Ismét nagyvásznon lesz látható a 2001: Űrodüsszeia
Az első magyarországi bemutató után 45 évvel, szeptember 19-én és 21-én ismét nagyvásznon lesz látható Stanley Kubrick Oscar-díjas műve, a 2001: Űrodüsszeia, a Budapesti Klasszikus Film Maraton műsorán, digitálisan felújított változatban.
A 2001: Űrodüsszeiát szeptember 19-én a Szent István téri óriás kivetítőn, 21-én pedig az Uránia moziban láthatja a közönség a Budapesti Klasszikus Fim Maraton keretében - közölték a szervezők az MTI-vel. A magyar zeneszerző, Ligeti György muzsikájával is kísért 2001: Űrodüsszeia az emberi élet eredetét kutatja, amelyhez a két forgatókönyvíró, Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick szerint a földön kívüli értelem tudatos beavatkozása is hozzájárult.
Ennél több konkrétumot az alkotók azonban nem fogalmaztak meg, hogy mindenki szabadjára engedhesse a fantáziáját és megalkothassa a saját elképzelését a filmben látottakról. Stanley Kubrick 1964-ben határozta el, hogy tudományos fantasztikus filmet forgat, amelyhez az alkotótársat Arthur C. Clarke íróban találta meg, aki az irodalmi sikerei mellett fizika és matematika professzorként is ismert volt. Korábban ő dolgozta ki a Föld körül keringő távközlési műholdak koncepcióját.
A film előkészületeibe további híres sci-fi írókat is bevontak, akik tanácsaikkal segítették a történet komplex mozaikjának összeillesztését. Ray Bradburry, Lester del Rey, Isaac Asimov és Samuel R. Delany egyaránt támogatta a készítőket, hogy valóban nagyszabású, érett és hiteles alkotás születhessen. Stanley Kubrick mint rendező mindenhol ott volt és mindenről maga döntött, a szereplők kiválasztásától kezdve a díszletterveken át a jelmezek anyagának megtervezéséig, de a vizuális effektek modelljeinek létrehozását, az operatőri beállítások véglegesítését vagy a bútorok kiválasztását is ő hagyta jóvá.
Stanley Kubrick filmen nem, de Arthur C. Clarke könyvekben folytatta a 2001: Űrodesszeia történetét. 1982-ben kiadta a második részt a 2010. Második Űrodisszeia című regényt, amelyben az amerikaiak és a szovjetek együtt indulnak a Jupiter holdrendszerének feltérképezésére. Öt évvel később jelent meg a 2061. Harmadik Űrodisszeia, ebben fontos szerephez jut a Halley-üstökös 2061-es visszatérése, majd hosszabb kihagyás után, 1997-ben megszületett a negyedik regény, a 3001.
Végső Űrodisszeia, amelyben megtalálják a 2001-es expedíció megfagyott űrhajósát, akit életre keltenek, hogy választ kapjanak tőle a száz éve feltett kérdésekre, hogy mi is a monolit igazi célja.
(Forrás: MTI)
A 2001: Űrodüsszeiát szeptember 19-én a Szent István téri óriás kivetítőn, 21-én pedig az Uránia moziban láthatja a közönség a Budapesti Klasszikus Fim Maraton keretében - közölték a szervezők az MTI-vel. A magyar zeneszerző, Ligeti György muzsikájával is kísért 2001: Űrodüsszeia az emberi élet eredetét kutatja, amelyhez a két forgatókönyvíró, Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick szerint a földön kívüli értelem tudatos beavatkozása is hozzájárult.Ennél több konkrétumot az alkotók azonban nem fogalmaztak meg, hogy mindenki szabadjára engedhesse a fantáziáját és megalkothassa a saját elképzelését a filmben látottakról. Stanley Kubrick 1964-ben határozta el, hogy tudományos fantasztikus filmet forgat, amelyhez az alkotótársat Arthur C. Clarke íróban találta meg, aki az irodalmi sikerei mellett fizika és matematika professzorként is ismert volt. Korábban ő dolgozta ki a Föld körül keringő távközlési műholdak koncepcióját.
A film előkészületeibe további híres sci-fi írókat is bevontak, akik tanácsaikkal segítették a történet komplex mozaikjának összeillesztését. Ray Bradburry, Lester del Rey, Isaac Asimov és Samuel R. Delany egyaránt támogatta a készítőket, hogy valóban nagyszabású, érett és hiteles alkotás születhessen. Stanley Kubrick mint rendező mindenhol ott volt és mindenről maga döntött, a szereplők kiválasztásától kezdve a díszletterveken át a jelmezek anyagának megtervezéséig, de a vizuális effektek modelljeinek létrehozását, az operatőri beállítások véglegesítését vagy a bútorok kiválasztását is ő hagyta jóvá.
Stanley Kubrick filmen nem, de Arthur C. Clarke könyvekben folytatta a 2001: Űrodesszeia történetét. 1982-ben kiadta a második részt a 2010. Második Űrodisszeia című regényt, amelyben az amerikaiak és a szovjetek együtt indulnak a Jupiter holdrendszerének feltérképezésére. Öt évvel később jelent meg a 2061. Harmadik Űrodisszeia, ebben fontos szerephez jut a Halley-üstökös 2061-es visszatérése, majd hosszabb kihagyás után, 1997-ben megszületett a negyedik regény, a 3001.
Végső Űrodisszeia, amelyben megtalálják a 2001-es expedíció megfagyott űrhajósát, akit életre keltenek, hogy választ kapjanak tőle a száz éve feltett kérdésekre, hogy mi is a monolit igazi célja.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások