Az informatika a magyar gazdaság egyik kitörése pontja lehet
A magas egy főre jutó hozzáadott értéket termelő ágazatok, közöttük az infokommunikáció tudatos fejlesztése olyan kitörési lehetőséget jelenthet, ami a térség legfejlettebb digitális gazdaságává teheti Magyarországot - derül ki az informatikai szövetség tanulmányából, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be pénteken.
A hazai infokommunikációs ágazat (IKT) kiemelkedő teljesítményét mutatja, hogy még a válság éveiben is növekedni tudott, mégpedig 4,5 százalékkal. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ), a hazai infokommunikációs (IKT) iparág érdekképviseleti szervezetének tanulmányából kiderül: az IKT a magyar gazdaság egyik motorjaként a GDP 12 százalékát termeli ki, ráadásul ez - ellentétben más ágazatokkal - szinte teljes egészében, 90 százalékban hazai hozzáadott értékből áll.
Az IKT ágazat 2012-ben 235 milliárd forint, az előző évinél 17 százalékkal magasabb exportbevételre tett szert szoftverek és szolgáltatások után. Az IVSZ 59 olyan informatikai cégről tud, amelynek az exportja 2012-ben meghaladta a 100 millió forintot.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke rámutatott: az ágazatban a hozzáadott érték termelés aránya 90 százalékos, az egy főre jutó nemzeti jövedelemtermelés pedig átlagosan 12 millió forint. Ha tehát a 2012-es 80 milliárd eurós magyar exportot vesszük alapul, melynek átlagosan 20 százaléka volt a hozzáadott érték, akkor az IKT ágazat 4,5 százalékos exportrészesedését öt év alatt duplájára növelve két új Audi gyár hozzáadott értékét állíthatnánk elő.
Ha pedig be tudnánk tölteni azt a 10 ezer hiányzó munkahelyet, amit az IKT ágazatban 2013-ban regisztráltak, az 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket. 15 ezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már évi egy százalékos GDP-növekedést eredményezne.
A jelenlegi oktatási struktúrában azonban a hiányzó munkahelyek betöltésére nem sok remény van. A KSH adatai szerint 105 ezren dolgoznak az ágazatban, az IVSZ szerint viszont 150 ezren. Az oktatási rendszerből évente mintegy 2-2,5 ezren jönnek ki, ami legfeljebb a nyugdíjba menők pótlására elegendő.
Az IVSZ az informatikai oktatás standardizálását és megerősítését javasolja Magyarországon. Az informatikai képzés színvonala fontos makrogazdasági tényezővé vált.
A szövetség üdvözli, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében az ágazat vállalatai 2014-ben egymilliárd forint extra forráshoz juthatnak külpiaci megjelenésük támogatására.
MTI
A hazai infokommunikációs ágazat (IKT) kiemelkedő teljesítményét mutatja, hogy még a válság éveiben is növekedni tudott, mégpedig 4,5 százalékkal. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ), a hazai infokommunikációs (IKT) iparág érdekképviseleti szervezetének tanulmányából kiderül: az IKT a magyar gazdaság egyik motorjaként a GDP 12 százalékát termeli ki, ráadásul ez - ellentétben más ágazatokkal - szinte teljes egészében, 90 százalékban hazai hozzáadott értékből áll.Az IKT ágazat 2012-ben 235 milliárd forint, az előző évinél 17 százalékkal magasabb exportbevételre tett szert szoftverek és szolgáltatások után. Az IVSZ 59 olyan informatikai cégről tud, amelynek az exportja 2012-ben meghaladta a 100 millió forintot.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke rámutatott: az ágazatban a hozzáadott érték termelés aránya 90 százalékos, az egy főre jutó nemzeti jövedelemtermelés pedig átlagosan 12 millió forint. Ha tehát a 2012-es 80 milliárd eurós magyar exportot vesszük alapul, melynek átlagosan 20 százaléka volt a hozzáadott érték, akkor az IKT ágazat 4,5 százalékos exportrészesedését öt év alatt duplájára növelve két új Audi gyár hozzáadott értékét állíthatnánk elő.
Ha pedig be tudnánk tölteni azt a 10 ezer hiányzó munkahelyet, amit az IKT ágazatban 2013-ban regisztráltak, az 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket. 15 ezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már évi egy százalékos GDP-növekedést eredményezne.
A jelenlegi oktatási struktúrában azonban a hiányzó munkahelyek betöltésére nem sok remény van. A KSH adatai szerint 105 ezren dolgoznak az ágazatban, az IVSZ szerint viszont 150 ezren. Az oktatási rendszerből évente mintegy 2-2,5 ezren jönnek ki, ami legfeljebb a nyugdíjba menők pótlására elegendő.
Az IVSZ az informatikai oktatás standardizálását és megerősítését javasolja Magyarországon. Az informatikai képzés színvonala fontos makrogazdasági tényezővé vált.
A szövetség üdvözli, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében az ágazat vállalatai 2014-ben egymilliárd forint extra forráshoz juthatnak külpiaci megjelenésük támogatására.
MTI
Hozzászólások