Gyomokból és rákhéjakból hoztak létre fenntartható biobetont a kutatók

A Central Saint Martins diplomások, Brigitte Kock és Irene Roca Moracia együtt dolgozták ki a betonszerű burkolólapokat, melyek új “gazdasági és ökológiai” értéket adnak az invazív fajoknak. A bio-betonnak keresztelt csempék, egy őshonos japán növény hamujából és az amerikai jelzőrákok héjából készülnek. 

A homárra hasonlító amerikai jelzőrákok nem őshonos fajok az Egyesült Királyságban, és rengeteg ökológiai és gazdasági kárt okoznak. A tervezőpáros, Kock és Moracia a projekttel egy új értéket ad a kártevőnek nyilvánított fajnak és támogatni akarják a helyi biodiverzitás helyreállítását. Az invazív fajok eltávolítása és ellenőrzése az Egyesült Királyság számára évente körülbelül 1,8 milliárd fontba kerül, és a begyűjtött élőlényeket elégetik, eltemetik vagy egyszerűen a kukába helyezik. A tervezőpáros elmondása szerint ők nem egy új iparágat akarnak bevezetni, csupán kreatívan kívánják újrafelhasználni a rendszer által termelt hulladékot. 


Az invazív fajok világszerte az öt legnagyobb veszélyt jelentik a biológiai sokféleségre. A tervezők éppen ezért döntöttek a jelzőrákok és egy őshonos japán fás-szárú gazféle mellett, melyet szintén úgy telepítettek az Egyesült Királyságba, az 1800-as években. A japán knotweed egy fafajta, melyet azért nyilvánítottak gazként, mert ha nem ellenőrzik, képes a betonon keresztül is nőni, veszélyeztetve az épületek és utak szerkezeti integritását, és elnyomva más növényeket, ezzel károsítva az ökoszisztémákat. Kattints ide a folytatásért!

Hozzászólások

Egy pincészetet hoztak létre a tibeti hegy lábánál

Egy pincészetet hoztak létre a tibeti hegy lábánál

A pincészet a Dameiyong Snow Mountain lábánál található, közel a Lancang folyóhoz, az ezer éves sómezőkhöz és Tibet egyetlen katolikus templomához. A helyszín természeti környezete tökéletes: a Lancang folyóba nyúló hegyi teraszokat évszázados diófák és évszázados szőlőtőkék tarkítják. A helyszínen

Mercury Tower: a Zaha Hadid halála előtti egyik utolsó koncepciója

Mercury Tower: a Zaha Hadid halála előtti egyik utolsó koncepciója

A Mercury Tower egy sokemeletes, vegyes használatú épület a máltai St. Julian's-ban. A 121 méter magas, 31 emeletes építmény Málta legmagasabb épülete 2020 óta, megelőzve a Portomaso-tornyot.

Tealevél maradványokból származó téglákkal burkolták a teaházat

Tealevél maradványokból származó téglákkal burkolták a teaházat

A japán Kooo Architects stúdió találóan tealevél maradványaiból és tömörített földből tervezett egyedi téglákat a pekingi Tea House Theater teaház számára.

A vályogépítészet határainak feszegetése: perforált vályoghomlokzat

A vályogépítészet határainak feszegetése: perforált vályoghomlokzat

A Rahul Pudale Design Porous Adobe projektje a vályog fenntartható építőanyagként való innovatív felhasználására összpontosít, miközben a tervezés révén fokozza a teljesítményét. A projekt célja a lakhatás ökológiai és társadalmi vonatkozásaival egyaránt foglalkozni.

Katonai falakból konvertált humanitárius központ

Katonai falakból konvertált humanitárius központ

A Bilkenti Egyetem hallgatói és professzoruk, Chen-Yu Chiu, valamint építészirodája, a Studio Cho együttműködése egy közösségi központ létrehozását eredményezte a szír menekültek számára a törökországi Hatayban.

Neom megnyitja az első luxus turisztikai helyszínt Sindalah szigetén

Neom megnyitja az első luxus turisztikai helyszínt Sindalah szigetén

Szaúd-Arábia bejelentette a grandiózus NEOM első projektjének befejezését: a 840 000 négyzetméteres Sindalah szigetet. A NEOM szerint ez lesz a “kapu a Vörös-tengerhez”.

Olvadt láva mint fenntartható, természetes építőanyag

Olvadt láva mint fenntartható, természetes építőanyag

A vulkáni aktivitás félelmetes kitöréseket és hamuban megkövült formákat idézhet elő, de mi van akkor, ha ezt a csodálatos természeti folyamatot valahogyan kihasználhatnák a fenntartható építőanyagok korlátlan készletének létrehozására?

Újranyílik a Notre Dame a tűzvész okozta károk helyreállítását követően

Újranyílik a Notre Dame a tűzvész okozta károk helyreállítását követően

A Notre-Dame székesegyház 2024 december 8-án nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt, a 2019. április 15-i pusztító tűz óta az első misére. A 850 éves székesegyház az elmúlt öt évben kiterjedt helyreállításon ment keresztül, hogy visszanyerje korábbi dicsőségét.

Újabb biotégla csatlakozik a fenntartható építőanyagok sorához

Újabb biotégla csatlakozik a fenntartható építőanyagok sorához

A Tavs Jorgensen biotéglája egy innovatív építőanyag, amely a bolygó iránti szeretettel és az ökológiai építészet iránti szenvedéllyel készült. Jorgensen célja az volt, hogy csökkentse az építészet környezeti hatását, egy olyan alternatívát kínálva, amely nemcsak kíméletes a bolygó számára, hanem me

"Fenntartható építészet itthon: Magyarország zöld jövője a szentendrei Mintaházparkban formálódik"

"Fenntartható építészet itthon: Magyarország zöld jövője a szentendrei Mintaházparkban formálódik"

A magyar építőipar zöld jövője formálódik: a szentendrei ÉMI Nemzeti Mintaházparkban előregyártott, alacsony energiaigényű házak mutatják be a fenntartható építészet lehetőségeit. Míg a 70-es években a házgyári lakásépítés rekordot döntött, ma már CNC- és robotizált technológiák biztosítják a pontos

http://ujhazak.com