Epés kérdések

Az epe szerepe: A máj mintegy 0,5-1 liter folyékony híg epét termel naponta, amit a lúdtojás nagyságú epe-hólyag tárol. Az epehólyagban az epe besűrűsödik, és a hólyag összehúzódásával az epevezetéken át jut a vékonybélbe, ahol a zsírok bontását végzi. Az epehólyag összehúzódását az étel elfogyasztása váltja ki. Legerősebb összehúzó hatása a zsiradékoknak van, főleg a hevített zsiradékok bomlástermékeinek. A fehérjéknek is van hasonló hatása, de ez jóval kisebb. Az illóolajok, aromaanyagokat tartalmazó élelmiszerek is kiváltanak összehúzódást.

Az epekövesség: Epebetegségről beszélünk az epeutak heveny vagy krónikus gyulladása (cholangitis), epekő (cholelithiasis), illetve az epehólyag gyulladása (chole-cystitis) esetén. Az epehólyagban besűrűsödő epében megváltozik az alkotórészek aránya, többek között nő a koleszterin aránya, amiből akár kis változások hatására is koleszterinkristályok keletkezhetnek. Emiatt kőképződés indulhat meg (hazánkban a koleszterinkövek előfordulása a gyakori). Az epe összetevőinek arányát az elfogyasztott táplálék mennyisége és össze-tétele befolyásolja, így az energiában, koleszterinben, zsírban, cukorban gazdag étrend - egyszóval a tipikus hazai táplálkozás - növeli a kőképződés kockázatát. A szigorú koplalás, a rendszertelen étkezés is kőképződéshez vezethet, mivel olyankor az epehólyag össze-húzódása huzamosabb ideig szünetel. A stresszes állapotok szintén kedveznek a kőképződésnek. Az epekövesség főleg a nők (20%) és az elhízottak körében gyakoribb.

Étrend és epekövesség: A diéta elemei eltérőek a nyugalmi időszakban, az epeköves roham idején és szintén mások, ha az epehólyag eltávolításra került. A következőkben a nyugalmi időszak alatti étrendről lesz szó. Epebetegektől gyakran hallani, hogy „szinte semmit sem merek már enni". Ennek egyik oka, hogy a különböző étrendminták nem mindig tudják figyelembe venni az egyéni tűrőképességet, csak egy általános, minden epebetegnek megfelelő mintát adnak, ami kevésbé változatos. Ehhez még hozzájárul az „én rosszul voltam tőle" -féle jó tanács a más, hasonló problémával küzdő betegtől, és a diétás ajánlások nem megfelelő értelmezése. Így nem meglepő, hogy a betegek nagy része sokkal szigorúbb diétát tart, mint amit valójában megengedhetne magának.

Az egyéni tűrőképességnek tehát fontos szerepe van a megfelelő étrend kialakításában, és ez nem jelent mást, mint bizonyos ételek próbáját: az evést. Saját magunknak kell kitapasztalni minden egyes élelmiszer esetében, hogy belefér-e az étrendbe, és ha igen, akkor az milyen mennyiségben és milyen formában (nyersen, főzve stb.). Ha bármilyen panaszt okoz egy étel vagy ital, azt hagyjuk ki az étrendből! Naponta többszöri (5-6-szori) étkezés javasolt, ami biztosítja, hogy az epeürítés gyakori és kismértékű legyen.

Amit még érdemes tudni a nyersanyag-válogatásról: Nem feltétlenül maga a nyersanyag okozza a panaszokat, a nem megfelelő konyhatechnológia vagy az ételhez adott egyéb nyersanyag is okozhatja a problémát. Erre jó példa a főtt tésztához adott zsíros szósz vagy a tojás hevített zsiradékon való elkészítése. A tészták emészthetősége a bennük lévő tojás számától és feldolgozottságuk formájától függ. Legkönnyebben emészthető a 8 tojásos és az apróbb fajta tészta, például a tarhonya, kevésbé a makaróni és spagetti.

A sovány húsok (baromfi, pulyka, sertéskaraj és - comb, marhabélszín, felsál, fehérpecsenye stb.) Jól beépíthetők az étrendbe, miután a bőrt és a látható zsiradékot eltávolítottuk, és utána zsírszegényen készítjük el. Mind a nyers, mind az elkészített hús emészthe-tőségén javíthatunk, ha minél vékonyabbra, a rostokra merőlegesen szeleteljük, vágjuk. A hízott kacsa- és libahús nem javasolt, viszont hetente egyszer érdemes halat fogyasztani.



A hevített zsiradékon készített önálló tojásételek - rántotta, tükörtojás - súlyos görcsöket okozhatnak. Lágy és főtt formában azonban a tojás nem mindenkinél okoz panaszt. Az ételek készítéséhez, például piskótához, vagdalthoz adva pedig bátran használható.

Hámozással (paradicsom), besózással és a keletkezett lé leöntésével (uborkasaláta), forrázással (káposztafélék) vagy fedő nélküli főzéssel (az illóolajok egy része elpárolog) a zöldségek panaszt okozó hatása csökkenthető.

Ha a gyümölcsöket meghámozzuk, vékonyan felszeleteljük, lereszeljük, apróra felkockázzuk, áttörjük, levüket kipréseljük vagy kellően érett állapotban fogyasztjuk, kevésbé okoznak panaszt. Olajos magvak csak kis mennyiségben fogyaszthatók: pár szem dió, mogyoró stb.

Alacsony zsírtartalmú tejet válasszunk, és lehetőleg csak ételkészítéshez használjuk fel, ne önmagában fogyasszuk. Tejföl helyett használhatunk kefirt, natúrjoghurtot az ételkészítéshez. A sajtok emészthetőségét fokozhatjuk, ha nagyon vékonyan szeleteljük vagy lereszeljük és egy-egy étkezésre kis mennyiséget fogyasztunk belőlük (1 -2 dkg = kb. 1 szelet sajt).

A zsiradékok (olaj, zsír, vaj, margarin) fogyasztását - legyen az állati vagy növényi - korlátozni kell. Erre epehólyag-összehúzó hatásuk miatt van szükség. Zsiradékok közül a növényi olajok ajánlottak fogyasztásra, illetve a csökkentett zsírtartalmú light margarinok és a vajkrém, kis mennyiségben kenyérre kenve. A vaj és egyéb állati eredetű zsír nem javasolt fogyasztásra. Az édességek (csokoládé, tortaszelet stb.) Magas zsíros cukortartalmuk miatt felesleges kalóriabevitelt jelentenek, illetve panaszokat válthatnak ki. Egyes fűszerek frissen okoznak panaszt (tárkony, bazsalikom, oregáno stb.), de szárítva már nem. A finomított cukor növeli az epekőképződésre való hajlamot, ezért édesítésre cukor helyett mesterséges édesítőket javasolunk. Kis mennyiségben, ritkán méz is használható.

Javasolt ételkészítési technológiák:

Sűrítés: száraz rántással, diétás rántással, hintéssel, egyszerű vagy kefires habarással.

Főzés: vízben, zöldséglében, zsírszegény csontlében, gőzben.

Sütés: zsír nélkül, forró, zárt térben, alufóliában, sütőzacskóban, cserépedényben, teflon-edényben, amc edényben, roston, grillsütőben, mikrohullámú sütőben.

Párolás: egyszerű és aromás formában, a nyersanyag zsírmentes vagy minimális étolajjal átkent felületen történő átfuttatásával.

Lazítás: zsemlével, kenyérrel, rizzsel, tojáshabbal.

Kezdetben érdemes étkezési naplót vezetni, aminek segítségével könnyen kiszűrhető, hogy mely ételek, italok okoztak panaszt és milyen formában. Például vannak betegek, akik a tejet csak ételbe főzve tudják fogyasztani, és vannak, akiknek önmagában sem okoz panaszt. Ebben a naplóban napról napra fel kell jegyezni a fogyasztott ételeket és az esetleges panaszokat. Az epebetegséghez gyakran társul székrekedés, ezért fontos az élelmi rostok rendszeres jelenléte az étrendben.

Epekőképződés kockázatát csökkentő étrend: Mint az már kiderült az eddigiekből, az epekőképződés nagymértékben a táplálkozás és az életmód függvénye. Az „epeköves családoknál", ahol a betegség halmozottan fordul elő, a gyermekek táplálkozására jobban oda kell figyelni. Nincs szükség speciális diétára, a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással sokat tehetünk az epekő kialakulása ellen.

A megelőzésben segít még a fehérjék (a hazai táplálkozásban ez nem okoz gondot) és az élelmi rostok, főleg a vízoldékony pektin fogyasztása. Hir.ma (olvasói beküldés)