Az infláció gyorsulását várják az elemzők a következő hónapokban
Az infláció gyorsulására számítanak az év során az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint ugyanakkor az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt maradhat.
Januárban éves bázison stagnáltak a fogyasztói árak, havi összevetésben pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex, februártól azonban már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. "Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz" - írta kommentárjában.
A rezsicsökkentés harmadik körével egyelőre nem kalkuláltak az Erste elemzői, ennek hatását az inflációban véleményük szerint ellensúlyozhatja a forint idei gyengülése, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője 1 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitűzését feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, az elemző szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
A maginfláció 3,4 százalék volt januárban, így továbbra is meghaladja az inflációs célt, a TakarékBank szakértője szerint azonban ezt egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. A januári adatokkal kapcsolatban megjegyezte azt is: a gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár csökkentés kiesik a bázisból, ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelőtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Várakozása szerint az első félévben 0,5-1 százalék között, a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van. Ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.
A jegybank várható kamatpolitikájáról úgy vélekedett, hogy bár az MNB kommunikációja szerint az infláció még a következő négy-hat negyedévben is 3 százalék alatt maradhat, és ezen az alapon még folytatódhat a kamatcsökkentés, véleménye szerint azonban nincs értelme a további lazításnak. "A hitelezést ez nem segíti rövid távon, viszont az ország sérülékenységét növeli, így a türelem többet hozna a konyhára" - fejtette ki Németh Dávid.
MTI
Januárban éves bázison stagnáltak a fogyasztói árak, havi összevetésben pedig átlagosan 0,3 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint.Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex, februártól azonban már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. "Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz" - írta kommentárjában.
A rezsicsökkentés harmadik körével egyelőre nem kalkuláltak az Erste elemzői, ennek hatását az inflációban véleményük szerint ellensúlyozhatja a forint idei gyengülése, így tartják az 1,3 százalékos éves átlagos fogyasztói árindex előrejelzést.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője 1 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitűzését feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, az elemző szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
A maginfláció 3,4 százalék volt januárban, így továbbra is meghaladja az inflációs célt, a TakarékBank szakértője szerint azonban ezt egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. A januári adatokkal kapcsolatban megjegyezte azt is: a gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár csökkentés kiesik a bázisból, ennek hatását azonban tompítja, hogy egy évvel ezelőtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Várakozása szerint az első félévben 0,5-1 százalék között, a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az infláció, majd decemberben felugrik 2,2 százalékra.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van. Ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.
A jegybank várható kamatpolitikájáról úgy vélekedett, hogy bár az MNB kommunikációja szerint az infláció még a következő négy-hat negyedévben is 3 százalék alatt maradhat, és ezen az alapon még folytatódhat a kamatcsökkentés, véleménye szerint azonban nincs értelme a további lazításnak. "A hitelezést ez nem segíti rövid távon, viszont az ország sérülékenységét növeli, így a türelem többet hozna a konyhára" - fejtette ki Németh Dávid.
MTI
Hozzászólások