A GVH a mozgóképszakmai hatóság megerősítését javasolja
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatáskörének, felügyeleti funkcióinak megerősítését javasolja, valamit azt, hogy legyen lehetőség a jelenlegi szabályok alapján nem engedélyköteles, azonban egyes piacok struktúráját jelentős mértékben befolyásoló összefonódások versenyjogi kontrolljára is.
A versenyhivatal javasolja továbbá a vászonhasználati díjat alkalmazó moziüzemeltetőknek, hogy a díjalkalmazási gyakorlatuk legyen tekintettel a beruházások költségeinek megtérülésére.
A GVH szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy lezárta a filmforgalmazást és a moziüzemeltetést érintő piacelemzését, amelyet még 2014 júliusában indított.
Ennek keretében a versenyhatóság vizsgálta a vertikálisan egymáshoz kapcsolódó filmgyártási és filmforgalmazási, valamint a moziüzemeltetési piacok szerkezetét, működésük jellemzőit, különösen a filmforgalmazók és a moziüzemeltetők közötti filmkölcsönzési megállapodások rendszerét, valamint a vászonhasználati díj alkalmazásának gyakorlatát.
A tanulmányt véglegesítése előtt nyilvános konzultációra bocsátották, az érintettek észrevételeket tehettek.
A tanulmányban a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a hazai filmforgalmazási piac versengőnek tekinthető, annak ellenére, hogy a piac egy jelentős szeletét a vezető amerikai stúdiókkal szerződésben álló forgalmazók (InterCom, Fórum Hungary, UIP Duna) fedik le.
A moziüzemeltetési piac - a Cinema City 50 százalékot jelentősen meghaladó piaci részesedésével - koncentrált. Ez annak köszönhető, hogy a piac jelentősen átalakult, mert a Cinema City International N.V. és a Palace Cinemas között 2011-ben fúzió történt. A fúzióhoz nem volt szükség a GVH engedélyére, tekintettel az érintett szereplők fúziós engedélyezési küszöbszámokat el nem érő árbevételére.
Ez alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok alapján nem engedélyköteles, de egyes piacok struktúráját jelentős mértékben befolyásoló összefonódások versenyjogi kontrolljának megteremtését szükséges átgondolni.
A vászonhasználati díjat (VPF) a nemzetközi példák alapján vezették be Magyarországon, alkalmazását az indokolja, hogy az új digitális vetítési technikára való átállás - a moziüzemeltetőknél megjelenő - többletköltségeit a filmforgalmazók, a stúdiók és a moziüzemeltetők megosszák egymás között.
A filmforgalmazási és moziüzemeltetési piacok kapcsán felmerült, hogy kevés hivatalos információ áll rendelkezésre a magyarországi filmforgalmazásra vonatkozó főbb adatokról, így egyebek között a nézettségi és bevételi adatokról (ideértve a VPF díjakat is).
A GVH ezek alapján javasolja a mozgóképszakmai hatóság felügyeleti funkcióinak megerősítését - tartalmazza az összegzés.
MTI
A versenyhivatal javasolja továbbá a vászonhasználati díjat alkalmazó moziüzemeltetőknek, hogy a díjalkalmazási gyakorlatuk legyen tekintettel a beruházások költségeinek megtérülésére.
A GVH szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy lezárta a filmforgalmazást és a moziüzemeltetést érintő piacelemzését, amelyet még 2014 júliusában indított.
Ennek keretében a versenyhatóság vizsgálta a vertikálisan egymáshoz kapcsolódó filmgyártási és filmforgalmazási, valamint a moziüzemeltetési piacok szerkezetét, működésük jellemzőit, különösen a filmforgalmazók és a moziüzemeltetők közötti filmkölcsönzési megállapodások rendszerét, valamint a vászonhasználati díj alkalmazásának gyakorlatát.
A tanulmányt véglegesítése előtt nyilvános konzultációra bocsátották, az érintettek észrevételeket tehettek.
A tanulmányban a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a hazai filmforgalmazási piac versengőnek tekinthető, annak ellenére, hogy a piac egy jelentős szeletét a vezető amerikai stúdiókkal szerződésben álló forgalmazók (InterCom, Fórum Hungary, UIP Duna) fedik le.
A moziüzemeltetési piac - a Cinema City 50 százalékot jelentősen meghaladó piaci részesedésével - koncentrált. Ez annak köszönhető, hogy a piac jelentősen átalakult, mert a Cinema City International N.V. és a Palace Cinemas között 2011-ben fúzió történt. A fúzióhoz nem volt szükség a GVH engedélyére, tekintettel az érintett szereplők fúziós engedélyezési küszöbszámokat el nem érő árbevételére.
Ez alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi szabályok alapján nem engedélyköteles, de egyes piacok struktúráját jelentős mértékben befolyásoló összefonódások versenyjogi kontrolljának megteremtését szükséges átgondolni.
A vászonhasználati díjat (VPF) a nemzetközi példák alapján vezették be Magyarországon, alkalmazását az indokolja, hogy az új digitális vetítési technikára való átállás - a moziüzemeltetőknél megjelenő - többletköltségeit a filmforgalmazók, a stúdiók és a moziüzemeltetők megosszák egymás között.
A filmforgalmazási és moziüzemeltetési piacok kapcsán felmerült, hogy kevés hivatalos információ áll rendelkezésre a magyarországi filmforgalmazásra vonatkozó főbb adatokról, így egyebek között a nézettségi és bevételi adatokról (ideértve a VPF díjakat is).
A GVH ezek alapján javasolja a mozgóképszakmai hatóság felügyeleti funkcióinak megerősítését - tartalmazza az összegzés.
MTI
Hozzászólások