ÁSZ: egyre kevesebb törvénytervezet jut el véleményezésre a GVH-hoz
Egyre kevesebb jogszabály tervezete jut el véleményezésre a Gazdasági Versenyhivatalhoz, miközben több olyan jogszabály is született, amely érinti a hivatal feladatkörét - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmány a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2002-2011 közti tevékenységéről készült tanulmányában.
Az ÁSZ-ról szóló törvény múlt évi módosítása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a számvevőszék a hatáskörében elemzést és tanulmányt is készíthet. A mostani tanulmány a GVH versenypártolási és versenykultúra fejlesztési tevékenységét öleli fel, elsősorban a GVH elnökének az Országgyűlés részére készített éves beszámolói alapján.
A számvevőszék honlapján megjelent tanulmány szerint a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent azon jogszabályok száma, amelyeket a versenyhivatal véleményezhetett. Amíg a GVH 2003-ban és 2004-ben több mint 200 előterjesztéshez fűzött véleményt, addig 2011-ben már csak 102-höz. 2009-ben és 2010-ben egyaránt 77; 2011-ben pedig 110 olyan elfogadott jogszabályról tett említést a GVH, amely - bár véleménye szerint érintette a verseny kérdéskörét - nem jutott el hozzá véleményezésre.
A versenytörvény kimondja: a hivatal elnökével egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a hivatal feladatkörét. A jogalkotó azonban e kötelezettség megszegése esetére semmilyen jogkövetkezményt nem rendelt. Emiatt az előterjesztések meg nem küldésében megnyilvánuló mulasztás az utolsó 4 évben növekedett - hangsúlyozzák a tanulmány készítői.
A hivatkozott törvényi rendelkezés kiüresedésére az ÁSZ nyomatékosan felhívja a tanulmányban az Országgyűlés figyelmét.
A tanulmányban kiemelik, hogy a GVH 2002 és 2006 között a versenykultúra fejlesztő munkájának célját abban látta, hogy tájékoztatást adjon a hazai versenyjog és versenypolitika elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Viszont 2007-től a hivatal céljának tekintette a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését és terjesztését is.
A versenykultúra fejlesztését nagyon változatos eszközökkel folytatta a GVH, ugyanakkor nem tervszerűen, nem meghatározott célok mentén. A rendelkezésre álló összeg hullámzó volt és a forrásfelhasználás hatékonyságát sem vizsgálták - állapítja meg a számvevőszék tanulmánya.
MTI
Az ÁSZ-ról szóló törvény múlt évi módosítása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a számvevőszék a hatáskörében elemzést és tanulmányt is készíthet. A mostani tanulmány a GVH versenypártolási és versenykultúra fejlesztési tevékenységét öleli fel, elsősorban a GVH elnökének az Országgyűlés részére készített éves beszámolói alapján.
A számvevőszék honlapján megjelent tanulmány szerint a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent azon jogszabályok száma, amelyeket a versenyhivatal véleményezhetett. Amíg a GVH 2003-ban és 2004-ben több mint 200 előterjesztéshez fűzött véleményt, addig 2011-ben már csak 102-höz. 2009-ben és 2010-ben egyaránt 77; 2011-ben pedig 110 olyan elfogadott jogszabályról tett említést a GVH, amely - bár véleménye szerint érintette a verseny kérdéskörét - nem jutott el hozzá véleményezésre.
A versenytörvény kimondja: a hivatal elnökével egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a hivatal feladatkörét. A jogalkotó azonban e kötelezettség megszegése esetére semmilyen jogkövetkezményt nem rendelt. Emiatt az előterjesztések meg nem küldésében megnyilvánuló mulasztás az utolsó 4 évben növekedett - hangsúlyozzák a tanulmány készítői.
A hivatkozott törvényi rendelkezés kiüresedésére az ÁSZ nyomatékosan felhívja a tanulmányban az Országgyűlés figyelmét.
A tanulmányban kiemelik, hogy a GVH 2002 és 2006 között a versenykultúra fejlesztő munkájának célját abban látta, hogy tájékoztatást adjon a hazai versenyjog és versenypolitika elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Viszont 2007-től a hivatal céljának tekintette a fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztését és terjesztését is.
A versenykultúra fejlesztését nagyon változatos eszközökkel folytatta a GVH, ugyanakkor nem tervszerűen, nem meghatározott célok mentén. A rendelkezésre álló összeg hullámzó volt és a forrásfelhasználás hatékonyságát sem vizsgálták - állapítja meg a számvevőszék tanulmánya.
MTI
Hozzászólások