Szabadakarat, Isteni keretek között - mi az, amit megtehetünk és mit nem?
Szabadakaratunkkal eldönthetjük, hogyan teljesítjük be azt az életutat, melyet megírtak előre számunkra.
Születésünk előtt, mindannyian megtervezzük előre életünket. Eldöntjük, hogy milyen feladatokat szeretnénk teljesíteni, mit szeretnénk alaposan megtanulni, miben szeretnénk fejlődni. Ennek nyomán kiválasztjuk, hogy milyen nehézségeket vállalunk fel, milyen sikereket érünk majd el és ehhez választjuk ki a megfelelő környezetet, ahová megszületünk. Oka van annak, hogy miért abba a családba-, és miért arra a helyszínre érkeztünk, ahová. Születésünk napjától elindulunk azon az úton, amit még odafent terveztünk el Isteni segítséggel.
Van szabadakarat? Igen. Korlátlanul? Nem. Mindannyiunk életének vannak előre megírt, eltervezett pontjai, melyek kikerülhetetlenek. Ám a megvalósítás és az odáig vezető út, már teljesen ránk van bízva. Az Isteni kereteket, gyakran megkérdőjelezik, mikor háborúk robbannak ki, vagy borzasztó események sorai öltenek testet szemünk láttára. Ám valójában kevesen ismerik fel, hogy ez is az emberi szabadakarat eredménye, hiszen végsősoron, emberek a saját akaratukból kezdenek bele ilyen tevékenységekbe, így nem is lehet arra számítani, hogy jön egy nagy kéz, aki majd megálljt parancsol a számukra, csupán egy újabb szabadakarattal rendelkező csoport, akiknek szándékukban nem a háború áll, hanem annak megállítása. A háború, a változás előidézésének a legalacsonyabb szintje, ám a felelősségvállalás híján ezt valójában csupán maroknyi ember ismeri fel. Szabadakaratunk csupán akkor nem érvényesül, mikor életünk nagyon letérne arról az útról, mely számunkra lett kijelölve.
Életutunk teljesítésének minősége is ránk van bízva. Elvégezhetjük a lehető legalacsonyabb szinten, ebben az esetben a lezüllés, a betegség, a szenvedés és a kínlódás garantált. Élhetjük átlagosan is, és természetesen magasabb szinten is, mikor tudatosan, felelősségünket és befolyásunkat felvállalva, igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni minden szituációból, amit felkínál elénk az élet. Mi döntjük el, hogy mit támogatunk, a fényt, vagy a sötétet. Hogy mibe fektetjük energiánkat és minek is szenteljük pontosan az életünket. Egy nagy Isteni terv részesei vagyunk, ám mégis nagy, kreatív hatalommal, döntés képességgel felruházva.
(forrás: myspshenanings)
Születésünk előtt, mindannyian megtervezzük előre életünket. Eldöntjük, hogy milyen feladatokat szeretnénk teljesíteni, mit szeretnénk alaposan megtanulni, miben szeretnénk fejlődni. Ennek nyomán kiválasztjuk, hogy milyen nehézségeket vállalunk fel, milyen sikereket érünk majd el és ehhez választjuk ki a megfelelő környezetet, ahová megszületünk. Oka van annak, hogy miért abba a családba-, és miért arra a helyszínre érkeztünk, ahová. Születésünk napjától elindulunk azon az úton, amit még odafent terveztünk el Isteni segítséggel.
Mivel a tervet elfelejtjük születésünkkor, ezért elengedhetetlen, egy keret, mely egész életünkben körbeveszi utunkat, hogy biztosan azon az úton maradjunk, amin kell.
Van szabadakarat? Igen. Korlátlanul? Nem. Mindannyiunk életének vannak előre megírt, eltervezett pontjai, melyek kikerülhetetlenek. Ám a megvalósítás és az odáig vezető út, már teljesen ránk van bízva. Az Isteni kereteket, gyakran megkérdőjelezik, mikor háborúk robbannak ki, vagy borzasztó események sorai öltenek testet szemünk láttára. Ám valójában kevesen ismerik fel, hogy ez is az emberi szabadakarat eredménye, hiszen végsősoron, emberek a saját akaratukból kezdenek bele ilyen tevékenységekbe, így nem is lehet arra számítani, hogy jön egy nagy kéz, aki majd megálljt parancsol a számukra, csupán egy újabb szabadakarattal rendelkező csoport, akiknek szándékukban nem a háború áll, hanem annak megállítása. A háború, a változás előidézésének a legalacsonyabb szintje, ám a felelősségvállalás híján ezt valójában csupán maroknyi ember ismeri fel. Szabadakaratunk csupán akkor nem érvényesül, mikor életünk nagyon letérne arról az útról, mely számunkra lett kijelölve.
Életutunk teljesítésének minősége is ránk van bízva. Elvégezhetjük a lehető legalacsonyabb szinten, ebben az esetben a lezüllés, a betegség, a szenvedés és a kínlódás garantált. Élhetjük átlagosan is, és természetesen magasabb szinten is, mikor tudatosan, felelősségünket és befolyásunkat felvállalva, igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni minden szituációból, amit felkínál elénk az élet. Mi döntjük el, hogy mit támogatunk, a fényt, vagy a sötétet. Hogy mibe fektetjük energiánkat és minek is szenteljük pontosan az életünket. Egy nagy Isteni terv részesei vagyunk, ám mégis nagy, kreatív hatalommal, döntés képességgel felruházva.
(forrás: myspshenanings)
Hozzászólások