A legjobb pszichológiai kísérletek, amelyekben mindenki szívesen részt venne
Delfinekkel úszás, ingyen masszázs, fizetett játék is szerepel a legszórakoztatóbb tudományos kísérletek között.
A kutatók annyira imádják a kísérleteket, hogy a legérdekesebb dolgoktól a legunalmasabbig, mindenhez kitalálnak egy-két felmérést, amiben több alany is részt vesz. Sok pszichológiai kísérlet esetében nem értjük, hogy valaki miért döntött úgy, hogy elvállalja, ám akadnak olyanok, amelyeknek mi is szívesen a részesei lettünk volna.
Három hét a háborítatlan természetben: A minnesotai nemzeti parkban, erdők és vizek között töltött el 21 napot az a 68 diák, aki 1999-ben részt vett egy amerikai vizsgálatban. A kísérlet végén kiderült, hogy az alanyok egyrészről közelebb érezték magukat a természethez, másrészről nőtt az énhatékonyságuk, tehát jobban hittek abban, hogy képesek végigcsinálni a dolgokat, mert hittek a képességeikben.
A kutatás arra nem világított rá, hogy ez az önbizalom növekedés vajon összefügg-e a természettel, vagy csak a nyaralás tett ilyen jótékony pszichológiai hatást a diákokra, ám az biztos, hogy remek élményekkel gazdagodva mentek haza.
Mulatozás a haverokkal ingyen: Nem volt nehéz feladatuk azoknak az egyetemistáknak, akik egy holland vizsgálatban vettek részt 2010-ben, hiszen annyi volt a dolguk, hogy a haverokkal járják a bárokat, bulizzanak, zenét hallgassanak, biliárdozzanak.
A pszichológusok mindebből arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan befolyásolja az ember alkoholfogyasztási szokásait az, ahogy a különböző ivó típusokhoz viszonyul. Az eredmény nem volt meglepő, mert az derült ki, hogy azok isznak többet, akik szerint az alkoholvedelés klassz dolog.
Fóliapukkaszgatás a tudomány érdekében: Szinte mindenki imád a pukkanós fóliával játszani, a tudomány pedig bebizonyította, hogy ez tényleg jó móka. A kutatók azonban nem jelenthették csak úgy ki, hogy ez jó szórakozás, mert nekik kötelező bizonyítékokkal alátámasztaniuk az állításaikat.
A kísérletben egyetemisták vettek részt. Az alanyok feladata az volt, hogy egy halom légpárnás fóliát pukkasszanak ki, majd mondják el, hogy milyen volt a lelkiállapotuk a fóliák tönkretétele előtt és után.
Az eredményből kiderült, hogy a pukkasztás után az egyetemistáknak több volt az energiájuk, és csökkent a fáradtság érzetük. A vizsgálat után az is világossá vált, hogy nagyobb buborékokat jobb érzés pukkasztani, mint kisebbeket.
Félévnyi fizetés egy játékért cserébe: Egy 2002-es amerikai kutatásban az alanyok félévnyi fizetésüket kapták meg, ha nagyon jól teljesítettek a kreativitást, emlékezetet vagy éppen dartsozást igénylő feladatban.
Azért a pszichológusok nem bízták a véletlenre a dolgot, és nem Norvégiában végezték el a kísérletet, hanem Indiában, ahol könnyebb kifizetni a megígért pénzt. A vizsgálat célja egyébként az volt, hogy kiderüljön, vajon a nagy jutalom befolyásolja-e az emberi teljesítményt.
Kiderült, hogy a jutalom tényleg hatással van a teljesítményre, csak éppen negatívan, mert az alanyok rosszul teljesítettek, ha túl magas jutalmat ígértek nekik, míg abban az esetben, ha a jutalom csekély volt, akkor az emberek lazábban, jobban végezték el a feladatokat.
Lubickolás a delfinekkel: Képzeljük el, hogy nincs más dolgunk, mint az, hogy a reggeli napsütésben lesétáljunk az óceánpartra, majd negyedmagunkkal delfinekkel ússzunk, miközben a pszichológusok arra kíváncsiak, hogy jobban érezzük-e ettől magunkat.
A 2001-es ausztrál kutatás szerint a válasz az, hogy igen, jobban, ugyanis az alanyok kedélyállapota már attól jobb lett, hogy csak megtudták, hogy delfinekkel kell úszniuk, az élmény után pedig a szorongásuk is csökkent.
A delfinekkel való úszás tehát nagyon kellemes program, de arra még mindig nincs tudományos bizonyíték, hogy fel lehet-e használni ezt az élményt terápiás célokra.
Kötelező masszázs 6 héten át: Sokan idegenkednek attól, hogy egy idegen, de szakavatott személy gyúrja át a testüket, ám ebben az esetben az illető nem is vesz részt 6 héten keresztül egy olyan pszichológiai kísérletben, amelyben heti negyed óra ingyen masszázst kap a munkaszünetekben.
Ezt a vizsgálatot egy olyan cégnél végezték el, ahol a helyzet nem volt éppen rózsás. A pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy mi a jobb eszköze a stresszoldásnak. Az egyik válasz az volt, hogy elég annyi, ha 15 perces szünetet tartanak a dolgozók, míg a másik az, hogy ebben a 15 percben megmasszírozzák őket. Az eredményekből kiderült, hogy a masszázs jobban oldja a stresszt.
Ízorgia-kísérlet Heston Blumenthalnál: A futuristák meggyőződése az, hogy az étkezésnek minden érzékszervet kielégítő orgiának kellene lennie, ezért a bankettjeiket ennek alapján rendezték meg.
Később mások is próbálkoztak azzal, hogy hogyan lehetne egyszerre úgy hatni az ízlelésre és egyéb érzékszervekre, hogy azok a lehető legjobban felerősítsék egymást. Ehhez természetesen kísérlet kellett, és alanyok.
A szerencsés résztvevőknek a brit Heston Blumenthal séf híres Fat Duck nevű éttermében kellett megjelenniük, hogy tejkaramellát kóstoljanak, miközben hol magasabb, hol mélyebb zene szólt.
Az evés után, az alanyok elmondták, hogy milyenek voltak az ízek. Kiderült, hogy az ízlelés nem független az ízek érzékelésétől. A zongoraszó hatására például a tejkaramella édesebbnek érződött.
Az, hogy ez a tudomány szempontjából mennyire volt fontos kérdés, vitatható, de az biztos, hogy az alanyok nagyon jól jártak, amiért ebben a kísérletben vettek részt.
(Forrás: divany.hu)
A kutatók annyira imádják a kísérleteket, hogy a legérdekesebb dolgoktól a legunalmasabbig, mindenhez kitalálnak egy-két felmérést, amiben több alany is részt vesz. Sok pszichológiai kísérlet esetében nem értjük, hogy valaki miért döntött úgy, hogy elvállalja, ám akadnak olyanok, amelyeknek mi is szívesen a részesei lettünk volna.Három hét a háborítatlan természetben: A minnesotai nemzeti parkban, erdők és vizek között töltött el 21 napot az a 68 diák, aki 1999-ben részt vett egy amerikai vizsgálatban. A kísérlet végén kiderült, hogy az alanyok egyrészről közelebb érezték magukat a természethez, másrészről nőtt az énhatékonyságuk, tehát jobban hittek abban, hogy képesek végigcsinálni a dolgokat, mert hittek a képességeikben.
A kutatás arra nem világított rá, hogy ez az önbizalom növekedés vajon összefügg-e a természettel, vagy csak a nyaralás tett ilyen jótékony pszichológiai hatást a diákokra, ám az biztos, hogy remek élményekkel gazdagodva mentek haza.
Mulatozás a haverokkal ingyen: Nem volt nehéz feladatuk azoknak az egyetemistáknak, akik egy holland vizsgálatban vettek részt 2010-ben, hiszen annyi volt a dolguk, hogy a haverokkal járják a bárokat, bulizzanak, zenét hallgassanak, biliárdozzanak.
A pszichológusok mindebből arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan befolyásolja az ember alkoholfogyasztási szokásait az, ahogy a különböző ivó típusokhoz viszonyul.
Fóliapukkaszgatás a tudomány érdekében: Szinte mindenki imád a pukkanós fóliával játszani, a tudomány pedig bebizonyította, hogy ez tényleg jó móka. A kutatók azonban nem jelenthették csak úgy ki, hogy ez jó szórakozás, mert nekik kötelező bizonyítékokkal alátámasztaniuk az állításaikat.A kísérletben egyetemisták vettek részt. Az alanyok feladata az volt, hogy egy halom légpárnás fóliát pukkasszanak ki, majd mondják el, hogy milyen volt a lelkiállapotuk a fóliák tönkretétele előtt és után.
Az eredményből kiderült, hogy a pukkasztás után az egyetemistáknak több volt az energiájuk, és csökkent a fáradtság érzetük. A vizsgálat után az is világossá vált, hogy nagyobb buborékokat jobb érzés pukkasztani, mint kisebbeket.
Félévnyi fizetés egy játékért cserébe: Egy 2002-es amerikai kutatásban az alanyok félévnyi fizetésüket kapták meg, ha nagyon jól teljesítettek a kreativitást, emlékezetet vagy éppen dartsozást igénylő feladatban.
Azért a pszichológusok nem bízták a véletlenre a dolgot, és nem Norvégiában végezték el a kísérletet, hanem Indiában, ahol könnyebb kifizetni a megígért pénzt. A vizsgálat célja egyébként az volt, hogy kiderüljön, vajon a nagy jutalom befolyásolja-e az emberi teljesítményt.
Kiderült, hogy a jutalom tényleg hatással van a teljesítményre, csak éppen negatívan, mert az alanyok rosszul teljesítettek, ha túl magas jutalmat ígértek nekik, míg abban az esetben, ha a jutalom csekély volt, akkor az emberek lazábban, jobban végezték el a feladatokat.
Lubickolás a delfinekkel: Képzeljük el, hogy nincs más dolgunk, mint az, hogy a reggeli napsütésben lesétáljunk az óceánpartra, majd negyedmagunkkal delfinekkel ússzunk, miközben a pszichológusok arra kíváncsiak, hogy jobban érezzük-e ettől magunkat.A 2001-es ausztrál kutatás szerint a válasz az, hogy igen, jobban, ugyanis az alanyok kedélyállapota már attól jobb lett, hogy csak megtudták, hogy delfinekkel kell úszniuk, az élmény után pedig a szorongásuk is csökkent.
A delfinekkel való úszás tehát nagyon kellemes program, de arra még mindig nincs tudományos bizonyíték, hogy fel lehet-e használni ezt az élményt terápiás célokra.
Kötelező masszázs 6 héten át: Sokan idegenkednek attól, hogy egy idegen, de szakavatott személy gyúrja át a testüket, ám ebben az esetben az illető nem is vesz részt 6 héten keresztül egy olyan pszichológiai kísérletben, amelyben heti negyed óra ingyen masszázst kap a munkaszünetekben.
Ezt a vizsgálatot egy olyan cégnél végezték el, ahol a helyzet nem volt éppen rózsás. A pszichológusok arra voltak kíváncsiak, hogy mi a jobb eszköze a stresszoldásnak. Az egyik válasz az volt, hogy elég annyi, ha 15 perces szünetet tartanak a dolgozók, míg a másik az, hogy ebben a 15 percben megmasszírozzák őket. Az eredményekből kiderült, hogy a masszázs jobban oldja a stresszt.
Ízorgia-kísérlet Heston Blumenthalnál: A futuristák meggyőződése az, hogy az étkezésnek minden érzékszervet kielégítő orgiának kellene lennie, ezért a bankettjeiket ennek alapján rendezték meg.Később mások is próbálkoztak azzal, hogy hogyan lehetne egyszerre úgy hatni az ízlelésre és egyéb érzékszervekre, hogy azok a lehető legjobban felerősítsék egymást. Ehhez természetesen kísérlet kellett, és alanyok.
A szerencsés résztvevőknek a brit Heston Blumenthal séf híres Fat Duck nevű éttermében kellett megjelenniük, hogy tejkaramellát kóstoljanak, miközben hol magasabb, hol mélyebb zene szólt.
Az evés után, az alanyok elmondták, hogy milyenek voltak az ízek. Kiderült, hogy az ízlelés nem független az ízek érzékelésétől. A zongoraszó hatására például a tejkaramella édesebbnek érződött.
Az, hogy ez a tudomány szempontjából mennyire volt fontos kérdés, vitatható, de az biztos, hogy az alanyok nagyon jól jártak, amiért ebben a kísérletben vettek részt.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások