Érzelemmentesség: Alexitímia
Képtelennek kimutatni vagy átélni az érzelmeket azok az emberek, akik alexitímiások. 
Érzelmi analfabéták, szokták rásütni azokra, akikkel hiába is osztják meg örömüket, bánatukat, félelmüket mások, mert az illetők semmit sem reagálnak rá. A legtöbben azt hiszik, hogy ez csak azért van, mert csak önmagával törődik a másik, pedig valójában léteznek olyan emberek, akik nem tudják megfelelően kinyilvánítani az érzéseiket.
Őket nevezik alexitímásoknak. A szó görögül azt jelenti, hogy a betegeknek nincsenek szavaik az érzelmek leírására. Ők nem tudják átélni a különböző érzelmi helyzeteket, és nem is képesek arra, hogy kimutassák, vagy elmondják az érzéseiket.
Az alexitímiások az empátiát sem ismerik, ezért semmilyen helyzetben sem tudnak annak megfelelően viselkedni, legyen az gyász, vagy akár veszekedés.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet így élni, szociális kapcsolatot fenntartani? A válasz erre az, hogy nehezen, hiszen az alexitímiások zárkózott emberek. Egyáltalán nem közvetlenek másokkal, és nem tudnak érzelmi témákról beszélgetni, ezért kerülik is azokat, és olyan témákat keresnek, amiben nincs érzelem, mint az időjárás.
Az alexitímiásokat arról is fel lehet ismerni, hogy nem érzik át a másik ember örömét, problémáit, fájdalmait. Hozzájuk képtelenség közel kerülni, ezért az, aki meg is próbálná, az is hamar feladja, mert nem viszonozzák.
Az alexitímia tünetei nem merülnek ki ennyiben. Onnan is fel lehet őket ismerni, hogy menekülnek vagy indulatosan reagálnak, ha érzelmek kerülnek szóba. Emellett még testi tünetekben is jelentkezhet a betegség, ugyanis felfokozott állapotban nem az érzéseiket hibáztatják, de valami orvosi panaszuk lesz, mint például a fejfájás, ha sérelem éri őket, amivel szakemberhez fordulnak.
Az érzelemmentesség a pszichoszomatikus betegségekkel áll kapcsolatban. A szakértők szerint a családi háttér az egyik oka a kialakulásának. Azok a gyermekek, akiket az anyjuk már kisbabaként sem szeretett, azok úgy gondolják, hogy az érzelmeknek nincs értelmük, és ki se kell azokat fejezni.
Ahogy a gyermekek egyre idősebbek lesznek, egyre inkább úgy fogják hinni, hogy az érzelmek veszélyes dolgok, amiket nem szabad kiadni magukból, mert akkor a másik fél nem vesz tudomást róluk. Az elfojtott érzelmek miatt elsősorban pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki a betegeknél.
Máshogy is kialakulhat az alexitímia, mégpedig úgy, hogy a két agyféltek nem kommunikál egymással megfelelően, hiszen a jobb agyféltek az érzelmek átélésért, míg a bal a beszédértésért felel. Ha ez nem működik rendesen, akkor a betegek nem tudják kifejezni az érzéseiket.
Az alexitímia gyógyítható pszichoterápiával, relaxációs technikákkal, csoportterápiával, biofeedbackkel, de a folyamat hosszadalmas, és egyáltalán nem kellemes a betegek számára, mivel szembesítik őket az addig elfojtott érzéseikkel, és ezért szorongani fognak.
A hosszú ideig tartó kezelés során a betegek lassan felismerik a saját érzéseiket, elfogadják a másokét, és át is érzik azokat.
(Forrás: napidoktor.hu)
Érzelmi analfabéták, szokták rásütni azokra, akikkel hiába is osztják meg örömüket, bánatukat, félelmüket mások, mert az illetők semmit sem reagálnak rá. A legtöbben azt hiszik, hogy ez csak azért van, mert csak önmagával törődik a másik, pedig valójában léteznek olyan emberek, akik nem tudják megfelelően kinyilvánítani az érzéseiket.
Őket nevezik alexitímásoknak. A szó görögül azt jelenti, hogy a betegeknek nincsenek szavaik az érzelmek leírására. Ők nem tudják átélni a különböző érzelmi helyzeteket, és nem is képesek arra, hogy kimutassák, vagy elmondják az érzéseiket.
Az alexitímiások az empátiát sem ismerik, ezért semmilyen helyzetben sem tudnak annak megfelelően viselkedni, legyen az gyász, vagy akár veszekedés.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet így élni, szociális kapcsolatot fenntartani? A válasz erre az, hogy nehezen, hiszen az alexitímiások zárkózott emberek. Egyáltalán nem közvetlenek másokkal, és nem tudnak érzelmi témákról beszélgetni, ezért kerülik is azokat, és olyan témákat keresnek, amiben nincs érzelem, mint az időjárás.
Az alexitímiásokat arról is fel lehet ismerni, hogy nem érzik át a másik ember örömét, problémáit, fájdalmait. Hozzájuk képtelenség közel kerülni, ezért az, aki meg is próbálná, az is hamar feladja, mert nem viszonozzák.
Az alexitímia tünetei nem merülnek ki ennyiben. Onnan is fel lehet őket ismerni, hogy menekülnek vagy indulatosan reagálnak, ha érzelmek kerülnek szóba. Emellett még testi tünetekben is jelentkezhet a betegség, ugyanis felfokozott állapotban nem az érzéseiket hibáztatják, de valami orvosi panaszuk lesz, mint például a fejfájás, ha sérelem éri őket, amivel szakemberhez fordulnak.
Az érzelemmentesség a pszichoszomatikus betegségekkel áll kapcsolatban. A szakértők szerint a családi háttér az egyik oka a kialakulásának. Azok a gyermekek, akiket az anyjuk már kisbabaként sem szeretett, azok úgy gondolják, hogy az érzelmeknek nincs értelmük, és ki se kell azokat fejezni.Ahogy a gyermekek egyre idősebbek lesznek, egyre inkább úgy fogják hinni, hogy az érzelmek veszélyes dolgok, amiket nem szabad kiadni magukból, mert akkor a másik fél nem vesz tudomást róluk. Az elfojtott érzelmek miatt elsősorban pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki a betegeknél.
Máshogy is kialakulhat az alexitímia, mégpedig úgy, hogy a két agyféltek nem kommunikál egymással megfelelően, hiszen a jobb agyféltek az érzelmek átélésért, míg a bal a beszédértésért felel. Ha ez nem működik rendesen, akkor a betegek nem tudják kifejezni az érzéseiket.
Az alexitímia gyógyítható pszichoterápiával, relaxációs technikákkal, csoportterápiával, biofeedbackkel, de a folyamat hosszadalmas, és egyáltalán nem kellemes a betegek számára, mivel szembesítik őket az addig elfojtott érzéseikkel, és ezért szorongani fognak.
A hosszú ideig tartó kezelés során a betegek lassan felismerik a saját érzéseiket, elfogadják a másokét, és át is érzik azokat.
(Forrás: napidoktor.hu)
Hozzászólások