A vadgazdálkodás eredményeit is visszaveti a járvány
Az elhúzódó koronavírus-járvány a vadgazdálkodás eredményeit is jelentősen visszaveti az elmaradó külföldi vendégvadászok miatt, az erdőgazdálkodási és a vadgazdálkodási feladatokat azonban ellátják az erdészetek.
Az Országos Magyar Vadászkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői információi alapján a honlapján közzétett elemzésében kitért arra, hogy a vadásztársaságok legtöbbjénél a külföldiek bérvadászatából - őz, szarvas, vaddisznó - származó jövedelem adja az éves bevétel jelentős részét, a kiesés semmivel sem lesz teljes mértékben pótolható, így komoly likviditási problémák lehetnek.
Ráadásul az elmaradó vendégvadászok miatt a csökken a számukra turisztikai szolgáltatást nyújtó falusi vendégházak bevétele is.
A kamara szerint átmenetileg minden olyan hatósági, felügyeleti intézkedést, amely tovább ronthatja a vadászatra jogosultak működési biztonságát, - például a vadvédelmi bírságot, vadkárt, illetéket - minimálisra kell visszaszorítani. Úgy fogalmaznak, kiemelten kell most segíteni az ágazat szereplőit, hogy a hazai vadászati világkiállítás idejére, 2021 őszére rendezett viszonyok jöhessenek létre, a hazai vadgazdálkodási ágazat stabilan működhessen.
Az MTI által megkérdezettek közül a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jelezte, hog több tízmillió forintos veszteséget okoz a társaságnak, hogy az áprilisban induló őzbak szezonban várhatóan elmaradnak a külföldi vadászok, és valószínűleg nagyobb létszámú szervezett vadászatok sem lesznek. A társaság vezérigazgatója, Bugán József elmondta: a vadásztatásból éves szinten általában mintegy 300-400 millió forintos bevétele származik a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nek.
Hozzáfűzte: természetesen a vadászházakban sem fogadnak vendégeke,t és rendezvényeket sem szerveznek. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás folyamatos, kollégáik kint vannak a területen és ellátják a munkájukat, az irodai alkalmazottai pedig otthonról dolgoznak.
Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara elnöke szerint a megyében lévő 85 vadászati egység éves árbevételének 35-40 százalékától, mintegy 500-600 millió forinttól biztosan elesik idén a koronavírus miatt. Az április 15-én induló őzbakvadászatra jellemzően olasz, szlovák, osztrák, német és dán vendégvadászok érkeznek, idén előzetesen az arab országokból is bejelentkeztek, akik a határok lezárása miatt nem fognak megérkezni. A vendéglátóipari egységek leállása miatt a vadhús értékesítés is lényegében leállt - tette hozzá.
Közölte, július végén, augusztus elején, az őzüzekedés idején egy hétig, tíz napig még lehet őzbakot vadászni, ha addigra rendeződik a helyzet, némileg javulhatnak a társaságok kilátásai. Ahogyan a szeptemberben induló őzsuta vadásztatás is (az árbevétel körülbelül 15 százalékát adja) jelenthet még bevételt a globális járványhelyzet javulása esetén.
Az árbevétel (az országos vadászati adattár szerint Békés megyében 2018-2019-ben 1 milliárd 862 millió forint volt) körülbelül 30 százalékát a mezei nyúl adja, ám a 85 helyi társaságból mindössze 20-nak van mezei nyula, annyira lecsökkent az állomány. Itt az a kérdés, hogy a fő felvevő olasz és francia piac ősszel keresi-e majd a magyar mezei nyulat. Ha nem, az további árbevétel kiesést jelent majd - mondta Hrabovszki János.
(Forrás: MTI)
Az Országos Magyar Vadászkamara a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői információi alapján a honlapján közzétett elemzésében kitért arra, hogy a vadásztársaságok legtöbbjénél a külföldiek bérvadászatából - őz, szarvas, vaddisznó - származó jövedelem adja az éves bevétel jelentős részét, a kiesés semmivel sem lesz teljes mértékben pótolható, így komoly likviditási problémák lehetnek.
Az őzbakszezon április 15-én indulna, de a meglévő szerződéseket a külföldi szervezőirodák sok esetben már most visszamondják a koronavírus-járvány miatt. Különösen az alföldi vadásztársaságoknál jelenthet óriási problémát, ahol ez az egyetlen jelentős vadászati bevételi forrás.
A kamara szerint átmenetileg minden olyan hatósági, felügyeleti intézkedést, amely tovább ronthatja a vadászatra jogosultak működési biztonságát, - például a vadvédelmi bírságot, vadkárt, illetéket - minimálisra kell visszaszorítani. Úgy fogalmaznak, kiemelten kell most segíteni az ágazat szereplőit, hogy a hazai vadászati világkiállítás idejére, 2021 őszére rendezett viszonyok jöhessenek létre, a hazai vadgazdálkodási ágazat stabilan működhessen.
Az MTI által megkérdezettek közül a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jelezte, hog több tízmillió forintos veszteséget okoz a társaságnak, hogy az áprilisban induló őzbak szezonban várhatóan elmaradnak a külföldi vadászok, és valószínűleg nagyobb létszámú szervezett vadászatok sem lesznek. A társaság vezérigazgatója, Bugán József elmondta: a vadásztatásból éves szinten általában mintegy 300-400 millió forintos bevétele származik a Szombathelyi Erdészeti Zrt-nek.
Hozzáfűzte: természetesen a vadászházakban sem fogadnak vendégeke,t és rendezvényeket sem szerveznek. A vezérigazgató tájékoztatása szerint az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás folyamatos, kollégáik kint vannak a területen és ellátják a munkájukat, az irodai alkalmazottai pedig otthonról dolgoznak.
Hrabovszki János, a Békés Megyei Vadászkamara elnöke szerint a megyében lévő 85 vadászati egység éves árbevételének 35-40 százalékától, mintegy 500-600 millió forinttól biztosan elesik idén a koronavírus miatt. Az április 15-én induló őzbakvadászatra jellemzően olasz, szlovák, osztrák, német és dán vendégvadászok érkeznek, idén előzetesen az arab országokból is bejelentkeztek, akik a határok lezárása miatt nem fognak megérkezni. A vendéglátóipari egységek leállása miatt a vadhús értékesítés is lényegében leállt - tette hozzá.
Közölte, július végén, augusztus elején, az őzüzekedés idején egy hétig, tíz napig még lehet őzbakot vadászni, ha addigra rendeződik a helyzet, némileg javulhatnak a társaságok kilátásai. Ahogyan a szeptemberben induló őzsuta vadásztatás is (az árbevétel körülbelül 15 százalékát adja) jelenthet még bevételt a globális járványhelyzet javulása esetén.
Az árbevétel (az országos vadászati adattár szerint Békés megyében 2018-2019-ben 1 milliárd 862 millió forint volt) körülbelül 30 százalékát a mezei nyúl adja, ám a 85 helyi társaságból mindössze 20-nak van mezei nyula, annyira lecsökkent az állomány. Itt az a kérdés, hogy a fő felvevő olasz és francia piac ősszel keresi-e majd a magyar mezei nyulat. Ha nem, az további árbevétel kiesést jelent majd - mondta Hrabovszki János.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások