A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót dolgozott ki
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót dolgozott ki a határidős szerződésekhez - közölte a köztestület hétfőn az MTI-vel.
Tájékoztatásuk szerint az általuk kidolgozott és a honlapon közzétett útmutató legfőbb célja, hogy a szerződéseket az üzleti etika és az üzleti szokások megtartása mellett kössék, illetve teljesítsék a termelők és a feldolgozók.
Közleményében a NAK kiemelte: tavaly a gabonapiac valamennyi szereplőjét hátrányosan érintette, hogy a jogi szabályozás hiányosságaiból adódóan elmaradtak a határidős szerződések, a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv, illetve a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény legutóbbi módosítása (2013. évi CCXLVI. törvény) azonban érdemi változásokat eredményez majd a mezőgazdasági termények határidős teljesítését megalapozó szerződéses rendszeren.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza, hogy az állásfoglalásukban konkrét javaslatokat tesznek arra, hogy mit tartalmazzanak és mire térjenek ki az adásvételi szerződések jogszabályban meghatározott kötelező elemei, például a szokásos terménymennyiség, a minőség vagy az ár meghatározására vonatkozó részek.
A kamara fontosnak tartja a szerződő felek közötti vitás kérdések tárgyalásos rendezését, ezért azt ajánlják, hogy a felek a szerződésben a jogvitát megelőzően vállaljanak kötelezettséget az előzetes egyeztetésre. Amennyiben ez nem vezet sikerre, a szerződésben javasolhatják a NAK mellett működő állandó választott bíróságot a vita rendezésére - közölte az agrárkamara.
MTI
Tájékoztatásuk szerint az általuk kidolgozott és a honlapon közzétett útmutató legfőbb célja, hogy a szerződéseket az üzleti etika és az üzleti szokások megtartása mellett kössék, illetve teljesítsék a termelők és a feldolgozók.Közleményében a NAK kiemelte: tavaly a gabonapiac valamennyi szereplőjét hátrányosan érintette, hogy a jogi szabályozás hiányosságaiból adódóan elmaradtak a határidős szerződések, a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv, illetve a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény legutóbbi módosítása (2013. évi CCXLVI. törvény) azonban érdemi változásokat eredményez majd a mezőgazdasági termények határidős teljesítését megalapozó szerződéses rendszeren.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hangsúlyozza, hogy az állásfoglalásukban konkrét javaslatokat tesznek arra, hogy mit tartalmazzanak és mire térjenek ki az adásvételi szerződések jogszabályban meghatározott kötelező elemei, például a szokásos terménymennyiség, a minőség vagy az ár meghatározására vonatkozó részek.
A kamara fontosnak tartja a szerződő felek közötti vitás kérdések tárgyalásos rendezését, ezért azt ajánlják, hogy a felek a szerződésben a jogvitát megelőzően vállaljanak kötelezettséget az előzetes egyeztetésre. Amennyiben ez nem vezet sikerre, a szerződésben javasolhatják a NAK mellett működő állandó választott bíróságot a vita rendezésére - közölte az agrárkamara.
MTI
Hozzászólások