A Magyar Nemzeti Bank évfordulója
1924. május 24-én alakult meg Magyarország jegybankja.
Előzmények
Magyarországon az első pénzintézet egy takarékpénztár volt 1836-ban. Az első magyar bankot pedig 1841-ben alapították, ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején pénzkibocsátó szerepet is betöltött: az 1 és 2 forintos Kossuth-bankókat adta ki.
A jegybank szerepét pedig az egész Habsburg Birodalomban az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank töltötte be. Az 1848-as sokat idézett 12 pont 9. pontja tömören ennyi: nemzeti bank.
Az 1867-es kiegyezés a jegybankkérdésben nem hozott eredményt. Hosszas tárgyalás sorozatok után 1878-ban megalapították az elvileg paritásos alapon működő Osztrák-Magyar Bankot két igazgatósággal és két székhellyel (Bécs és Budapest). A közös bank bankjegyei 1880-tól kerültek forgalomba egyik oldalán magyar felirattal.
Az első világháború végén felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, a közös bankot felszámolták. A háborút lezáró békeszerződések pedig minden utódállamnak előírták a valutakérdés rendezését.
Átmeneti időszakra megalakult a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, s látta el a jegybanki feladatokat (is) egy magas infláció mellett.
Stabilizáció
Az inflációt lezáró stabilizációs program keretében 30 millió aranykorona alaptőkével részvénytársasági formában a jegyintézet ügymenetével és szakembergárdájával 1924. május 24-én megtartotta alakuló közgyűlését az ország első önálló jegybankja, a Magyar Nemzeti Bank. Az üzleti működés egy hónappal később, június 24-én kezdte meg. Az első elnök Popovics Sándor lett.
Az erősen értékét vesztett, még közös valutaként bevezetett korona helyet a pengő lett az ország kizárólagos törvényes fizetőeszköze. A második világháborúban ez a valuta is inflálódott. 1946-ban az MNB segítségével valósult meg az újabb pénzügyi stabilizáció, a forint bevezetése.
1948 hozta a fordulatot a jegybank életében is, szovjet mintára egyszintűvé vált a bankrendszer. A kereskedelmi bankokat felszámolták, megszűntek. A magánkézben lévő részvényeket államosították. A külföldi tulajdonban maradt részvények 1968-ban kerültek a magyar állam tulajdonába.
Az egyszintű bankrendszerből 1987-ben lett ismét kétszintű. A vidéki hálózat még ekkor működött.
Az 1991-ben elfogadott, többször módosított jegybanktörvény újraszabályozta a jegybank feladatkörét, biztosította függetlenségét.
Legutóbb 2001-ben alkotott az országgyűlés törvényt a jegybankról meghatározva céljait, feladatait, működését és ismét kiemelte függetlenségét.
"Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.”
Előzmények
Magyarországon az első pénzintézet egy takarékpénztár volt 1836-ban. Az első magyar bankot pedig 1841-ben alapították, ez volt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején pénzkibocsátó szerepet is betöltött: az 1 és 2 forintos Kossuth-bankókat adta ki.A jegybank szerepét pedig az egész Habsburg Birodalomban az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank töltötte be. Az 1848-as sokat idézett 12 pont 9. pontja tömören ennyi: nemzeti bank.
Az 1867-es kiegyezés a jegybankkérdésben nem hozott eredményt. Hosszas tárgyalás sorozatok után 1878-ban megalapították az elvileg paritásos alapon működő Osztrák-Magyar Bankot két igazgatósággal és két székhellyel (Bécs és Budapest). A közös bank bankjegyei 1880-tól kerültek forgalomba egyik oldalán magyar felirattal.
Az első világháború végén felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, a közös bankot felszámolták. A háborút lezáró békeszerződések pedig minden utódállamnak előírták a valutakérdés rendezését.
Átmeneti időszakra megalakult a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, s látta el a jegybanki feladatokat (is) egy magas infláció mellett.
Stabilizáció
Az inflációt lezáró stabilizációs program keretében 30 millió aranykorona alaptőkével részvénytársasági formában a jegyintézet ügymenetével és szakembergárdájával 1924. május 24-én megtartotta alakuló közgyűlését az ország első önálló jegybankja, a Magyar Nemzeti Bank. Az üzleti működés egy hónappal később, június 24-én kezdte meg. Az első elnök Popovics Sándor lett.
Az erősen értékét vesztett, még közös valutaként bevezetett korona helyet a pengő lett az ország kizárólagos törvényes fizetőeszköze. A második világháborúban ez a valuta is inflálódott. 1946-ban az MNB segítségével valósult meg az újabb pénzügyi stabilizáció, a forint bevezetése.
1948 hozta a fordulatot a jegybank életében is, szovjet mintára egyszintűvé vált a bankrendszer. A kereskedelmi bankokat felszámolták, megszűntek. A magánkézben lévő részvényeket államosították. A külföldi tulajdonban maradt részvények 1968-ban kerültek a magyar állam tulajdonába.
Az egyszintű bankrendszerből 1987-ben lett ismét kétszintű. A vidéki hálózat még ekkor működött.
Az 1991-ben elfogadott, többször módosított jegybanktörvény újraszabályozta a jegybank feladatkörét, biztosította függetlenségét.
Legutóbb 2001-ben alkotott az országgyűlés törvényt a jegybankról meghatározva céljait, feladatait, működését és ismét kiemelte függetlenségét.
"Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.”
Hozzászólások