre a vékonybélben a zsírok lekötéséhez, ne csodálkozzon, ha mégiscsak zúgni kezd a feje.
4. Jobban berúgunk, ha szívószállal isszuk az alkoholt?
Az alkohol a száj nyálkahártyáján is belép a véráramba. Minél kisebbek az adagok, melyek feldolgozásra kerülnek, annál gyorsabban megy végbe a folyamat. Pontosan ez történik akkor, ha valaki szívószállal issza az alkoholt.
5. A vörösbor valóban csökkenti a szívinfarktus kockázatát?
Egyes tanulmányok szerint a visszafogott alkoholfogyasztás jól védi a szívkoszorúereket férfiaknál és nőknél egyaránt. Tudományos kísérletek eredményei mutatják, hogy valóban pozitív hatással lehet egy kisebb mennyiség a vérkeringésre, és csökkenti az infarktus kialakulásának kockázatát. Ennél viszont jóval több kísérlet bizonyítja, hogy a könnyű, rendszeres testmozgás javít a vérkeringésen, és megelőzi az infarktus veszélyét. A szakértők természetesen utóbbit javasolják azoknak, akik szeretnék elkerülni a fenti problémákat.
6. Kijózaníthat egy rövid alvás?
Teljesen mindegy, hogy az illető alszik-e vagy sem egy-egy mértéktelen ivászat után: a bőr, a tüdő és a máj ugyanazzal a konstans sebességgel fog dolgozni az alkohol leépítésén. Azaz a nem túl intenzív 0,1 - 0,2 ezrelék per óra ráfordítással. Tehát senki ne higgye, hogy egy rövid szunyókálás gyorsítani fog a folyamaton, a kritikus órákat mindenképpen le kell vezekelnünk.
7. Akkor a mozgás?
Rossz hírrel kell szolgálnunk. Csak az alkohol 2-10%-át veszi fel a tüdő, a vese és a bőr. A többi munkát a máj végzi. Elméletileg elképzelhető, hogy sportolással egy csekélyke mértékben felgyorsíthatjuk az alkohol lebontását, mivel a mozgás serkenti az előbb említett szervek működését. A máj ezen funkcióját viszont nem tudja felgyorsítani. A szakemberek mégsem buzdítanának senkit az alkohol és a sport kombinálására, mert a merész vállalkozás magas baleseti kockázatot rejt magában - az alkohollebontás serkentésének csekély esélyével szemben.
8. De a kávé legalább biztosan segít...
Sajnos ez a mítosz is téves. A kávé nem serkenti az alkohollebontás folyamatát, és nem tesz józanabbá. Vannak feltételezések, melyek szerint a koffein védelmet nyújt a májnak, de sokkal inkább bizonyítottak azok, amelyek szerint gyengíti a test immunreakcióját, ezért még káros is a májra. Ez a hatás azonban inkább csak akkor lép fel, ha túl nagy mennyiséget fogyasztunk. Normális mennyiség esetén se nem árt, se nem használ.
9. Mikortól számít az alkohol károsnak?
Szakemberek szerint az a bizonyos kritikus határ férfiak esetében napi 24 gramm, ami körülbelül negyed liter bornak vagy fél liter sörnek felel meg. Nőknél a férfiaknál említett mennyiség fele az, ami még az egészséges határon belül mozog.
10. Agresszívvé tesz az alkohol?
Az alkohol lelassít, és megakadályozza, hogy tárgyi összefüggéseket helyesen ítéljünk meg. A szakemberek azt mondják, józan állapotban azokat az impulzusokat, melyek érzelmeket hívnak elő, többnyire okosan és a szociális szabályokat betartva kezeljük. A szeszfogyasztás következményeként azonban megtörténhet, hogy nem elegendő ez az önkontroll, és szabad utat kapnak az érzelmeink. Ha az érzelmek féltékenységből, dühből, vagy irigységből táplálkoznak, az valóban agresszív magatartást hívhat elő. Tehát az alkohol közvetlenül nem vált ki agressziót, csak elősegítheti azt, hogy az agresszív érzelmek felszabadulhassanak.
(Katt a folytatásra)
Forrás: focus.de
Hozzászólások