Atradius: a magyar vállalkozások körében ismét nőtt a halasztott fizetések száma
Az idei év első negyedévében a teljes magyarországi vállalatközi kereskedelem 72 százaléka halasztott fizetésen alapult, ami jelentős növekedés a tavalyi 49,2 százalékos átlag után, és meghaladja a kelet-európai 38 százalékos, és a nyugat-európai 41,3 százalékos átlagot is - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb közép-kelet-európai kiadásából, amely a régió több mint 800 cégét kérdezte fizetési tapasztalatairól.
Az Atradius mérései szerint ez trendfordulót jelent, hiszen a 2015-ös első negyedévi érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi, és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százalékát, illetve 73,6 százalékát bonyolítottak halasztott fizetéssel.
A magyarországi cégek hazai és külföldi partnereik hitelezésével egészségtelen gyakorlatot követnek, állapította meg közleményében az Atradius. Azonban pozitívumként értékelte a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők csökkenését: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére.
Ez a határidő átlagosan hét nappal kevesebb a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál. A magyar vállalkozások külföldi vevőinek azonban egy kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag.
Az Atradius vizsgálatából az is kiderült, hogy Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatt van. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.
Vanek Balázs az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója a közleményben pozitívumnak nevezte, hogy a magyar cégek esetében, hogy a 90 napot meghaladó hazai kintlévőségek az összérték mindössze 2,7 százalékát jelentik, valamint, hogy ez az arány jelentősen elmarad a kelet-európai 7,2 százaléktól és a nyugat-európai 7,6 százaléktól is.
A 90 napot meghaladó külföldi vállalatközi kintlévőségek aránya 2,1 százalék, ami ugyancsak lényegesen kisebb szám, mint a kelet-európai 6,7 százalékos, illetve a nyugat-európai 7 százalékos adat. A késedelmes fizetések leggyakoribb oka a magyarországi válaszadók többsége szerint továbbra is a pénz hiánya.
A vizsgálat kitért a magyar cégek kintlévőségei közül a behajthatatlan követelésekre is, amely esetükben 1 százalék volt, szemben az 1,1 százalékos kelet-európai átlaggal és az 1,2 százalékos nyugat-európaival. A magyar cégek szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, és abból adódnak, hogy a vevő csődöt jelentett vagy felszámolta a cégét.
(Forrás: MTI)
Az Atradius mérései szerint ez trendfordulót jelent, hiszen a 2015-ös első negyedévi érték visszatérni látszik a két évvel ezelőttihez, amikor a teljes magyar külkereskedelmi, és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százalékát, illetve 73,6 százalékát bonyolítottak halasztott fizetéssel.A magyarországi cégek hazai és külföldi partnereik hitelezésével egészségtelen gyakorlatot követnek, állapította meg közleményében az Atradius. Azonban pozitívumként értékelte a magyar cégek által meghatározott fizetési határidők csökkenését: a magyarországi válaszadók hazai céges vevőinek a kiállítás dátumától átlagosan 24 napjuk van a számla kiegyenlítésére.
Ez a határidő átlagosan hét nappal kevesebb a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, jelenleg pedig hat nappal rövidebb a kelet-európai, és tízzel a nyugat-európai átlagnál. A magyar vállalkozások külföldi vevőinek azonban egy kicsit hosszabb idő, átlagosan 27 nap áll rendelkezésükre, hogy számláikat kiegyenlítsék. Ez négy nappal rövidebb, mint a kelet-európai, és 5 nappal rövidebb, mint a nyugat-európai átlag.
Az Atradius vizsgálatából az is kiderült, hogy Magyarországon a hazai vevők átlagosan 10 nappal a fizetési határidő után rendezik számláikat, ami jóval a 20 napos kelet-európai átlag alatt van. Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók átlagosan 34 nappal a számla kiállítása után kapják meg a pénzüket, míg a kelet-európai átlag 50 nap körüli, a nyugat-európai pedig 56 nap. A válaszadók a lejárt külföldi számlák ellenértékét is körülbelül ugyanennyi idő elteltével kapják meg.
Vanek Balázs az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója a közleményben pozitívumnak nevezte, hogy a magyar cégek esetében, hogy a 90 napot meghaladó hazai kintlévőségek az összérték mindössze 2,7 százalékát jelentik, valamint, hogy ez az arány jelentősen elmarad a kelet-európai 7,2 százaléktól és a nyugat-európai 7,6 százaléktól is.
A 90 napot meghaladó külföldi vállalatközi kintlévőségek aránya 2,1 százalék, ami ugyancsak lényegesen kisebb szám, mint a kelet-európai 6,7 százalékos, illetve a nyugat-európai 7 százalékos adat. A késedelmes fizetések leggyakoribb oka a magyarországi válaszadók többsége szerint továbbra is a pénz hiánya.
A vizsgálat kitért a magyar cégek kintlévőségei közül a behajthatatlan követelésekre is, amely esetükben 1 százalék volt, szemben az 1,1 százalékos kelet-európai átlaggal és az 1,2 százalékos nyugat-európaival. A magyar cégek szerint a hazai behajthatatlan kintlévőségek leggyakrabban az építőiparból és a gépiparból származnak, és abból adódnak, hogy a vevő csődöt jelentett vagy felszámolta a cégét.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások