Átalakulhat a bérkompenzációs rendszer
A bérkompenzációs rendszer átalakítására készül a kormány az Index.hu értesülései szerint, a lap birtokába került előterjesztés alapján ugyanis megszűnne az a 21 milliárd forintos bérkompenzációs keret, amelyre az adóváltozások legnagyobb vesztesei pályázhattak volna közvetlenül, a pénzt azonban átcsoportosítják a cégek bérpótlási támogatásához.
Az idő előtt napvilágot látott dokumentum szerint az eredetileg megalkotott bérkompenzációs szisztéma rossz helyre juttatta volna a pénz jelentős hányadát, ezért alapjaitól kell megváltoztatni azt. Az egyik ilyen módosítás ezzel kapcsolatban, hogy az adóváltozással rosszul járt munkavállalók már nem kérhetik közvetlenül a kompenzációt a 21 milliárdos keretből, ebben az esetben ugyanis a munkáltatóknak már nem lenne érdekük fizetésemelésben részesíteni alkalmazottaikat. A béremelések elmaradásával pedig akár 70-90 milliárd forintos költségvetési kockázat léphet fel, amit jelenleg nem engedhet meg magának az ország.
A bérkompenzációs rendszer az eredeti tervek szerint két részre lett osztva, az egyik felére a munkavállalók pályázhattak, a másikra pedig maguk a munkaadók. Utóbbiak esetében az állam a béremelés öt százalék feletti részét különféle kedvezményekkel kompenzálná a cégek és vállalkozások számára, előbbiek esetében pedig, míg a dolgozók, ha a lehívott támogatás ellenére sem kapták meg fizetésemelésüket, a keretből közvetlenül számíthattak volna segítségre.
A legfrissebb előterjesztés azonban ezt a 21 milliárdos kompenzációt teljes egészében beolvasztaná a munkaadóknak felajánlott általános keretbe, ebből pedig azok a cégek várhatnak segítséget, akik képtelenek megadni dolgozóik számára a minimális öt százalékos fizetésemelést. A módosító javaslat értelmében a kormány ezzel a döntésével teljes egészében a munkáltatók szeszélyeire bízza a jövőben a dolgozókat a bérkompenzációval kapcsolatban.
Az idő előtt napvilágot látott dokumentum szerint az eredetileg megalkotott bérkompenzációs szisztéma rossz helyre juttatta volna a pénz jelentős hányadát, ezért alapjaitól kell megváltoztatni azt. Az egyik ilyen módosítás ezzel kapcsolatban, hogy az adóváltozással rosszul járt munkavállalók már nem kérhetik közvetlenül a kompenzációt a 21 milliárdos keretből, ebben az esetben ugyanis a munkáltatóknak már nem lenne érdekük fizetésemelésben részesíteni alkalmazottaikat. A béremelések elmaradásával pedig akár 70-90 milliárd forintos költségvetési kockázat léphet fel, amit jelenleg nem engedhet meg magának az ország.
A bérkompenzációs rendszer az eredeti tervek szerint két részre lett osztva, az egyik felére a munkavállalók pályázhattak, a másikra pedig maguk a munkaadók. Utóbbiak esetében az állam a béremelés öt százalék feletti részét különféle kedvezményekkel kompenzálná a cégek és vállalkozások számára, előbbiek esetében pedig, míg a dolgozók, ha a lehívott támogatás ellenére sem kapták meg fizetésemelésüket, a keretből közvetlenül számíthattak volna segítségre.
A legfrissebb előterjesztés azonban ezt a 21 milliárdos kompenzációt teljes egészében beolvasztaná a munkaadóknak felajánlott általános keretbe, ebből pedig azok a cégek várhatnak segítséget, akik képtelenek megadni dolgozóik számára a minimális öt százalékos fizetésemelést. A módosító javaslat értelmében a kormány ezzel a döntésével teljes egészében a munkáltatók szeszélyeire bízza a jövőben a dolgozókat a bérkompenzációval kapcsolatban.
Hozzászólások