Mikor gyanakodjunk vakbélgyulladásra?
Vakbélgyulladás esetén azonnali beavatkozásra van szükség. A gyógyítása sürgős sebészeti beavatkozással történik, ezért fontos a tünetek jelentkezése után mihamarabb orvoshoz fordulni.
A betegség esetén nem a vakbél, hanem annak 8-10cm hosszú csökevényes függelékének gyulladásáról van szó. Ezt féregnyúlványnak nevezik. Az esetek többségébe lelóg a kismedencébe, bár a gyerekeknél általában magasabban helyezkedik el. Nyiroktüszői következtében valóban egy nyirokszerv, de igazából semmi szükségünk rá, tehát haszontalan szerv.
A kialakulásához az estek nagy többségében a féregnyúlvány elzáródása vezet. Ezt eredményezheti bélsár, mag vagy akár daganat is. Néhány páciensnél a kiváltó ok viszont ismeretlen marad.
A gyulladás az egész nyúlványra kiterjedhet, az idő múlásával pedig a fal átfúródhat, ennek súlyos következményei lehetnek. Ilyenkor kórokozókkal telt bélbaktérium kerül a hasüregbe, így tályogot vagy hashártyagyulladást is okozhat. Ezért nagyon fontos a betegség mihamarabbi felismerése és a beavatkozás elvégzése.
A vakbélgyulladás rossz közértezettel, étvágytalansággal, hasi és deréktáji fájdalommal indul. Az utóbbi viszonylag hirtelen kezdődhet és a jobb alhas területére sugárzik, amely tapintásra érzékennyé válik. A tünetek közé sorolható még a hányinger, hányás, illetve a láz is. Felnőttek esetében jellemző a székrekedés, míg a gyerekeknél inkább a hasmenés. A panasz rendszertelen jelentkezése miatt nem mindig lehet egyértelműen meghatározni, hogy valóban vakbélgyulladásról van-e szó, ezért vérvizsgálat és hasi ultrahangra is szükség lehet.
Az alapos gyanú esetén sebészetileg távolítják el a gyulladt féregnyúlványt, ez egyre gyakrabban endoszkópos módszerekkel történik. Már a műtét előtt is antibiotikumos kezelésre is szükség lehet, amit a lábadozási időben is szedni kell. A beavatkozási kockázatok igen alacsonyak, a beteget néhány napon belül az otthonába bocsátják.
Számos egyéb betegségre is utalhatnak a fent említett tünetek, de hasonló panaszok észlelése esetén érdemes orvoshoz fordulni.
A betegség esetén nem a vakbél, hanem annak 8-10cm hosszú csökevényes függelékének gyulladásáról van szó. Ezt féregnyúlványnak nevezik. Az esetek többségébe lelóg a kismedencébe, bár a gyerekeknél általában magasabban helyezkedik el. Nyiroktüszői következtében valóban egy nyirokszerv, de igazából semmi szükségünk rá, tehát haszontalan szerv.
A kialakulásához az estek nagy többségében a féregnyúlvány elzáródása vezet. Ezt eredményezheti bélsár, mag vagy akár daganat is. Néhány páciensnél a kiváltó ok viszont ismeretlen marad.
A gyulladás az egész nyúlványra kiterjedhet, az idő múlásával pedig a fal átfúródhat, ennek súlyos következményei lehetnek. Ilyenkor kórokozókkal telt bélbaktérium kerül a hasüregbe, így tályogot vagy hashártyagyulladást is okozhat. Ezért nagyon fontos a betegség mihamarabbi felismerése és a beavatkozás elvégzése.
A vakbélgyulladás rossz közértezettel, étvágytalansággal, hasi és deréktáji fájdalommal indul. Az utóbbi viszonylag hirtelen kezdődhet és a jobb alhas területére sugárzik, amely tapintásra érzékennyé válik. A tünetek közé sorolható még a hányinger, hányás, illetve a láz is. Felnőttek esetében jellemző a székrekedés, míg a gyerekeknél inkább a hasmenés. A panasz rendszertelen jelentkezése miatt nem mindig lehet egyértelműen meghatározni, hogy valóban vakbélgyulladásról van-e szó, ezért vérvizsgálat és hasi ultrahangra is szükség lehet.
Az alapos gyanú esetén sebészetileg távolítják el a gyulladt féregnyúlványt, ez egyre gyakrabban endoszkópos módszerekkel történik. Már a műtét előtt is antibiotikumos kezelésre is szükség lehet, amit a lábadozási időben is szedni kell. A beavatkozási kockázatok igen alacsonyak, a beteget néhány napon belül az otthonába bocsátják.
Számos egyéb betegségre is utalhatnak a fent említett tünetek, de hasonló panaszok észlelése esetén érdemes orvoshoz fordulni.
Hozzászólások