A kutatás szerint az emberiség fele nem tudja helyesen kezelni az érzelmeit
Úgy gondolom, azt hiszem, vagy úgy érzem? - Te hogy állsz az érzelmeid kezelésével?
Az érzelem az egyik legszínesebb, legmeghatározóbb és egyben legelnyomottabb területe az emberiségnek. Bár mindannyian ösztönösen tudjuk, hogy mennyire fontos szerepet tölt be az életünkben, még sem kap elég teret, melyet a legfrissebb kutatás is bizonyít. Az emberiség oroszlán része képtelen ugyanis arra, hogy helyesen fejezze ki, vagy megfelelően kezelje saját, illetve mások érzelmeit, mindemellett rengeteg tévhit szennyezi ennek a légkörét. Az egyik fő oka az, hogy sehol sem tanítottak meg minket arra, miként bánjunk saját, egyéni érzelmeinkkel, ezért csupán a társadalomtól és ember társainktól átvett minták alapján próbálunk boldogulni, ami sajnos sok esetben rossz, hiszen az eredményeket nézve túlnyomó részt nem egészséges kezelési módokról beszélhetünk.
Nincsenek alapvető szabályok arra tekintve, milyen érzelmeket dédelgethetünk saját lelkivilágunkban, azonban a legtöbb esetben frusztrációnk oka az, hogy nem tudjuk hogyan kellene éreznünk magunkat, vagy helyes-e, amit érzünk. Érezni nem bűn és nincsenek is valós korlátok körülöttük, a szakértő orvosok pedig kifejezetten arra biztatnak mindenkit, hogy bárhogy is érezzük magunkat, azt merjük kifejezni saját egyéni elveinknek megfelelően, anélkül, hogy szégyenkeznénk, hiszen érzelmei mindenkinek vannak. A második leggyakoribb tévhit az, hogy mindenáron beszélnünk kell negatív érzelmeinkről, különben elnyomva maradnak. Ezzel valójában csak árthatunk ha nem tudunk eléggé objektívek lenni, hiszen ha nagy intenzitással kezdünk el mesélni róluk, újra és újra beleéljük magunkat, amitől csak rosszabbul fogjuk magunkat érezni. Ebben az esetben érdemes inkább arról beszélni, amit szeretnénk végeredményként, így nem zaklatottak leszünk, hanem derűlátóak.
Az érzelmek kategorizálása is nagy hibaként van jelen a társadalomban. Az egyik legtipikusabb az, hogy a negatív érzelmek rosszak. Ez azonban nincs így, hiszen különbség nélkül hogyan tudnánk megélni azt, hogy mi a jó és mi a rossz? Mikor bal lábbal kelünk és semmi sem jön össze érdemes inkább kilépni ennek a vonzatából és arra gondolni milyen jó is, mikor derűs a hangulatunk és minden összeáll, csupán ettől a gondolattól elkezdünk visszatérni a kerékvágásba. Végezetül, az érzelmek kimutatása nem azonos a gyengeséggel, éppen a mentális erősség jele. Azok az emberek, akik még az adott pillanatban felvállalják mit éreznek, sokkal könnyebben és hatékonyabban tovább tudnak lépni, ahelyett, hogy hosszas ideig, akár évekig tépelődnének valamin. Az érzelmek egészséges és fontos dolgok, ideje úgy bánni velük, ahogyan megérdemlik.
(forrás: Huffington Post)
Az érzelem az egyik legszínesebb, legmeghatározóbb és egyben legelnyomottabb területe az emberiségnek. Bár mindannyian ösztönösen tudjuk, hogy mennyire fontos szerepet tölt be az életünkben, még sem kap elég teret, melyet a legfrissebb kutatás is bizonyít. Az emberiség oroszlán része képtelen ugyanis arra, hogy helyesen fejezze ki, vagy megfelelően kezelje saját, illetve mások érzelmeit, mindemellett rengeteg tévhit szennyezi ennek a légkörét. Az egyik fő oka az, hogy sehol sem tanítottak meg minket arra, miként bánjunk saját, egyéni érzelmeinkkel, ezért csupán a társadalomtól és ember társainktól átvett minták alapján próbálunk boldogulni, ami sajnos sok esetben rossz, hiszen az eredményeket nézve túlnyomó részt nem egészséges kezelési módokról beszélhetünk.
Nincsenek alapvető szabályok arra tekintve, milyen érzelmeket dédelgethetünk saját lelkivilágunkban, azonban a legtöbb esetben frusztrációnk oka az, hogy nem tudjuk hogyan kellene éreznünk magunkat, vagy helyes-e, amit érzünk. Érezni nem bűn és nincsenek is valós korlátok körülöttük, a szakértő orvosok pedig kifejezetten arra biztatnak mindenkit, hogy bárhogy is érezzük magunkat, azt merjük kifejezni saját egyéni elveinknek megfelelően, anélkül, hogy szégyenkeznénk, hiszen érzelmei mindenkinek vannak. A második leggyakoribb tévhit az, hogy mindenáron beszélnünk kell negatív érzelmeinkről, különben elnyomva maradnak. Ezzel valójában csak árthatunk ha nem tudunk eléggé objektívek lenni, hiszen ha nagy intenzitással kezdünk el mesélni róluk, újra és újra beleéljük magunkat, amitől csak rosszabbul fogjuk magunkat érezni. Ebben az esetben érdemes inkább arról beszélni, amit szeretnénk végeredményként, így nem zaklatottak leszünk, hanem derűlátóak.
Az érzelmek kategorizálása is nagy hibaként van jelen a társadalomban. Az egyik legtipikusabb az, hogy a negatív érzelmek rosszak. Ez azonban nincs így, hiszen különbség nélkül hogyan tudnánk megélni azt, hogy mi a jó és mi a rossz? Mikor bal lábbal kelünk és semmi sem jön össze érdemes inkább kilépni ennek a vonzatából és arra gondolni milyen jó is, mikor derűs a hangulatunk és minden összeáll, csupán ettől a gondolattól elkezdünk visszatérni a kerékvágásba. Végezetül, az érzelmek kimutatása nem azonos a gyengeséggel, éppen a mentális erősség jele. Azok az emberek, akik még az adott pillanatban felvállalják mit éreznek, sokkal könnyebben és hatékonyabban tovább tudnak lépni, ahelyett, hogy hosszas ideig, akár évekig tépelődnének valamin. Az érzelmek egészséges és fontos dolgok, ideje úgy bánni velük, ahogyan megérdemlik.
(forrás: Huffington Post)
Hozzászólások