A válság korrupcióra gyakorolt pozitív hatása
A válságot általában negatív jelzővel illetik, lehetnek azonban nagyon pozitív hatásai is. Egy német kutatás szerint a bajban lévő országok államadósság-válsága miatt bevezetett megszorítások révén csökkent a korrupció az euróövezet déli perifériáján.
A felmérést a kormányzás tudományának oktatásával és kutatásával foglalkozó tekintélyes berlini intézmény, a Hertie School of Governance szakértői csapata végezte. A Die Welt című lap pedig ezeket ismertette kivonatolva, amelyet a héten az Európai Parlamentben is bemutatnak.
Az eredmények szerint a válság következtében Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is visszaszorult a korrupció. A legtöbb déli országban megváltozott a közpénzeket érintő korrupció társadalmi megítélése is. A „nadrágszorongató" időszak kezdete óta csökkent az a közpénzmennyiség, amelyet korábban sokszor az uniós közbeszerzési szabályok megkerülésével, átláthatatlan módon osztottak szét. A német lap megfogalmazása szerint az államadósság-válság „kiszárította a korrupció forrásait és lehetőségeit”.
Görögországban ellenben nem érvényesült a válság ilyen tekintetben vett pozitív hatása. A görögöknél továbbra is „túlburjánzó az állami bürokrácia, működése pedig kevéssé átlátható”, a korrupció elleni küzdelem pedig nem hatékony. Szerintük Ciprusra sem jellemző a csökkenő korrupció.
A vizsgálat az EU valamennyi tagországát érintette és összesen 12 szempont alapján rangsorolt. Ezek között olyanok szerepeltek, mint a feketegazdaság becsült nagysága és az uniós támogatások lehívásának hatékonysága.
Az adatok alapján a legkevésbé Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban, Ausztriában és Máltán jellemző az állami vagy uniós pénzekkel összefüggő korrupció. A lista alján Görögország mellett Bulgária, Románia, Lengyelország és Lettország áll.
Forrás: Privátbankár
A felmérést a kormányzás tudományának oktatásával és kutatásával foglalkozó tekintélyes berlini intézmény, a Hertie School of Governance szakértői csapata végezte.
Az eredmények szerint a válság következtében Portugáliában, Spanyolországban és Olaszországban is visszaszorult a korrupció. A legtöbb déli országban megváltozott a közpénzeket érintő korrupció társadalmi megítélése is. A „nadrágszorongató" időszak kezdete óta csökkent az a közpénzmennyiség, amelyet korábban sokszor az uniós közbeszerzési szabályok megkerülésével, átláthatatlan módon osztottak szét. A német lap megfogalmazása szerint az államadósság-válság „kiszárította a korrupció forrásait és lehetőségeit”.
Görögországban ellenben nem érvényesült a válság ilyen tekintetben vett pozitív hatása. A görögöknél továbbra is „túlburjánzó az állami bürokrácia, működése pedig kevéssé átlátható”, a korrupció elleni küzdelem pedig nem hatékony. Szerintük Ciprusra sem jellemző a csökkenő korrupció.
A vizsgálat az EU valamennyi tagországát érintette és összesen 12 szempont alapján rangsorolt. Ezek között olyanok szerepeltek, mint a feketegazdaság becsült nagysága és az uniós támogatások lehívásának hatékonysága.
Az adatok alapján a legkevésbé Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban, Ausztriában és Máltán jellemző az állami vagy uniós pénzekkel összefüggő korrupció. A lista alján Görögország mellett Bulgária, Románia, Lengyelország és Lettország áll.
Forrás: Privátbankár
Hozzászólások