Egy nem emlegett évforduló
1919. március 21-én kiáltották ki a magyar Tanácsköztársaságot.
Néhány évtizeddel ezelőtt még ünnepelték az iskolákban, voltak állami megemlékezések és a médiában is az egyik vezető téma volt. A rendszerváltozás után többnyire az utca- és intézménynevek megváltoztatása kapcsán bukkan fel újra a téma. Felnőnek olyan generációk, akik már nemigen tudják, mi történ akkor, és a történelem könyvekben is csak érintőlegesen szerepel az egykor dicsőségesnek nevezett 133 nap krónikája.
Átmeneti időszakot élt az ország. A vesztes első világháború után már megkötötték a fegyverszünetet, de a békét nem. Magyarországon vér nélkül győzött az őszirózsás forradalom Károlyi Mihály vezetésével. A még nem véglegesített határokat több irányból fenyegették, az ország lassan politikailag és gazdaságilag elszigetelődött. Dél-Magyarország pedig szerb és francia megszállás alatt állt. A román területi követelések a Tisza vonaláig szóltak.
A magyar szociáldemokraták és a kommunisták összefogtak, s kikiáltották a tanácsköztársaságot. A név az orosz "szovjet", azaz tanács szóból ered. Az államforma hivatalos neve szovjet mintára Magyarországi Szocialista Szövetségi Tanácsköztársaság lett. A hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezében összpontosult, amelynek igazi vezetője a külügyekért felelős népbiztos, Kun Béla lett. A rend fenntartásáért a Vörös Őrség felelt. Az állam célja a kapitalizmus megszüntetése és a szocializmus bevezetése volt. Eszköze a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. Ez új rendet el nem fogadók közül sokan elhagyták az országot. A politikai vezetők ellenkormányt alakítottak, amelyben a hadügyminiszter Horthy Miklós, a külügy pedig Teleki Pál lett. Mindeközben Párizsban a nagyhatalmak a békekonferencián Közép-Európa jövőjét, s a határokat rajzolták meg.
A Tanácsköztársaság szavazati joga sem volt demokratikus, így az előző rendszer uralkodó osztályai nem szavazhattak, viszont először a magyar történelemben a nők szavazati joghoz jutottak, s kimondták a nők egyenjogúságát. Szintén először jogszabályban rögzítették a 8 órás munkaidőt. Államosították a termelőeszközöket, intézményeket, pénz- és bankrendszert, nevelési, oktatási és kulturális intézményeket, lakóházakat, közlekedési üzemeket és a földet. Háttérbe szorították az egyházak működését, a vallást. Egységes élelmezést vezettek be jegyrendszerre. Kimondták a nemzetiségek jogait.
Az új rendszer ellenségei, a megmozdulások ellen a Vörös Őrség és a Lenin-fiúk példátlan szigorral lépett fel. A Vörös Őrség utolsó napokban új vezetőt kapott: Rákosi Mátyást. A túlzott terror miatt sok támogatójukat elvesztették. Az ország erejét azonban a keletről és északról érkező fegyveres támadások visszaverésére kellett fordítani. megszervezték a Vörös Hadsereget élén Böhm Vilmossal és Stromfeld Auréllal. Katonai szempontból sikeresnek bizonyult az északi hadjárat, visszafoglalták Miskolcot és a Felvidéket. A helyzetet nem tudták tartani, a támadás Magyarország ellen folytatódott. A románok átlépték a Tiszát, s meg sem álltak Budapestig. Augusztus 1-jén véget ért történelmünk rövid, viharos, nehéz időszaka.
Néhány évtizeddel ezelőtt még ünnepelték az iskolákban, voltak állami megemlékezések és a médiában is az egyik vezető téma volt. A rendszerváltozás után többnyire az utca- és intézménynevek megváltoztatása kapcsán bukkan fel újra a téma. Felnőnek olyan generációk, akik már nemigen tudják, mi történ akkor, és a történelem könyvekben is csak érintőlegesen szerepel az egykor dicsőségesnek nevezett 133 nap krónikája.Átmeneti időszakot élt az ország. A vesztes első világháború után már megkötötték a fegyverszünetet, de a békét nem. Magyarországon vér nélkül győzött az őszirózsás forradalom Károlyi Mihály vezetésével. A még nem véglegesített határokat több irányból fenyegették, az ország lassan politikailag és gazdaságilag elszigetelődött. Dél-Magyarország pedig szerb és francia megszállás alatt állt. A román területi követelések a Tisza vonaláig szóltak.
A magyar szociáldemokraták és a kommunisták összefogtak, s kikiáltották a tanácsköztársaságot. A név az orosz "szovjet", azaz tanács szóból ered. Az államforma hivatalos neve szovjet mintára Magyarországi Szocialista Szövetségi Tanácsköztársaság lett. A hatalom a Forradalmi Kormányzótanács kezében összpontosult, amelynek igazi vezetője a külügyekért felelős népbiztos, Kun Béla lett. A rend fenntartásáért a Vörös Őrség felelt. Az állam célja a kapitalizmus megszüntetése és a szocializmus bevezetése volt. Eszköze a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. Ez új rendet el nem fogadók közül sokan elhagyták az országot. A politikai vezetők ellenkormányt alakítottak, amelyben a hadügyminiszter Horthy Miklós, a külügy pedig Teleki Pál lett. Mindeközben Párizsban a nagyhatalmak a békekonferencián Közép-Európa jövőjét, s a határokat rajzolták meg.
A Tanácsköztársaság szavazati joga sem volt demokratikus, így az előző rendszer uralkodó osztályai nem szavazhattak, viszont először a magyar történelemben a nők szavazati joghoz jutottak, s kimondták a nők egyenjogúságát. Szintén először jogszabályban rögzítették a 8 órás munkaidőt. Államosították a termelőeszközöket, intézményeket, pénz- és bankrendszert, nevelési, oktatási és kulturális intézményeket, lakóházakat, közlekedési üzemeket és a földet. Háttérbe szorították az egyházak működését, a vallást. Egységes élelmezést vezettek be jegyrendszerre. Kimondták a nemzetiségek jogait.
Az új rendszer ellenségei, a megmozdulások ellen a Vörös Őrség és a Lenin-fiúk példátlan szigorral lépett fel. A Vörös Őrség utolsó napokban új vezetőt kapott: Rákosi Mátyást. A túlzott terror miatt sok támogatójukat elvesztették. Az ország erejét azonban a keletről és északról érkező fegyveres támadások visszaverésére kellett fordítani. megszervezték a Vörös Hadsereget élén Böhm Vilmossal és Stromfeld Auréllal. Katonai szempontból sikeresnek bizonyult az északi hadjárat, visszafoglalták Miskolcot és a Felvidéket. A helyzetet nem tudták tartani, a támadás Magyarország ellen folytatódott. A románok átlépték a Tiszát, s meg sem álltak Budapestig. Augusztus 1-jén véget ért történelmünk rövid, viharos, nehéz időszaka.
Hozzászólások