Az édesvízi haltenyésztők továbbra is számítanak az uniós támogatásra
Elmondta: Magyarország számára stratégiai jelentőségű az együttműködés a V4 országokkal, illetve a közép- és kelet-európai országokkal az akvakultúra területén is. Az EU édesvízi haltermelésének mintegy negyedét, pontytermelésének kétharmadát a V4 országok adják, ez különösen indokolttá teszi a közös fellépést, az álláspontok egyeztetését a közös célok hatékonyabb európai képviselete érdekében - mutatott rá.
A helyettes államtitkár a szarvasi konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte, hogy az egyeztetésen a V4 országok mellett hat uniós tagállam is képviseltette magát. A rendezvény aktualitását adja az is, hogy folyamatban van a 2020 utáni Európai Tengerügyi és Halászati Alap kialakítása. Ugron Ákos Gábor elmondta: bízik abban, hogy az édesvízi országok által megfogalmazott közös deklarációkat figyelembe veszik az alap végleges változatában. Fontosnak nevezte, hogy a jövőbeli támogatási rendszer kialakítása során ne csak a termelékenységi szempontok érvényesüljenek, hanem a halastavak által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat, szociális, rekreációs és egyéb funkciókat is támogassák.
A jelenlegi támogatási rendszerben ugyanis alapvetően a halastavak létesítésére, gondozására és a kifogott halak feldolgozására lehet pályázni - mondta. Az államtitkár az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Magyarországon évente 24 ezer tonna halat tenyésztenek a vállalkozók, és további 9 ezer tonna halat fognak ki a horgászok. A tenyészetekben előállított hal mennyiségének kétharmadát exportálják, zömmel élőhalként.
Kifejtette: a következő fejlesztési ciklusban ezért rendkívül fontos, hogy tovább fejlődjön a halfeldolgozás Magyarországon, és egyre több konyhakész belföldi hal kerüljön a boltokba. Így lehet növelni a belső fogyasztást is, ami napjainkban lakosonként évente 6 kilogramm - mondta az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások