A logisztikai szövetség az ágazat versenyképességének növeléséért a kormányhoz fordult
A szövetség a közúti fuvarozás helyzetének javítása érdekében fontos feladatnak tartja még a magyarországi engedélygazdálkodási gyakorlat és az okmánybiztonság felülvizsgálatát. Szerintük új alapokra kell helyezni az engedélyek kiadását, hogy az unión kívüli "harmadik országok", valamint az újonnan csatlakozott uniós tagországok fuvarozói jogosulatlanul ne kerülhessenek előnybe magyar társaikkal szemben.
Továbbá a közúti fuvarozást érintő adózási jogszabályok módosítását, a fordított áfafizetés bevezetését javasolják, hogy a magyar cégek ne legyenek anyagilag érdekeltek a külföldi fuvarozók megbízásában, és a magyarországi árut elsősorban hazai fuvarozók szállíthassák el. Álláspontjuk szerint a vasúti fuvarozás helyzetének javítása érdekében többek között korszerűsíteni kell a rendező pályaudvarokat, a megfelelő képzettségű szakember megtartásához pedig ki kell dolgozni a vasúti életpályamodellt.
A vízi fuvarozás területén az elmúlt években a kikötők komoly - 52 milliárd forintnyi - fejlesztést kaptak. A Duna hajózhatóságának optimális kihasználásához azonban vízlépcsők építésére, a vízi fuvareszköz-állomány felújítására is szükség van, ez a terület azonban az elmúlt években semmilyen támogatást, segítséget nem kapott - írták.
A közlemény szerint a logisztikai iparág, mint Magyarország stratégiai ágazata a magyar GDP 6,3 százalékát állítja elő a közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes fuvarozás, illetve a raktározás területén, valamint a szektorban dolgozik a magyar munkavállalók 3,5 százaléka, több mint 200 000 ember. Az MLSZKSZ a magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze, tagsága 78 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2017-ben elérte a 409 milliárd forintot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások