A hatodik érzéke menti meg az ideges sofőrt
Az agyunk se szeretné, ha balesetet szenvednénk.
Autóvezetés közben rengeteg veszély leselkedik ránk, amit sokan hajlamosak azzal fokozni, hogy nem figyelnek maximálisan a feladatra, mert például SMS-t írnak, vagy annyira idegesek, hogy képtelenek az útra figyelni.
A Houstoni Egyetem és a Texas A&M Transportation Institute közös kutatása arra kereste a választ, hogy a sofőrök mennyire vannak veszélyben akkor, ha indiszponáltak vagy felindultan vezetnek. A kutatásban 59 önkéntes ült be egy közlekedésoktató szimulátorba, ahol véletlenszerűen kiválasztott útvonalakon kellett végigmenniük négyszer.
Először normális körülmények között teljesítették a feladatot, majd a figyelmüket gondolkodtató kérdésekkel vonták el a kutatók. A harmadszor felfokozott érzelmek befolyása alatt kellett végigmenniük az úton, végül pedig SMS-üzenetekre válaszoltak a virtuális-autópályán való vezetés közben.
A kutatók mind a három zavaró tényező esetén kézremegést figyeltek meg az alanyoknál, akiknek teljesítménye nem volt egyforma. Balesetveszély csak akkor fordult elő, ha a résztvevőknek a telefont kellett nyomkodniuk, míg a másik két zavarótényező esetén szabályosabb íven kanyarodtak, illetve haladás közben nem rángatták annyira a kormányt.
A tapasztalatokat elsősorban az elülső homloklebeny közelében lévő agyterület aktiválódásával hozták összefüggésbe a kutatók, ugyanis az agynak ez a része a felel a váratlan helyzet korrekciójáért. Vezetés közben ilyen helyzet volt a zavaró szituáció.
A stressz kézremegést okoz, amit az agy úgy kompenzál, hogy összehangolja a kezek apró mozgását, amelyek kiegyenlítődnek a kormányon, ezzel garantálva a biztos haladást. Ez azonban csak akkor működik, ha az agy, a szem és a kezek összehangolására van szükség.
Ez az egység megtörik, ha levesszük a kezünket a kormányról, a volánt fogó kar pedig kikerül a látómezőből. Pontosan ez történik, ha vezetés közben SMS-t írunk, mert ilyenkor a tekintetünk nincs az úton, és az agyunk sem képes összeegyeztetni a kezek mozgását, nem tartja megfelelő kontroll alatt a testünket, a sofőr pedig az autóját.
A kutatók egyfajta hatodik érzéknek tekintik az agy kompenzálását, amely segíthet az ideges, figyelmetlen sofőröknek. A tanulmány szerzői megemlítették, hogy ez azért fontos, mert addig, míg nem terjednek el az önjáró autók, addig a sofőrök a motorikus összehangoltságra vannak utalva, aminek megtörése balesethez vezethet.
A kutatás eredménye alapján a szakemberek egy olyan rendszert akarnak kifejleszteni, amely folyamatosan monitorozná a sofőr útját, figyelné a kézremegést és a sávtartást, balesetkor pedig egyfajta fekete dobozként segíthetne kideríteni, hogy mi történt pontosan, illetve a sofőrt is figyelmeztetheti, ha az eltért a sajátos vezetési stílusától.
(Forrás: hazipatika.com)
Autóvezetés közben rengeteg veszély leselkedik ránk, amit sokan hajlamosak azzal fokozni, hogy nem figyelnek maximálisan a feladatra, mert például SMS-t írnak, vagy annyira idegesek, hogy képtelenek az útra figyelni.A Houstoni Egyetem és a Texas A&M Transportation Institute közös kutatása arra kereste a választ, hogy a sofőrök mennyire vannak veszélyben akkor, ha indiszponáltak vagy felindultan vezetnek. A kutatásban 59 önkéntes ült be egy közlekedésoktató szimulátorba, ahol véletlenszerűen kiválasztott útvonalakon kellett végigmenniük négyszer.
Először normális körülmények között teljesítették a feladatot, majd a figyelmüket gondolkodtató kérdésekkel vonták el a kutatók. A harmadszor felfokozott érzelmek befolyása alatt kellett végigmenniük az úton, végül pedig SMS-üzenetekre válaszoltak a virtuális-autópályán való vezetés közben.
A kutatók mind a három zavaró tényező esetén kézremegést figyeltek meg az alanyoknál, akiknek teljesítménye nem volt egyforma. Balesetveszély csak akkor fordult elő, ha a résztvevőknek a telefont kellett nyomkodniuk, míg a másik két zavarótényező esetén szabályosabb íven kanyarodtak, illetve haladás közben nem rángatták annyira a kormányt.
A tapasztalatokat elsősorban az elülső homloklebeny közelében lévő agyterület aktiválódásával hozták összefüggésbe a kutatók, ugyanis az agynak ez a része a felel a váratlan helyzet korrekciójáért. Vezetés közben ilyen helyzet volt a zavaró szituáció.
A stressz kézremegést okoz, amit az agy úgy kompenzál, hogy összehangolja a kezek apró mozgását, amelyek kiegyenlítődnek a kormányon, ezzel garantálva a biztos haladást. Ez azonban csak akkor működik, ha az agy, a szem és a kezek összehangolására van szükség.
Ez az egység megtörik, ha levesszük a kezünket a kormányról, a volánt fogó kar pedig kikerül a látómezőből. Pontosan ez történik, ha vezetés közben SMS-t írunk, mert ilyenkor a tekintetünk nincs az úton, és az agyunk sem képes összeegyeztetni a kezek mozgását, nem tartja megfelelő kontroll alatt a testünket, a sofőr pedig az autóját.
A kutatók egyfajta hatodik érzéknek tekintik az agy kompenzálását, amely segíthet az ideges, figyelmetlen sofőröknek. A tanulmány szerzői megemlítették, hogy ez azért fontos, mert addig, míg nem terjednek el az önjáró autók, addig a sofőrök a motorikus összehangoltságra vannak utalva, aminek megtörése balesethez vezethet.
A kutatás eredménye alapján a szakemberek egy olyan rendszert akarnak kifejleszteni, amely folyamatosan monitorozná a sofőr útját, figyelné a kézremegést és a sávtartást, balesetkor pedig egyfajta fekete dobozként segíthetne kideríteni, hogy mi történt pontosan, illetve a sofőrt is figyelmeztetheti, ha az eltért a sajátos vezetési stílusától.
(Forrás: hazipatika.com)
Hozzászólások