A forint születésnapja
1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon az új valutát, a forintot.
Nagy várakozás előzte meg az új pénzt, hiszen 1946 nyarán ment végbe a világ addigi legnagyobb inflációja, a pengőé. A gazdaság és a politikai akkori vezetői be akarták biztosítani az új valuta sikerét. Eszközül hívták a propagandát, az újságok, a rádió, plakátok az új, stabil pénz előnyeit hirdették. Nem riadtak vissza az áruhiányban szenvedő országban árukészletek visszatartásától és felhalmozásától, hogy augusztus 1-je után azokat egyszerre a boltok polcaira helyezhessék.
Vitára adott okot az új pénz elnevezése is. A teljesen elértéktelenedett pengő, és a pengőt megelőző, szintén inflálódott korona nem jöhetett számításba. Felmerült a tallér elnevezés, amelyet a dollár neve miatt elvetettek. A hazafiasnak tűnő máriás (a régi magyar pénzek Patrona Hungariae, Magyarország védőszentje, szűz Mária ábrázolásáról kölcsönözte volna a nevet) a vallásos jelleg miatt nem talált egyetértésre a döntéshozók körében.
Végül az évszázadokon át értékálló, egykori magyar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Magyarországon először Károly Róbert vezetett be forintokat, mégpedig aranyforintokat az 1320-as években az itáliai "fiorino d'oro" mintájára. A név is innen ered.
A váltópénz neve viszont maradt fillér, akárcsak a pengő és a korábbi korona váltópénzeké.
1946-ban a forint aranyalapú valuta volt. 1 forint 0,757575 gramm színarannyal. Bár sosem volt forgalomban a forint (sőt a pengő rendszerben sem) aranypénz, az aranyalap hivatalosan 1982-ig, országunk IMF-hez való csatlakozásáig volt érvényben.
Az aranyalap fedezetét a Nyugat-Európából visszatérő, a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletét, 30 tonna aranyat tartalmazó aranyvonat tartalma biztosította.
A forint bevezetése siker volt. "A magyar valutacsoda" - már a kortársak is így nevezték. "Győzött a forint!" - hirdette a korabeli rádiós műsorújság címlapja.
Szeptember 1-jén, egy hónappal a bevezetés után 355,6 millió forint volt forgalomban. A lakosság bizalmát megerősítendő bevezették - igaz alacsony példányszámban - az ezüstből készült, Kossuth-fejes 5 forintost. A fémpénz-sor címletei: 5, 2, 1 forint, 20,10 és 2 filléres. A papírpénz-sor mindössze két címletből állt, a zöld színű 10 és a kék színű 1000 forintosból. A háború után az új pénzeket gyorsan kellett előállítani, megfelelő alapanyag sem állt mindig rendelkezésre. Az első pénzek hamar elkoptak, viszonylag rövid idő alatt új típusok váltották fel az első sor tagjait, valamint új címletek bevezetésére is sor került.
Nagy várakozás előzte meg az új pénzt, hiszen 1946 nyarán ment végbe a világ addigi legnagyobb inflációja, a pengőé. A gazdaság és a politikai akkori vezetői be akarták biztosítani az új valuta sikerét. Eszközül hívták a propagandát, az újságok, a rádió, plakátok az új, stabil pénz előnyeit hirdették. Nem riadtak vissza az áruhiányban szenvedő országban árukészletek visszatartásától és felhalmozásától, hogy augusztus 1-je után azokat egyszerre a boltok polcaira helyezhessék.
Vitára adott okot az új pénz elnevezése is.
Végül az évszázadokon át értékálló, egykori magyar aranypénz nevére, a forintra esett a választás. Magyarországon először Károly Róbert vezetett be forintokat, mégpedig aranyforintokat az 1320-as években az itáliai "fiorino d'oro" mintájára. A név is innen ered.
A váltópénz neve viszont maradt fillér, akárcsak a pengő és a korábbi korona váltópénzeké.
1946-ban a forint aranyalapú valuta volt. 1 forint 0,757575 gramm színarannyal. Bár sosem volt forgalomban a forint (sőt a pengő rendszerben sem) aranypénz, az aranyalap hivatalosan 1982-ig, országunk IMF-hez való csatlakozásáig volt érvényben.
Az aranyalap fedezetét a Nyugat-Európából visszatérő, a Magyar Nemzeti Bank teljes aranykészletét, 30 tonna aranyat tartalmazó aranyvonat tartalma biztosította.
A forint bevezetése siker volt. "A magyar valutacsoda" - már a kortársak is így nevezték. "Győzött a forint!" - hirdette a korabeli rádiós műsorújság címlapja.
Szeptember 1-jén, egy hónappal a bevezetés után 355,6 millió forint volt forgalomban. A lakosság bizalmát megerősítendő bevezették - igaz alacsony példányszámban - az ezüstből készült, Kossuth-fejes 5 forintost. A fémpénz-sor címletei: 5, 2, 1 forint, 20,10 és 2 filléres. A papírpénz-sor mindössze két címletből állt, a zöld színű 10 és a kék színű 1000 forintosból. A háború után az új pénzeket gyorsan kellett előállítani, megfelelő alapanyag sem állt mindig rendelkezésre. Az első pénzek hamar elkoptak, viszonylag rövid idő alatt új típusok váltották fel az első sor tagjait, valamint új címletek bevezetésére is sor került.
Hozzászólások