Sikeres nők, akik nem foglalkoztak mások véleményével
Érdemes példát venni arról a tizenkét hölgyről, akiknek volt bátorsága szembemenni mások, főleg a férfiak véleményével.
A nő főzzön, mosson, takarítson, szüljön és neveljen gyereket. Régen ennyit vártak el a gyengébbik nemtől, amelynek tagjai még azt sem dönthették el, hogy kihez szeretnének férjhez menni, ám még ezekben korszakokban is akadt több olyan nő, aki nem volt hajlandó behódolni mások, főleg a férfiak, akaratának, hanem bátran a sarkukra álltak, és a saját kezükbe vették a sorsukat.
Napjainkban is gyakran előfordul, hogy egy nő azért nem mer belevágni az álmai megvalósításába, mert azzal foglalkozik, hogy más mit fog gondolni. Ez odavezet, hogy egy nap rádöbbenünk, hogy nem a saját életünket éljünk, ez pedig egyenes út a depresszióhoz.
Annak érdekében, hogy legyen merszünk szembemenni mások akaratával, ismerjük meg a történelem tizenkét olyan hölgyét, akik már a saját idejükben is két véleményt ismertek: A sajátjukét, és a másokét, amivel nem foglalkoztak.
Sojourner Truth (1797-1883): Az afroamerikaiak felszabadításáért harcolt a híres nőjogi aktivista, aki arról is ismert volt, hogy nem tett lakatot a szájára. Egyszer az alábbi beszélgetésbe keveredett Harriot Stanton Blatch-csel:
HSB: - Tényleg nem tudsz olvasni?
ST: - Nem, kis szívem. Az olyan apró dolgokat, mint például egy levél, nem tudom elolvasni, de a nagy dolgokat igen. Nagyon jól olvasok például a férfiak gondolataiban.
Dr. Elizabeth Blackwell (1821-1910): Az Angliában született nőt arról ismerjük, hogy ő volt az Egyesült Államok első orvosnője. Blackwellt eleinte sok egyetem elutasította a neme miatt, de végül felvételt nyert a New York-i Geneva Medical College intézménybe.
Az iskolai évek azonban nem voltak álomszerűek, hiszen Blackwell kénytelen volt megküzdeni a bolond csoporttársaival és egy professzorral, aki mindig ki akarta küldeni a teremből, ha a szaporítószervekről tanultak, hogy nehogy megsértse a hölgy „finom érzelmeit”.
Lilian Bland (1878-1971): A híres újságíró és pilóta egy percig sem foglalkozott a szokásokkal, és 1910-ben, Írországban megépítette a saját repülőgépét. Mivel nem talált tartályt az üzemanyaghoz, ezért egy üres whiskysüvegből és a nagynénje hallócsövéből alakított ki egyet.
A repülőgép 30 méterre emelkedett el a földtől, ami akkoriban nagy eredménynek számított. Bland emellett lelkesen dohányzott, káromkodott, nadrágot viselt, autót vezetett, és még a harcművészetekben is jeleskedett. A nyugdíjas éveit festéssel, szerencsejátékkal, ivással töltötte.
Annie Smith Peck (1850-1935): A hegymászó hölgy meghódította Európa legmagasabb hegyeit, majd Dél-Amerikába költözött, ahol férfiak és nők között is elsőként mászta meg a Huascarán hegyet. Peck emellett befolyásos tudós, író, előadó volt. A nő 82 éves koráig, nadrágban foglalkozott a hegymászással.
Nzinga Mbandi (1583-1663): Ndongo és Matamba (ma Angola) királynője nagyszerűen megállta a helyét, amikor az öccse halála után átvette az ország feletti uralkodást. Mbandi nemzetközi hírnévre tett szert a zseniális diplomáciai sikereivel és katonai stratégiáival. A királynő egészen élete végig távol tudta tartani a portugál gyarmatosítókat, ugyanis pártatlan maradt kereskedelmi, kémkedési és vallási kérdésekben.
Murasaki Shikibu (körülbelül 973-1025): A Heian-kor császári udvarának egyik udvarhölgye volt Shikibu, akit arról ismerünk, hogy valószínűleg ő írta meg az emberiség történelmének első regényét, aminek a címe a Gendzsi meséje volt.
Shikibu apja állítólag büszke volt arra, hogy a lánya milyen intelligens, de amiatt már panaszkodott, hogy „nőnek született”. Shikibu leírta, hogy úgy tanult meg kínaiul, hogy az ajtó mögött hallgatózott, amikor az apja az öccsét tanítgatta. A nők akkoriban nem tanulhattak kínaiul, de ez őt egyáltalán nem érdekelte.
Ada Lovelace (1815-1852): A matematikus nőről azt feltételezik, hogy ő írta az első számítógépes programot, amikor együtt dolgozott Charles Babbage-dzsal azon az „analitikus gépen”, amit az első számítógépmodellként tartanak számon.
Lovelace egyébként Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke volt, ám a szülés után egy hónappal az anyuka elhagyta a férjét. Lovelace arról is ismert, hogy ő írta a számítástechnika első szakcikkét. Az olaszból fordított műben kijavította a hibákat, illetve jegyzetekkel egészítette ki.
Mary Lou Williams (1910-1981): A képen balról a harmadik személy Williams, aki nemcsak tehetséges zongorista volt, hanem a jazz első három évtizedének az egyik legjelentősebb zenésze és zeneszerzője.
A hölgy 12 éves korától lépett fel, és hatással volt a Kansas City big band jazz stílusra. Williams különböző műfajokban komponált, zenekart vezetett, és olyan hírességeknek dolgozott zenei rendezőként, mint Duke Ellington, Louis Armstrong, Benny Goodman és Cab Calloway.
Hedy Lamarr (1914-2000): Ausztriában született az amerikai színésznő és feltaláló, akinek a frekvenciaugrás technológiáját köszönhetjük. Anno ezt azonnal felhasználták a II. világháborúban egy titkos kommunikációs rendszer és a rádióvezérelt torpedók feltalálásban. Ez volt az, ami megalapozta a mai Wi-Fi-t és GPS-t.
Beatrice Potter Webb (1858-1943): A hölgy közgazdászként, történészként dolgozott, ami mellett reformerként a férje, Sidney oldalán kampányolt a városi szegények mellett. Webb küzdött a minimálbérért, fontos szerepet töltött be a munkáspárt megalapításában, és még maradt ideje könyvet írni. Mindezek tetejébe a London School of Economics alapítói közé tartózott.
Nellie Bly (1864-1922): Merész és nagy hatalommal rendelkező oknyomozó újságíró volt a hölgy, aki nem félt attól, hogy az éhínségről és a korrupcióról írjon, illetve nem foglalkozott azzal, hogy a kollégái szerint szenzációhajhász. Bly egyszer még arra is képes volt, hogy elmebetegnek tettetve magát, beépült New York City kegyetlen elmegyógyintézetébe, hogy leírhassa, hogy milyen szörnyű állapotok uralkodnak ott. A cikk hatására megreformálták az ellátás rendszerét.
Ethel L. Payne (1911-1991): A híres oknyomozó újságíró elsősorban emberjogi témákkal, nemzetközi ügyekkel foglalkozott. Amikor a Fehér Ház sajtóosztályának tagjaként dolgozott, akkor attól sem riadt vissza, hogy a faji elkülönítés megszüntetéséről faggassa Eisenhower elnököt, aki emiatt nagyon felhúzta magát.
Az eset után Eisenhower többé nem válaszolt a nő kérdéseire, de ez nem nagyon zavarta az újságírónőt, akit a hetvenes években a CBS csatorna alkalmazott, ezzel pedig Payne lett az első afroamerikai kommentátor. A lényegre törő stílusa miatt sokan kritizálták, de hiába próbálták kikezdeni, Payne nem hagyta magát félreállítani.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
A nő főzzön, mosson, takarítson, szüljön és neveljen gyereket. Régen ennyit vártak el a gyengébbik nemtől, amelynek tagjai még azt sem dönthették el, hogy kihez szeretnének férjhez menni, ám még ezekben korszakokban is akadt több olyan nő, aki nem volt hajlandó behódolni mások, főleg a férfiak, akaratának, hanem bátran a sarkukra álltak, és a saját kezükbe vették a sorsukat.
Napjainkban is gyakran előfordul, hogy egy nő azért nem mer belevágni az álmai megvalósításába, mert azzal foglalkozik, hogy más mit fog gondolni. Ez odavezet, hogy egy nap rádöbbenünk, hogy nem a saját életünket éljünk, ez pedig egyenes út a depresszióhoz.
Annak érdekében, hogy legyen merszünk szembemenni mások akaratával, ismerjük meg a történelem tizenkét olyan hölgyét, akik már a saját idejükben is két véleményt ismertek: A sajátjukét, és a másokét, amivel nem foglalkoztak.
Sojourner Truth (1797-1883): Az afroamerikaiak felszabadításáért harcolt a híres nőjogi aktivista, aki arról is ismert volt, hogy nem tett lakatot a szájára. Egyszer az alábbi beszélgetésbe keveredett Harriot Stanton Blatch-csel:HSB: - Tényleg nem tudsz olvasni?
ST: - Nem, kis szívem. Az olyan apró dolgokat, mint például egy levél, nem tudom elolvasni, de a nagy dolgokat igen. Nagyon jól olvasok például a férfiak gondolataiban.
Dr. Elizabeth Blackwell (1821-1910): Az Angliában született nőt arról ismerjük, hogy ő volt az Egyesült Államok első orvosnője. Blackwellt eleinte sok egyetem elutasította a neme miatt, de végül felvételt nyert a New York-i Geneva Medical College intézménybe.Az iskolai évek azonban nem voltak álomszerűek, hiszen Blackwell kénytelen volt megküzdeni a bolond csoporttársaival és egy professzorral, aki mindig ki akarta küldeni a teremből, ha a szaporítószervekről tanultak, hogy nehogy megsértse a hölgy „finom érzelmeit”.
Blackwell viszont nagyszerűen félretette a finom érzelmeit, és világhírű nőgyógyász lett.
Lilian Bland (1878-1971): A híres újságíró és pilóta egy percig sem foglalkozott a szokásokkal, és 1910-ben, Írországban megépítette a saját repülőgépét. Mivel nem talált tartályt az üzemanyaghoz, ezért egy üres whiskysüvegből és a nagynénje hallócsövéből alakított ki egyet.A repülőgép 30 méterre emelkedett el a földtől, ami akkoriban nagy eredménynek számított. Bland emellett lelkesen dohányzott, káromkodott, nadrágot viselt, autót vezetett, és még a harcművészetekben is jeleskedett. A nyugdíjas éveit festéssel, szerencsejátékkal, ivással töltötte.
Annie Smith Peck (1850-1935): A hegymászó hölgy meghódította Európa legmagasabb hegyeit, majd Dél-Amerikába költözött, ahol férfiak és nők között is elsőként mászta meg a Huascarán hegyet. Peck emellett befolyásos tudós, író, előadó volt. A nő 82 éves koráig, nadrágban foglalkozott a hegymászással.Nzinga Mbandi (1583-1663): Ndongo és Matamba (ma Angola) királynője nagyszerűen megállta a helyét, amikor az öccse halála után átvette az ország feletti uralkodást. Mbandi nemzetközi hírnévre tett szert a zseniális diplomáciai sikereivel és katonai stratégiáival. A királynő egészen élete végig távol tudta tartani a portugál gyarmatosítókat, ugyanis pártatlan maradt kereskedelmi, kémkedési és vallási kérdésekben.Murasaki Shikibu (körülbelül 973-1025): A Heian-kor császári udvarának egyik udvarhölgye volt Shikibu, akit arról ismerünk, hogy valószínűleg ő írta meg az emberiség történelmének első regényét, aminek a címe a Gendzsi meséje volt.Shikibu apja állítólag büszke volt arra, hogy a lánya milyen intelligens, de amiatt már panaszkodott, hogy „nőnek született”. Shikibu leírta, hogy úgy tanult meg kínaiul, hogy az ajtó mögött hallgatózott, amikor az apja az öccsét tanítgatta. A nők akkoriban nem tanulhattak kínaiul, de ez őt egyáltalán nem érdekelte.
Ada Lovelace (1815-1852): A matematikus nőről azt feltételezik, hogy ő írta az első számítógépes programot, amikor együtt dolgozott Charles Babbage-dzsal azon az „analitikus gépen”, amit az első számítógépmodellként tartanak számon.Lovelace egyébként Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke volt, ám a szülés után egy hónappal az anyuka elhagyta a férjét. Lovelace arról is ismert, hogy ő írta a számítástechnika első szakcikkét. Az olaszból fordított műben kijavította a hibákat, illetve jegyzetekkel egészítette ki.
Mary Lou Williams (1910-1981): A képen balról a harmadik személy Williams, aki nemcsak tehetséges zongorista volt, hanem a jazz első három évtizedének az egyik legjelentősebb zenésze és zeneszerzője.A hölgy 12 éves korától lépett fel, és hatással volt a Kansas City big band jazz stílusra. Williams különböző műfajokban komponált, zenekart vezetett, és olyan hírességeknek dolgozott zenei rendezőként, mint Duke Ellington, Louis Armstrong, Benny Goodman és Cab Calloway.
Hedy Lamarr (1914-2000): Ausztriában született az amerikai színésznő és feltaláló, akinek a frekvenciaugrás technológiáját köszönhetjük. Anno ezt azonnal felhasználták a II. világháborúban egy titkos kommunikációs rendszer és a rádióvezérelt torpedók feltalálásban. Ez volt az, ami megalapozta a mai Wi-Fi-t és GPS-t.Beatrice Potter Webb (1858-1943): A hölgy közgazdászként, történészként dolgozott, ami mellett reformerként a férje, Sidney oldalán kampányolt a városi szegények mellett. Webb küzdött a minimálbérért, fontos szerepet töltött be a munkáspárt megalapításában, és még maradt ideje könyvet írni. Mindezek tetejébe a London School of Economics alapítói közé tartózott.Nellie Bly (1864-1922): Merész és nagy hatalommal rendelkező oknyomozó újságíró volt a hölgy, aki nem félt attól, hogy az éhínségről és a korrupcióról írjon, illetve nem foglalkozott azzal, hogy a kollégái szerint szenzációhajhász. Bly egyszer még arra is képes volt, hogy elmebetegnek tettetve magát, beépült New York City kegyetlen elmegyógyintézetébe, hogy leírhassa, hogy milyen szörnyű állapotok uralkodnak ott. A cikk hatására megreformálták az ellátás rendszerét.Ethel L. Payne (1911-1991): A híres oknyomozó újságíró elsősorban emberjogi témákkal, nemzetközi ügyekkel foglalkozott. Amikor a Fehér Ház sajtóosztályának tagjaként dolgozott, akkor attól sem riadt vissza, hogy a faji elkülönítés megszüntetéséről faggassa Eisenhower elnököt, aki emiatt nagyon felhúzta magát.Az eset után Eisenhower többé nem válaszolt a nő kérdéseire, de ez nem nagyon zavarta az újságírónőt, akit a hetvenes években a CBS csatorna alkalmazott, ezzel pedig Payne lett az első afroamerikai kommentátor. A lényegre törő stílusa miatt sokan kritizálták, de hiába próbálták kikezdeni, Payne nem hagyta magát félreállítani.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások