Tények a boldogságról, amit mindenkinek tudnia kell!
A legújabb igazságok, amelyek bizonyítják, hogy nincs szükség nagy dolgokra ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.
A kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a lelki boldogsághoz elég csak néhány apró lépés, ám ennek ellenére sokan nem hisznek a boldogságban, mert nincsenek tisztában azzal, hogy mit és hogyan kell tenniük ahhoz, hogy elérjék ezt az állapotot. Mások pedig olyan tévhitben élnek, amely szerint csak a materiális javak tehetik boldoggá őket.
A szakembere azonban nem adják fel, ezért új tényeket gyűjtöttek össze abban a reményben, hogy ezek a szkeptikus embereket is meggyőzi arról, hogy igenis el lehet érni azt, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
Keressük az áhítatot: Lehet, hogy nem gyakran, de néha mindenki átérzi, hogy egy lenyűgöző dolog meglepően jó érzéssel és energiával tölti el. Ez egy olyan különleges pillanat, amikor olyan pozitív érzés jár át, aminek hatására türelmesebbek, kevésbé anyagiasak, odaadóbbak leszünk.
A kutatók kiderítették, hogy azok, akik gyakran élik át az ilyen pillanatokat, elkerülhetik a betegségeket. Ez azzal magyarázható, hogy az áhítat lelassítja a szubjektív időérzéket, emiatt olyan érzésünk támad, hogy időmilliomosok vagyunk.
A boldogságkutatók szerint ennek két oka van. Az egyik az, hogy úgy érezzük, most valami hatalmas dologgal találkoztunk. A másik ok az, hogy az áhítat stimulálja az alkalmazkodóképességet, megváltoztatja a világról alkotott véleményünket, és ez a döntéseinket is befolyásolja.
Nincs baj az életközépi válsággal: Mindenkinek meg kell birkóznia azzal a természetes krízisállapottal, amely a középkorral jár együtt, és 54 éves kor után kezd megszűnni. Az életközépi válság rendszerint 45 éves kor körül jelentkezik, és olyan jóléti államok lakosait sem kíméli, mint Kanada, Amerika, vagy az Egyesült Királyság.
Ennek egyik oka az lehet, hogy ebben az életkorban nagyobb nyomás nehezedik az emberek vállára a pénzügyi célok, sikerek elérése miatt, hiszen ez az időszak, amikor elérik a karrierjük csúcsát, ahol megalapozhatják az időskori jólétet.
Az ezt a jelenséget vizsgáló kutatásban 160 ország állampolgárait figyelték meg a kutatók, akik arra is rájöttek, hogy az élettel való elégedettség szintje függ az ország földrajzi elhelyezkedésétől. A kutatás eredményéből kiderült, hogy a nyugati országokkal ellentétben például Kelet-Európába és a volt Szovjetunió területén az emberek elégedettségi szintje az után is csökken, hogy túl vannak az életközépi válságon.
Vegyünk példát az idősekről: A vizsgálatok kimutatták, hogy ahogy az emberek korosodnak, úgy találják meg a mindennapi tapasztalatokban az örömöt, míg a fiatalom extrém élmények alapján határozzák meg önmagukat.
A kutatók több, mint kétszáz 19 és 79 év közötti nőt és férfit faggattak ki a boldog élethelyzetekről, amelyek között egyaránt szerepelt hétköznapi és különleges esemény. Az eredményekből kiderült, hogy az idősebbek voltak azok, akik az olyan hétköznapi eseményeket is örömmel élték meg, mint a séta a közeli parkban, vagy egy családdal töltött program. Ezzel szemben a fiatalok számára kevés volt a boldogsághoz az ilyen átlagos esemény.
Tegyük azt, ami jól esik: Görcsös próbálkozással nem leszünk boldogok, de van egy hatékony módszer, a „pozitivitás priorizálásának”, amivel azok lehetünk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap csináljunk olyasmit, amiben örömünket leljük.
Van, akinek az okoz örömöt, hogy szombat délután a haverokkal nézi a meccset, vagy a családdal kirándul, de az sem ritka, akit az tesz boldoggá, ha reggel futással indíthatja a napot, vagy éppen a nyugodtan kávézhat, olvasgathat.
Mivel minden ember különböző, emiatt nincs abban semmi meglepő, hogy nem ugyanaz a tevékenység tesz boldoggá minket, ezért semmi értelme annak, ha mások életéhez szeretnénk igazítani a sajátunkat. Ennél sokkal egészségesebb, ha azzal foglalkozunk, amit mi magunk szeretünk a legjobban csinálni.
Az emberek többsége általában boldog: Egy friss tanulmány eredményéből az derült ki, hogy az emberek nagy része jókedvű attól függetlenül, hogy a világ mely táján élnek. A kutatók különböző gazdasági helyzetű országokat és népüket vizsgálták meg, majd megállapították, hogy még a szerény körülmények között élők is enyhe pozitív hangulatban élik a mindennapjaikat, ha nem érte őket valamilyen erős érzelmi esemény, trauma.
A tudósok ebből arra következtetnek, hogy a kollektív boldogság az ősi túlélésért való küzdelemből származik, ami genetikailag belénk van kódolva, míg a depresszió és a pozitív érzelmek hiányát nem örököltük meg az őseinktől.
Utánozzuk az extrovertáltakat: Ha nem vagyunk nyitott, bőbeszédű emberek, még akkor is jobb, ha tudjuk, hogy azzal másokat is boldoggá tehetünk, ha extrovertáltként viselkedünk. Ezt bizonyítják azok a felmérések, amelyeket az Egyesült Államokban, Venezuelában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Japánban készítettek.
Kiderült, hogy a kulturális különbségek ellenére, az alanyoknak sokkal jobb lett a kedve, ha utánozták az extrovertált emberekre jellemző viselkedésformákat és gesztusokat. Ebből következik, hogy olyan helyzetben leszünk optimisták, amelyekben szabadnak érezzük magunkat.
Amennyiben tehát eddig csak akkor beszéltünk, ha muszáj volt, akkor mostantól szokjunk rá arra, hogy spontán szóba elegyedünk valakivel, például a buszon, mert meg fogjuk látni, hogy a rövid eszmecsere után pozitívabban állunk hozzá a dolgokhoz.
Tudatos mosogatás: Oka van annak, hogy sokan úgy tekintenek a házimunkára, hogy az nem nyűg, hanem a kikapcsolódás egyik tökéletes formája. Ez főleg akkor igaz, ha elég figyelmet szentelünk rá.
Ha például tele van mosatlannal a mosogató, akkor álljunk neki a mosogatásnak, mert ezzel 27 százalékkal csökkenthető a stressz, és 25 százalékkal növelhető a szellemi inspiráció abban az esetben, ha olyan részletekre figyelünk, mint a mosogatószer, szappan illata, a víz csobogása, az edények formája, érintése.
A séta feldob: Néha a környezetünk számára sokkal nyilvánvalóbb a hangulatunk, mint az képzeljük. Ha például séta közben hátradobjuk a hátunk, ruganyosan mozgunk, akkor mindenki tudja, hogy jó a kedvünk.
A szakértők azonban arra is rájöttek, hogy függetlenül attól, hogy milyen a hangulatunk, akkor is boldogok lehetünk, ha utánozzuk a boldog gyaloglóstílust. Az ezt vizsgáló kutatásban az alanyoknak futópadon kellett sétálniuk, miközben egy pozitív és negatív szavakból álló listát olvastak fel nekik.
A kutatók megfigyelték az alanyok mozgásának, testtartásának változásait, majd megkérték őket, hogy mondjanak fel annyi szót, amennyire emlékeznek. Kiderült, hogy azok, akik vidáman sétáltak, sokkal több pozitív töltetű szóra emlékeztek, míg a görnyedt hátú, összerogyott alanyok a negatív szavakat tudták felidézni.
(Forrás: divany.hu)
A kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy a lelki boldogsághoz elég csak néhány apró lépés, ám ennek ellenére sokan nem hisznek a boldogságban, mert nincsenek tisztában azzal, hogy mit és hogyan kell tenniük ahhoz, hogy elérjék ezt az állapotot. Mások pedig olyan tévhitben élnek, amely szerint csak a materiális javak tehetik boldoggá őket.A szakembere azonban nem adják fel, ezért új tényeket gyűjtöttek össze abban a reményben, hogy ezek a szkeptikus embereket is meggyőzi arról, hogy igenis el lehet érni azt, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben.
Keressük az áhítatot: Lehet, hogy nem gyakran, de néha mindenki átérzi, hogy egy lenyűgöző dolog meglepően jó érzéssel és energiával tölti el. Ez egy olyan különleges pillanat, amikor olyan pozitív érzés jár át, aminek hatására türelmesebbek, kevésbé anyagiasak, odaadóbbak leszünk.
A kutatók kiderítették, hogy azok, akik gyakran élik át az ilyen pillanatokat, elkerülhetik a betegségeket. Ez azzal magyarázható, hogy az áhítat lelassítja a szubjektív időérzéket, emiatt olyan érzésünk támad, hogy időmilliomosok vagyunk.
A boldogságkutatók szerint ennek két oka van. Az egyik az, hogy úgy érezzük, most valami hatalmas dologgal találkoztunk. A másik ok az, hogy az áhítat stimulálja az alkalmazkodóképességet, megváltoztatja a világról alkotott véleményünket, és ez a döntéseinket is befolyásolja.
Nincs baj az életközépi válsággal: Mindenkinek meg kell birkóznia azzal a természetes krízisállapottal, amely a középkorral jár együtt, és 54 éves kor után kezd megszűnni. Az életközépi válság rendszerint 45 éves kor körül jelentkezik, és olyan jóléti államok lakosait sem kíméli, mint Kanada, Amerika, vagy az Egyesült Királyság.
Ennek egyik oka az lehet, hogy ebben az életkorban nagyobb nyomás nehezedik az emberek vállára a pénzügyi célok, sikerek elérése miatt, hiszen ez az időszak, amikor elérik a karrierjük csúcsát, ahol megalapozhatják az időskori jólétet.
Az ezt a jelenséget vizsgáló kutatásban 160 ország állampolgárait figyelték meg a kutatók, akik arra is rájöttek, hogy az élettel való elégedettség szintje függ az ország földrajzi elhelyezkedésétől. A kutatás eredményéből kiderült, hogy a nyugati országokkal ellentétben például Kelet-Európába és a volt Szovjetunió területén az emberek elégedettségi szintje az után is csökken, hogy túl vannak az életközépi válságon.
Vegyünk példát az idősekről: A vizsgálatok kimutatták, hogy ahogy az emberek korosodnak, úgy találják meg a mindennapi tapasztalatokban az örömöt, míg a fiatalom extrém élmények alapján határozzák meg önmagukat.A kutatók több, mint kétszáz 19 és 79 év közötti nőt és férfit faggattak ki a boldog élethelyzetekről, amelyek között egyaránt szerepelt hétköznapi és különleges esemény. Az eredményekből kiderült, hogy az idősebbek voltak azok, akik az olyan hétköznapi eseményeket is örömmel élték meg, mint a séta a közeli parkban, vagy egy családdal töltött program. Ezzel szemben a fiatalok számára kevés volt a boldogsághoz az ilyen átlagos esemény.
Tegyük azt, ami jól esik: Görcsös próbálkozással nem leszünk boldogok, de van egy hatékony módszer, a „pozitivitás priorizálásának”, amivel azok lehetünk. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap csináljunk olyasmit, amiben örömünket leljük.
Van, akinek az okoz örömöt, hogy szombat délután a haverokkal nézi a meccset, vagy a családdal kirándul, de az sem ritka, akit az tesz boldoggá, ha reggel futással indíthatja a napot, vagy éppen a nyugodtan kávézhat, olvasgathat.
Mivel minden ember különböző, emiatt nincs abban semmi meglepő, hogy nem ugyanaz a tevékenység tesz boldoggá minket, ezért semmi értelme annak, ha mások életéhez szeretnénk igazítani a sajátunkat. Ennél sokkal egészségesebb, ha azzal foglalkozunk, amit mi magunk szeretünk a legjobban csinálni.
Az emberek többsége általában boldog: Egy friss tanulmány eredményéből az derült ki, hogy az emberek nagy része jókedvű attól függetlenül, hogy a világ mely táján élnek. A kutatók különböző gazdasági helyzetű országokat és népüket vizsgálták meg, majd megállapították, hogy még a szerény körülmények között élők is enyhe pozitív hangulatban élik a mindennapjaikat, ha nem érte őket valamilyen erős érzelmi esemény, trauma.
A tudósok ebből arra következtetnek, hogy a kollektív boldogság az ősi túlélésért való küzdelemből származik, ami genetikailag belénk van kódolva, míg a depresszió és a pozitív érzelmek hiányát nem örököltük meg az őseinktől.
Utánozzuk az extrovertáltakat: Ha nem vagyunk nyitott, bőbeszédű emberek, még akkor is jobb, ha tudjuk, hogy azzal másokat is boldoggá tehetünk, ha extrovertáltként viselkedünk. Ezt bizonyítják azok a felmérések, amelyeket az Egyesült Államokban, Venezuelában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Japánban készítettek.Kiderült, hogy a kulturális különbségek ellenére, az alanyoknak sokkal jobb lett a kedve, ha utánozták az extrovertált emberekre jellemző viselkedésformákat és gesztusokat. Ebből következik, hogy olyan helyzetben leszünk optimisták, amelyekben szabadnak érezzük magunkat.
Amennyiben tehát eddig csak akkor beszéltünk, ha muszáj volt, akkor mostantól szokjunk rá arra, hogy spontán szóba elegyedünk valakivel, például a buszon, mert meg fogjuk látni, hogy a rövid eszmecsere után pozitívabban állunk hozzá a dolgokhoz.
Tudatos mosogatás: Oka van annak, hogy sokan úgy tekintenek a házimunkára, hogy az nem nyűg, hanem a kikapcsolódás egyik tökéletes formája. Ez főleg akkor igaz, ha elég figyelmet szentelünk rá.
Ha például tele van mosatlannal a mosogató, akkor álljunk neki a mosogatásnak, mert ezzel 27 százalékkal csökkenthető a stressz, és 25 százalékkal növelhető a szellemi inspiráció abban az esetben, ha olyan részletekre figyelünk, mint a mosogatószer, szappan illata, a víz csobogása, az edények formája, érintése.
A séta feldob: Néha a környezetünk számára sokkal nyilvánvalóbb a hangulatunk, mint az képzeljük. Ha például séta közben hátradobjuk a hátunk, ruganyosan mozgunk, akkor mindenki tudja, hogy jó a kedvünk.
A szakértők azonban arra is rájöttek, hogy függetlenül attól, hogy milyen a hangulatunk, akkor is boldogok lehetünk, ha utánozzuk a boldog gyaloglóstílust. Az ezt vizsgáló kutatásban az alanyoknak futópadon kellett sétálniuk, miközben egy pozitív és negatív szavakból álló listát olvastak fel nekik.
A kutatók megfigyelték az alanyok mozgásának, testtartásának változásait, majd megkérték őket, hogy mondjanak fel annyi szót, amennyire emlékeznek. Kiderült, hogy azok, akik vidáman sétáltak, sokkal több pozitív töltetű szóra emlékeztek, míg a görnyedt hátú, összerogyott alanyok a negatív szavakat tudták felidézni.
(Forrás: divany.hu)
Hozzászólások