Agrárkamara: a vállalkozások egyre tudatosabban képzik saját dolgozóikat
A tájékoztatás szerint a NAK és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) ezer vállalkozás körében végzett komplex agrár- és élelmiszeripari munkaerőpiaci felmérésének előzetes adataiból az is kitűnik, hogy a megkérdezett kamarai tag vállalkozás vezetői a speciális ágazati szakismeretek mellett alapvetően az (információkhoz való hozzáférést és az adminisztratív feladatokat megkönnyítő) informatikai készségeknek, valamint a nemzetközi üzleti környezetben tájékozódást lehetővé tevő idegennyelvtudásnak érzik a legnagyobb hiányát.
A tanulók piacorientált, az agrár- és élelmiszeripari szereplők igényeinek megfelelő szakképzését elősegítő felmérésből kiderült az is: a vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként. A megkérdezett vállalkozások mindössze szűk harmada nyilatkozott úgy, hogy cége alkalmazottait egyáltalán nem képzi.
A munkaerő képzését a megkérdezettek elsősorban iskolarendszeren kívüli, tanulói/hallgatói jogviszonnyal nem járó, zömmel saját szakemberek által tartott, a gyakorlati tapasztalatok átadására lehetőséget kínáló belső képzések formájában biztosítják. A válaszadók bő ötöde bővítené munkavállalói számát, főként a szakmunkás képzettségűek iránt mutatkozik igény.
A válaszadók szerint az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A szakképzési rendszert érintő javaslatként a legtöbben a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését emelték ki. Az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium (FM), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával végzett kutatás kérdőíveinek feldolgozása és az eredmények kiértékelése még folyik; a trendeket, valamint az összefüggések elemzéséből adódó javaslatokat az első negyedévben ismerteti a NAK - tartalmazza a közlemény.
MTI
A tanulók piacorientált, az agrár- és élelmiszeripari szereplők igényeinek megfelelő szakképzését elősegítő felmérésből kiderült az is: a vállalkozások részéről a tanulószerződéses tanulók és a pályakezdők szakmai felkészültségével kapcsolatban elsősorban a kevés gyakorlati tapasztalat, ezzel összefüggésben a problémamegoldás, a rendszerben gondolkodás készségének hiánya fogalmazódik meg gondként. A megkérdezett vállalkozások mindössze szűk harmada nyilatkozott úgy, hogy cége alkalmazottait egyáltalán nem képzi.
A munkaerő képzését a megkérdezettek elsősorban iskolarendszeren kívüli, tanulói/hallgatói jogviszonnyal nem járó, zömmel saját szakemberek által tartott, a gyakorlati tapasztalatok átadására lehetőséget kínáló belső képzések formájában biztosítják. A válaszadók bő ötöde bővítené munkavállalói számát, főként a szakmunkás képzettségűek iránt mutatkozik igény.
A válaszadók szerint az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A szakképzési rendszert érintő javaslatként a legtöbben a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését emelték ki. Az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium (FM), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával végzett kutatás kérdőíveinek feldolgozása és az eredmények kiértékelése még folyik; a trendeket, valamint az összefüggések elemzéséből adódó javaslatokat az első negyedévben ismerteti a NAK - tartalmazza a közlemény.
MTI
Hozzászólások