Tudod mit kéne tenned, de mégsem vágsz bele? - tárjuk fel az okokat
A tervek megvalósításában nem az a leggyakoribb akadály, hogy nem tudjuk merre induljunk, vagy mit kéne tennünk, hanem az, hogy egyáltalán el sem indulunk.
Tudod, hogy többet kéne mozognod, mégsem teszed? Tudod, hogy rendet kellene tenned, mégis halogatod? Eltervezted, hogy tovább lépsz egy mérgező kapcsolatból, mégis maradsz? Tudod, hogy mivel szeretnél foglalkozni, mégsem kezded el? Vagy elkezded, mégis kis idő elteltével abba hagyod és vissza mész a kezdő állapotba? Ezek bizony annak a jelei, hogy valahol elakadás történt a folyamatban. Ilyenkor jól tudjunk, hogy valami nem stimmel, érthetetlen módon mégis vállat vonunk és letudjuk annyival, hogy majd legközelebb, vagy ha kifogyunk a kifogásokból, egyszerűen csak azt a következtetést vonjuk le, hogy mi nem vagyunk alkalmasak az adott dologra. Ez azonban nem így van. Minden elakadásnak és emberi viselkedésnek meg van a maga magyarázata, ami valójában sokkal egyszerűbb, mint azt gondolnánk. Ha készen állsz rá, hogy túl lépj az akadályokon, akkor tárd fel az okokat, hogy változtathass jelenlegi helyzeteden.
1. Félelem a jövőtől: Noha jól tudjuk a jövő képlékeny, tehát nincsen még kőbe vésve, valamiért mégis zsigeri szinten félünk tőle. Miért? Pontosan azért, mert bizonytalan, mert bármi megtörténhet, mert nem kiszámítható és ismeretlen, már pedig az ismeretlen bármilyen lehet. Ez azonban mégsem teljesen igaz. Ha megfigyeljük miként éljük az életünket a jelenben, akkor lehet róla egy feltételezésünk milyenné válik a jövőnk. Ha ugyanazokat a dolgokat tesszük, mint eddig, akkor nagy változás és különbség szinte biztos, hogy nem fog történni.
2. Motiváció hiány: A kellő motiváció nélkül vágunk bele valamibe, olyan, mintha üres tankkal indulnánk el az autóval kirándulni. Bár szeretnénk elmenni, de mivel nem készültünk fel, nem tankoltunk, így elég hamar véget ér az utazás, vagy inkább el sem kezdődik. Szükség van tehát arra, hogy az ember kristály tisztán lássa az okokat, a célokat és legyen egy terve is arra, hogy hogyan vitelezze ki a dolgokat.
3. Ragaszkodás a múlthoz: A megszokott, még ha rossz is, gyakran rabul ejti az embereket, hiszen ezt már ismerjük, megszoktunk, a komfortzónánkká vált. Nem könnyű ott hagyni valamit, ami látszólag biztonságot nyújt. Azonban attól, hogy így tűnik, még közel sem igaz. Biztonságos közeg csak az lehet, ami jó nekünk, ahol jól érezzük magunkat és nem szenvedünk hiányt, vagy károkat. A legegyszerűbb megválni a régitől, ha átgondoljuk és letisztázzuk magunkban miért is kell elengednünk, miért is kell tovább mennünk. Összeszedni miért rossz ez nekünk és milyen további károkat fogunk elszenvedni, ha továbbra is a kis buborékban maradunk, ezekre az okokra pedig minden egyes alkalommal tudatosan emlékezni kell, valahányszor visszafordulnánk.
(forrás: Healthline)
Tudod, hogy többet kéne mozognod, mégsem teszed? Tudod, hogy rendet kellene tenned, mégis halogatod? Eltervezted, hogy tovább lépsz egy mérgező kapcsolatból, mégis maradsz? Tudod, hogy mivel szeretnél foglalkozni, mégsem kezded el? Vagy elkezded, mégis kis idő elteltével abba hagyod és vissza mész a kezdő állapotba? Ezek bizony annak a jelei, hogy valahol elakadás történt a folyamatban. Ilyenkor jól tudjunk, hogy valami nem stimmel, érthetetlen módon mégis vállat vonunk és letudjuk annyival, hogy majd legközelebb, vagy ha kifogyunk a kifogásokból, egyszerűen csak azt a következtetést vonjuk le, hogy mi nem vagyunk alkalmasak az adott dologra. Ez azonban nem így van. Minden elakadásnak és emberi viselkedésnek meg van a maga magyarázata, ami valójában sokkal egyszerűbb, mint azt gondolnánk. Ha készen állsz rá, hogy túl lépj az akadályokon, akkor tárd fel az okokat, hogy változtathass jelenlegi helyzeteden.
1. Félelem a jövőtől: Noha jól tudjuk a jövő képlékeny, tehát nincsen még kőbe vésve, valamiért mégis zsigeri szinten félünk tőle. Miért? Pontosan azért, mert bizonytalan, mert bármi megtörténhet, mert nem kiszámítható és ismeretlen, már pedig az ismeretlen bármilyen lehet. Ez azonban mégsem teljesen igaz. Ha megfigyeljük miként éljük az életünket a jelenben, akkor lehet róla egy feltételezésünk milyenné válik a jövőnk. Ha ugyanazokat a dolgokat tesszük, mint eddig, akkor nagy változás és különbség szinte biztos, hogy nem fog történni.
2. Motiváció hiány: A kellő motiváció nélkül vágunk bele valamibe, olyan, mintha üres tankkal indulnánk el az autóval kirándulni. Bár szeretnénk elmenni, de mivel nem készültünk fel, nem tankoltunk, így elég hamar véget ér az utazás, vagy inkább el sem kezdődik. Szükség van tehát arra, hogy az ember kristály tisztán lássa az okokat, a célokat és legyen egy terve is arra, hogy hogyan vitelezze ki a dolgokat.
3. Ragaszkodás a múlthoz: A megszokott, még ha rossz is, gyakran rabul ejti az embereket, hiszen ezt már ismerjük, megszoktunk, a komfortzónánkká vált. Nem könnyű ott hagyni valamit, ami látszólag biztonságot nyújt. Azonban attól, hogy így tűnik, még közel sem igaz. Biztonságos közeg csak az lehet, ami jó nekünk, ahol jól érezzük magunkat és nem szenvedünk hiányt, vagy károkat. A legegyszerűbb megválni a régitől, ha átgondoljuk és letisztázzuk magunkban miért is kell elengednünk, miért is kell tovább mennünk. Összeszedni miért rossz ez nekünk és milyen további károkat fogunk elszenvedni, ha továbbra is a kis buborékban maradunk, ezekre az okokra pedig minden egyes alkalommal tudatosan emlékezni kell, valahányszor visszafordulnánk.
(forrás: Healthline)
Hozzászólások