A serdülőkor korábban kezdődik
A tizenéves kor változó tüneteit, mint a szőrösödést, a lányoknál a növekvő melleket, a fiúknál a mutálást nehéz kezelni.
A nyugati társadalmakban megfigyelhető, hogy ezek a jelek mind hamarabb és hamarabb jelentkeznek. Néhány kislánynál már hét éves korban fedezték fel a változás első jeleit. A jelenség okát még kutatják, egyelőre nem találtak rá elfogadható magyarázatot. A svédországi Karolinska Institute kutatói különböző szempontból közelítik meg a jelenséget.
Elfogadottnak tűnik, ha a lányoknál tíz éves korban, vagy annál később jelentkeznek az első tünetek. A fiúknál kicsit később kezdődnek a változások, általában 11 és fél éves korban. Az iparilag fejlett országokban azonban ezek a korhatárok nem érvényesek, korábban kezdenek változni a gyerekek.
1990-ben a lányoknál nyolc éves kor körül kezdődtek a változások, és két évig tartottak átlagosan. Most a tudósok még fiatalabb korban vették észre a változást, már hét éves korban.
Egymásnak ellentmondó elméletek láttak eddig napvilágot a témában, amelyek például a sok televízió nézéssel hozták összefüggésbe a hormonális egyensúly felborulását.
A pszichológusok szerint azok a kislányok, akik szoros kapcsolatban állnak édesapjukkal később kezdenek el serdülni, mint azok, akik távoli vagy egyáltalán nem létező kapcsolatban vannak apjukkal.
Jelenleg 12 európai csoport dolgozik a kutatáson egy három éves projekt keretében, amely az okok felderítését tűzte ki célul.
Az egyik lehetséges ok a növekvő elhízás. Állatokon vizsgálják, hogy azok a példányok, amelyek a szükségesnél több táplálékot kaptak, mutatják-e a korai nemi érés jeleit. Feltételezik, hogy a táplálkozási szokások változása játszik szerepet az egyre korábbi nemi érésben. Németországban 50.000 gyerek adatit gyűjtik össze, és vizsgálják meg, hogy ez a feltételezés igazolható-e.
A londoni csoport egereken vizsgálja, hogy a nemi érés összefügghet-e a táplálkozással. Eddigi tanulmányok ezt támasztják alá. Azok az alultáplált gyerekek, akik jómódú családba kerültek, például örökbefogadás révén, az érés gyorsabb folyamatát mutatták, mint azok a testvérek, akik otthon maradtak az eredeti környezetben.
Más feltételezések szerint a környezetvédelmi tényezők, a növényvédő szerek és a szennyezés is szerepet játszik a korai nemi érésben. Belga tudósok csoportja mutatott rá az ellentmondásosnak tartott növényvédő szer, a DDT eddig nem vizsgált hatásaira. Tapasztalataik szerint az Indiából vagy Kolumbiából emigrált szülők gyermekeinél 80-szor nagyobb az esély, hogy az átlagosnál korábban kezdenek nemileg érni. Az emigráns gyerekek 75%-ánál mutattak ki a vérben magas DDT-származékot. A kérdés további bizonyítása még várat magára.
A genetika mint lehetséges ok nem zárható ki a tényezők közül. Brit és amerikai tudósok egy bizonyos fehérjemolekulát, a GPR54-et vizsgálták a serdülőknél. A GPR54 mutálódott egy szaúd-arábiai család összes tagjánál, akik nem érték el a serdülőkort.
Hogy a jelenségnek egy vagy több oka van, még nem tisztázott.
A jelenség azonban tény. Megfigyelték, hogy azok a lányok, akik túl korább kezdenek el serdülni, hajlamosabbak arra, hogy kimaradjanak az iskolából és alacsonyabb jövedelmű állásokban helyezkednek el. Az adatok azt is bizonyítják, hogy fiatalabb korban szülnek gyermekeket. Ez azért is fontos, mert a nők egyre nagyobb százaléka szül idősebb korában, miközben a társadalom pedig elöregedik. A jelenség egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több nő éri el a változó kört egyre hamarabb, így csökken az esélyük, hogy anyává váljanak.
Az okok kiderítésétől függetlenül a jelenségnek társadalmi hatásai is vannak.
www.bbc.co.uk
A nyugati társadalmakban megfigyelhető, hogy ezek a jelek mind hamarabb és hamarabb jelentkeznek. Néhány kislánynál már hét éves korban fedezték fel a változás első jeleit. A jelenség okát még kutatják, egyelőre nem találtak rá elfogadható magyarázatot. A svédországi Karolinska Institute kutatói különböző szempontból közelítik meg a jelenséget.Elfogadottnak tűnik, ha a lányoknál tíz éves korban, vagy annál később jelentkeznek az első tünetek. A fiúknál kicsit később kezdődnek a változások, általában 11 és fél éves korban. Az iparilag fejlett országokban azonban ezek a korhatárok nem érvényesek, korábban kezdenek változni a gyerekek.
1990-ben a lányoknál nyolc éves kor körül kezdődtek a változások, és két évig tartottak átlagosan. Most a tudósok még fiatalabb korban vették észre a változást, már hét éves korban.
A fiúk esetében is korábbra helyeződött a változások kezdete, de a lányokénál továbbra is később. Azonban az nem tisztázott, hogy mi az oka annak, hogy egyre több gyermek kezd el korábban serdülni.
Egymásnak ellentmondó elméletek láttak eddig napvilágot a témában, amelyek például a sok televízió nézéssel hozták összefüggésbe a hormonális egyensúly felborulását.
A pszichológusok szerint azok a kislányok, akik szoros kapcsolatban állnak édesapjukkal később kezdenek el serdülni, mint azok, akik távoli vagy egyáltalán nem létező kapcsolatban vannak apjukkal.
Jelenleg 12 európai csoport dolgozik a kutatáson egy három éves projekt keretében, amely az okok felderítését tűzte ki célul.
Az egyik lehetséges ok a növekvő elhízás. Állatokon vizsgálják, hogy azok a példányok, amelyek a szükségesnél több táplálékot kaptak, mutatják-e a korai nemi érés jeleit. Feltételezik, hogy a táplálkozási szokások változása játszik szerepet az egyre korábbi nemi érésben. Németországban 50.000 gyerek adatit gyűjtik össze, és vizsgálják meg, hogy ez a feltételezés igazolható-e.
A londoni csoport egereken vizsgálja, hogy a nemi érés összefügghet-e a táplálkozással. Eddigi tanulmányok ezt támasztják alá. Azok az alultáplált gyerekek, akik jómódú családba kerültek, például örökbefogadás révén, az érés gyorsabb folyamatát mutatták, mint azok a testvérek, akik otthon maradtak az eredeti környezetben.
Más feltételezések szerint a környezetvédelmi tényezők, a növényvédő szerek és a szennyezés is szerepet játszik a korai nemi érésben. Belga tudósok csoportja mutatott rá az ellentmondásosnak tartott növényvédő szer, a DDT eddig nem vizsgált hatásaira. Tapasztalataik szerint az Indiából vagy Kolumbiából emigrált szülők gyermekeinél 80-szor nagyobb az esély, hogy az átlagosnál korábban kezdenek nemileg érni. Az emigráns gyerekek 75%-ánál mutattak ki a vérben magas DDT-származékot. A kérdés további bizonyítása még várat magára.
A genetika mint lehetséges ok nem zárható ki a tényezők közül. Brit és amerikai tudósok egy bizonyos fehérjemolekulát, a GPR54-et vizsgálták a serdülőknél. A GPR54 mutálódott egy szaúd-arábiai család összes tagjánál, akik nem érték el a serdülőkort.
Hogy a jelenségnek egy vagy több oka van, még nem tisztázott.
A jelenség azonban tény. Megfigyelték, hogy azok a lányok, akik túl korább kezdenek el serdülni, hajlamosabbak arra, hogy kimaradjanak az iskolából és alacsonyabb jövedelmű állásokban helyezkednek el. Az adatok azt is bizonyítják, hogy fiatalabb korban szülnek gyermekeket. Ez azért is fontos, mert a nők egyre nagyobb százaléka szül idősebb korában, miközben a társadalom pedig elöregedik. A jelenség egyúttal azt is jelenti, hogy egyre több nő éri el a változó kört egyre hamarabb, így csökken az esélyük, hogy anyává váljanak.
Az okok kiderítésétől függetlenül a jelenségnek társadalmi hatásai is vannak.
www.bbc.co.uk
Hozzászólások