A 23. jegybankelnök és elődei
Ma megkezdte munkáját a Magyar Nemzeti Bank 23. elnöke, Matolcsy György.
Az intézmény létrehozásában is nagy szerepet játszó jogász végzettségű pénzügyi szakember korábban volt pénzügyminiszter, valamint a jegybank szerepét betöltő Osztrák-Magyar Bank kormányzója, majd annak az első világháború utáni megszűnése után az átmeneti, Állami Jegyintézet elnöke.
Tagja, majd másodelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Publikációi közül "A pénz sorsa a háborúban" és "A pénz értékállósága" című kiemelendő.
Popovics Sándor
Az őt követő dr. Imrédy Bélát, bár volt pénzügyminiszter, tárca nélküli miniszter, sőt rövid ideig miniszterelnök is, nem miniszteri vagy bankelnöki tevékenysége kapcsán szokta az utókor említeni, hanem mert nevéhez fűződik a második zsidótörvény benyújtása - többek között -. Az 1944-es német megszállás után a németek egyik miniszterelnök jelöltje volt. 1946-ban pedig a népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte. Ekkor mondta, hogy későn látta be, meg kellett volna maradnia bankelnöknek.
A későbbi utódok közül dr. Jeszenszky Ferenc vezérigazgató említendő. (A jegybank vezetői nem mindig az elnöki titulust viselték: nevezték posztjukat vezérigazgatónak, majd egy ideig államtitkárnak is.) Jeszenszkynek a forint 1946-os bevezetéseben, valamint ennek kapcsán az ún. aranyvonat tartalmának visszaszerzésében volt elévülhetetlen szerepe.
Leghosszabb ideig dr. László Andor állt az intézmény élén 1961-től tizennégy évig. Akkor még nem élt a ma érvényes hatéves mandátum. Utóda, dr. Tímár Mátyás is megközelítette ezt a hivatali időt. Tímár Mátyás számos művet publikált, ezek közül a Magyarország gazdasági fejlődéséről írottakat kínai nyelvre is lefordították 1975-ben. Az ő elnöksége alatt, 1982-ben csatlakozott Magyarország az IMF-hez és a Világbankhoz.
Dr. Bartha Ferenc (1988-1990) pénzügyi tevékenységén kívül a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége elnöki posztját is ellátta, pénzügyi munkásságáért pedig és a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Dr. Surányi György pedig az egyetlen olyan vezető, aki kétszer mondhatta magáénak a jegybanki elnöki széket először 1990 júliusától kevesebb, mint másfél évig, majd 1995 márciusától hat esztendeig. Az intézmény 90 éves története során nőt még nem neveztek ki a jegybank élére.
A magyar jegybank első elnöke, dr. Popovics Sándor 1924-től 1935-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a tisztséget.
Az intézmény létrehozásában is nagy szerepet játszó jogász végzettségű pénzügyi szakember korábban volt pénzügyminiszter, valamint a jegybank szerepét betöltő Osztrák-Magyar Bank kormányzója, majd annak az első világháború utáni megszűnése után az átmeneti, Állami Jegyintézet elnöke.
Tagja, majd másodelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Publikációi közül "A pénz sorsa a háborúban" és "A pénz értékállósága" című kiemelendő.
Popovics SándorAz őt követő dr. Imrédy Bélát, bár volt pénzügyminiszter, tárca nélküli miniszter, sőt rövid ideig miniszterelnök is, nem miniszteri vagy bankelnöki tevékenysége kapcsán szokta az utókor említeni, hanem mert nevéhez fűződik a második zsidótörvény benyújtása - többek között -. Az 1944-es német megszállás után a németek egyik miniszterelnök jelöltje volt. 1946-ban pedig a népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte. Ekkor mondta, hogy későn látta be, meg kellett volna maradnia bankelnöknek.
A későbbi utódok közül dr. Jeszenszky Ferenc vezérigazgató említendő. (A jegybank vezetői nem mindig az elnöki titulust viselték: nevezték posztjukat vezérigazgatónak, majd egy ideig államtitkárnak is.) Jeszenszkynek a forint 1946-os bevezetéseben, valamint ennek kapcsán az ún. aranyvonat tartalmának visszaszerzésében volt elévülhetetlen szerepe.
Leghosszabb ideig dr. László Andor állt az intézmény élén 1961-től tizennégy évig. Akkor még nem élt a ma érvényes hatéves mandátum. Utóda, dr. Tímár Mátyás is megközelítette ezt a hivatali időt. Tímár Mátyás számos művet publikált, ezek közül a Magyarország gazdasági fejlődéséről írottakat kínai nyelvre is lefordították 1975-ben. Az ő elnöksége alatt, 1982-ben csatlakozott Magyarország az IMF-hez és a Világbankhoz.
Dr. Bartha Ferenc (1988-1990) pénzügyi tevékenységén kívül a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége elnöki posztját is ellátta, pénzügyi munkásságáért pedig és a Francia Becsületrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Dr. Surányi György pedig az egyetlen olyan vezető, aki kétszer mondhatta magáénak a jegybanki elnöki széket először 1990 júliusától kevesebb, mint másfél évig, majd 1995 márciusától hat esztendeig. Az intézmény 90 éves története során nőt még nem neveztek ki a jegybank élére.
Hozzászólások