Módszer, ha nem működnek a megerősítések - Mi lenne ha hatalma

Meggyőződéseink, hiedelmeink, gyermekkorunktól kezdve velünk vannak és az évek múltával egyre erősebbé, masszívabbá válnak, így nem mindig egyszerű felülírni őket. 

Az önfejlesztés során sokszor találkozhatunk a megerősítésekkel, mint módszerrel, melynek lényege az lenne, hogy gyakorlatilag pozitív gondolatokat, vonásokat programozunk be magunkba. Ugyan kétségtelen, hogy vannak, akiknél tökéletesen működik az, hogy magukba mantrázzák mennyire sikeresek, jómódúak, egészségesek és boldogak, ám vannak, akiknél csak nagyobb belső feszültséget idéz elő ez a módszer. Ám szerencsére nem csak ez az egyetlen mód arra, hogy megváljunk régi, korlátozó meggyőződéseinkről és helyette újakkal töltsük meg magunkat. 



Miért nem működik a megerősítés?: Vannak emberek, akiknek egyszerűen annyira szikla szilárdak a régi negatív berögződéseik, hogy egyszerűen nem számít mennyire szeretnének pozitív szemmel tekinteni ezekre a gondolatokra, úgy érzik képtelenek elhinni az ellenkezőjét, sőt egyre inkább frusztráltabbá válnak. Ennek nagyon egyszerű oka van. Elménk, tudatunk születésünk pillanatától aktívvá válik és attól a ponttól kezdve úgy szív magába minden információt, mint egy szivacs. Mivel gyermekfejjel még nincsen elég tapasztalatunk és ítélőképességünk ahhoz, hogy eldöntsük melyik információ reális, hasznos és igaz, ezért szépen alaposan beépítjük őket, később pedig, ha ismétlődően visszatér hozzánk más emberektől is az adott állítás, akkor egyszerűen meggyőződéssé válik. Az elménk minél több bizonyítékot lát valamire, annál igazabbnak fogja hinni. Ez különösen akkor káros, ha valakit gyermekkorában valamiért szóban bántalmaztak, könnyen lehet, hogy felnőttkorára már ilyen véleménnyel lesz magáról és életéről: " Béna vagyok, ehhez kevés vagyok, buta vagyok, erre nem lennék képes, nem vagyok elég ügyes, nem vagyok elég szép, velem igazságtalan az élet, észrevehetetlen vagyok, stb.". 

Miért jobb a "Mi lenne ha"?: Az elménk garantáltan védekezni és "vitázni" kezd majd, ha megpróbáljuk a szilárd meggyőződéseit erőszakosan megváltoztatni egyik pillanatról a másikra. Olyan lenne, mintha megpróbálnánk elmagyarázni valakinek, hogy hiába látta egész életében kéknek az éget, az valójában lila. Irracionálisnak fogja érezni és egyben veszélyesnek, hiszen ha ő téved, az azt jelentené nem bírná elvégezni helyesen feladatát, mely az, hogy minket biztonságosan vezessen végig az életben, elkerülve minden komolyabb veszélyt és kockázatot. Az állítások helyett sokkal hatékonyabb lehet tehát a kérdezés, a dolgok megkérdőjelezése. A kérdések feltételével nem azt fogjuk állítani, hogy eddig tévedtünk, hanem sokkal inkább gondolkodásra fogjuk ösztönözni elménket, aki majd újabb esetleges bizonyítékok után fog nézni. Az eredmény az lesz, hogy szépen lassan feloldódnak majd a masszívan rögzült dolgok, végül sokkal könnyebben átírhatóvá válnak a megerősítésekkel. 

Módszer: A kérdéses módszer, pont olyan egyszerű, mint a megerősítéses módszer. A lényege azonban az, hogy nem kijelentünk, hanem kérdezünk. Nem azt mondjuk tehát, hogy " Pozitívan gondolkodom önmagamról", hanem " Mi lenne, ha pozitívabban tudnék gondolkodni önmagamról?" A kérdések erejével, lehetőségek ezrei válnak elérhetővé, melyek segítségével nem csak gondolkodásunk fog megváltozni, hanem akár az egész életünk is. 

(forrás: makemebetter)