Tudd, hogy mit jelentenek az E-számok, mielőtt elfogyasztod az élelmiszert!

Több száz féle adalékanyagot tartanak nyilván, amelyek az Európai Unió összes tagállamaira érvényesek. Ezek besorolhatóak egy-egy kategóriába vagy akár többe is. Jelenleg több mint 300 adalékanyagot használnak az élelmiszeriparban. Az áruházakban alig találhatóak olyan termékek, amelyekben nem szerepelnek. Vajon ártalmasak? Mit jelentenek valóban az E-számok?

Néhány közülük allergiás reakciókat is kiválthat, főleg a tartósítószerek, színanyagok, illetve az ízfokozók.

Okozhatnak a kén- dioxid és szulfit-kötések (E 220-228) fejfájást, hányingert, asztmás tüneteket, valamint gyomor-és bélrendszeri panaszokat is. Ezeket alkalmazzák gyümölcskonzervek, burgonyából előállított termékek, borok és szárított gyümölcsök készítésekor, továbbá a torma feldolgozása során.

Az E 250 nátrium-nitrit, amely általában a felvágottakban szerepel. Ez egy konzerváló anyag, ennek köszönhető a friss rózsaszín szín. Óvatosságot igényel, mert magas hőmérsékleten nitrót-aminná alakul, ami rákkeltő hatású.

Ezekkel szemben vannak olyan adalékanyagok, amelyek jó hatással vannak a szervezetre, ilyen az algából kivont sűrítő, illetve az E 300, az L- aszkorbinsav.

Csoportosítva 

E 100-tól 199-ig színanyagok
Az előállítási folyamatokban sok esetben az élelmiszer elveszti eredeti színét, ezek hozzáadásával érik el az étvágygerjesztő színhatást.

E 200- 299-ig tartósítószerek

Ezek segítségével akadályozzák meg a baktériumok, penészek- és élesztőgombák szaporodását. Általában antioxidánsokkal együtt alkalmazzák.

E 300-tól 321-ig antioxidánsok

Megvédik az élelmiszereket, hogy az oxigén ne lépjen reakcióba az összetevőkkel.

E 322- 399-ig savanyúság szabályzók

Ezek által nyernek savanyú ízt, sőt tartósító hatásuk is van.

E 400-tól 429-ig zselésítő, sűrűsítő anyagok, illetve nedvesítőszerek

Az élelmiszerek viszkozitását növelik, tehát felszívják és raktározzák a vizet. A sűrítő anyagoknál általában nem az E számot adják meg, hanem a ,,sűrítőanyag” vagy a ,,stabilizátor” felirat szerepel csak a csomagolásokon. A zselésítő anyagok rendszerint a gél képződést segítik elő. A nedvesítőszereket pedig többnyire pékáruk esetében használják, ezzel megelőzve a kiszáradást és a cukor kristályosodását.

E 430-tól 499-ig emulgeáló szerek

Ebben az esetben sem a gyakori, hogy az E számot tüntetik fel, jellemzőbb inkább az ,,emulgeáló szer” felirat. Az anyagok az egymással nem keverendő összetevők elegyedését szolgálják.

E 500-tól 949 különböző adalékanyagok

Ilyenek a térfogatnövelők, melyek gázokat szabadítanak fel.

Töltőanyagok, ezek úgy növelik a térfogatot, hogy közben a kalóriaérték nem emelkedik.

Szilárdítók, amelyek gondoskodnak róla, hogy a feldolgozást követően is frissek és szilárdak maradjanak a termékek.

Ízfokozók, amik a legtöbb élelmiszerben szerepelnek, a feladatuk, hogy ízesebbé és illatosabbá tegyék az ételt hosszú távon is.

Komplex-képző anyagokkal hatástalanítják az esetlegesen az élelmiszerekben maradt nehézfém maradékokat.

Módosított keményítők , melyeknek a szerepe hasonló a sűrítőanyagokéhoz.

Hajtógázok, amik arra szolgálnak, hogy az élelmiszert kijuttassák a tartályból , egyszerű példa erre a tejszínhab.

Habzásgátlók, ezeket a feldolgozást követően adják hozzá, megakadályozzák túlzott habzást.

Stabilizátorok, arra szolgálnak, hogy meggátolják az elbomlást és az ülepedést.

Hordozó anyagok, amelyek segítik az adalékanyagok elvegyülést az élelmiszerekben, de az eredeti funkciót nem befolyásolják.

Csomósodás gátlók, illetve szétválasztó szerek, az összeragadást és csomósodást gátló anyagok.

Bevonó szerek, ezek akadályozzák meg a kiszáradást, mindemellett véd a mikroorganizmusok szaporodásától és levegő oxigénjétől.

E 950-tól 1518-ig édesítőszerek

Felelősek az ízekért, de nem sorozhatóak a cukrok közé.