Így betegíted meg magad a stresszel és a túlagyalással

A krónikus betegségek jelentős része visszavezethető a stresszre, mint kiváltó ok. 

Folyamatos nyomás, megfelelési kényszer, aggodalom a jövő miatt, mások véleménye miatt, véget nem érő agyalás. Ismerősek ezek a dolgok? Akkor itt az ideje, hogy megállítsd egy kicsit zakatoló agyad és átgondold az életed, leszállj arról a vonatról, mely éppen a krónikus betegségek és a boldogtalanság felé halad. Meglehet, hogy problémákkal küzdesz, ám ha továbbra is részt veszel a túlagyalás ördögi körében, akkor problémáid száma tovább fog növekedni, hiszen egyre több testi tünet üti majd fel fejét, teljesítőképességed csökkenése pedig tovább fog téged gátolni és még több aggodalomra fog sarkallni téged. Az így kialakult spirálban minél több időt töltesz, annál mélyebbre süllyedsz és annál nehezebb lesz majd kilépni. 



A stressz egy olyan pszichés folyamat, melyeket testi tünetek is kísérnek. Ez a készenléti, fokozott állapot, valójában egy teljesen természetes reakciója a szervezetünknek, aminek az evolúció korábbi időszakaiban kiemelt jelentősége volt, hiszen sokszor ez segített abban, hogy az egyének egy egy életveszélyes szituációt túléljenek. Stressz folyamán a szervezetünk extra energiákat szabadít fel és cselekvésre késztet minket, ami valójában jól jön abban az esetben, ha valahol valóban teljesítenünk kell, vagy menekülnünk, vagy megvédenünk magunkat. Abban az esetben azonban, ha nincsen valós veszély és nem azonnal kell teljesíteni rövid idő alatt, akkor komoly károkat is okozhat a szervezetünkben. A vérnyomás emelkedik, a vércukor szint emelkedik, extra adrenalin szabadul fel. Minél többször és minél tovább van jelen ez az állapot, annál biztosabb, hogy betegséghez fog vezetni. 

A kiugró pulzus, vérnyomás, könnyen vérnyomás ingadozáshoz, vagy krónikusan magas vérnyomáshoz vezethet. A kiugró vércukorszint, vércukor ingadozáshoz, inzulinrezisztenciához, cukorbetegséghez vezethet. Az izmok folyamatos feszültsége, szűnni nem akaró fájdalmakhoz, beszűkült mozgásképességekhez vezethet. Pszichés szinten a folyamatos készenlétben állás szorongáshoz, pánikbetegséghez, depresszióhoz és más, súlyosabb korképekhez vezethet. Már az első, enyhébb tünetek megjelenése is jelentősen ronthatja az életminőséget, hiszen a gyakori hangulatingadozás és frusztráltság a kapcsolatainkra is árnyékot vethet. 

Mit lehet tenni?: Fontos megtanulni azt, hogy több időt töltsünk a jelenben, mint a jövőben és a múltban. Valahányszor a jövőben tekintünk, annyiszor érezhetjük a feszültséget, hiszen valaki negatívan gondolkodik, akkor rögtön a jövőbéli problémák lehetőségei jelennek meg. Természetesen a problémákat nem kell a szőnyeg alá söpörni, időt kell szánni, hogy átgondoljuk milyen lehetőségeink vannak, de tudatosnak kell lenni, hogy észrevegyünk meddig vagyunk hatékonyan a gondolkodásunkkal és mi az a pont, amikor már csak ártunk vele saját magunknak. A problémáink megosztása másokkal szintén kulcsfontosságú, hiszen egy kívülálló ember objektíven tud rátekinteni a helyzetre és olyan javaslatokat tehet a megoldásra, amik nekünk eszünkbe sem jutnának. Mindemellett törekedni kell rá, hogy kialakítsunk egy sokkal egészségesebb és nyugodtabb életmódot és ha kell, akkor gyökeres változásokat beiktatni, a stresszfaktorok semlegesítése érdekében. 

Mikor kell segítséget kérni?: Előfordulhat, hogy valaki nem tud megbirkózni egyedül a problémáival, különösen akkor, ha nincsen kihez fordulnia, vagy az őket körülvevő emberek nem mutatnak empátiát, vagy hajlandóságot a segítség nyújtásra. Nem kell megvárni az első fizikai tüneteknek a megjelenését, érdemes már korán kezelni a problémát a kezdeti szakaszban, így sokkal könnyebb és hatásosabb lesz a folyamat. 

(forrás: healthline.com)