Az Európai Bizottság javaslatot tett a Japánnal és Szingapúrral létrejött kereskedelmi megállapodások aláírására (2. rész)
Az EB ezzel az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács elé terjesztette a két egyezményt, a jóváhagyást követően pedig megküldi majd az Európai Parlamentnek, arra törekedve, hogy a megállapodások még a bizottság jelenlegi mandátumának jövő évi lejárta előtt hatályba lépjenek. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos kiemelte: "Japánnal és Szingapúrral határozottan síkra szállunk a nyílt, szabályalapú és méltányos kereskedelmi rend védelmében".
Jyrki Katainen, az EB munkahelyteremtésért felelős alelnöke szerint a megállapodások kedvező hatással lesznek az exportőrökre, a munkavállalókra, a fogyasztókra, például megszüntetik a Japánba irányuló uniós kivitelre kivetett évi egymilliárd eurós vámok többségét, valamint elhárítanak sok régóta fennálló szabályozási akadályt.
Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, jobban megnyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.
Az EU-nak a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségén (ASEAN) belül messze Szingapúr a legfontosabb partnere: kétoldalú kereskedelmük értéke mintegy 98 milliárd euró. Az országot legkevesebb tízezer ott bejegyzett uniós vállalkozás használja csomópontként a térség kiszolgálásához. Ezen egyezményeket két részre bontották annak elkerülése érdekében, hogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi szerződés 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt.
Az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és regionális parlamentek ratifikálása csak azon pontokhoz szükséges, amelyek a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkoznak, ezeket pedig az új modell értelmében egyszerűen kivágják a megállapodásokból és külön fogadják el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások