Az MNB elutasítja a bankszövetség tiltakozását a kötelező tartalékráta emelésével szemben

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozottan visszautasítja a bankszövetség csütörtöki  közleményét, amelyben az MNB kötelező tartalékrátával kapcsolatos intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze - közölte a jegybank az MTI-vel pénteken. Kiemelték, hogy a bankok kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, illetve azt is, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.A Magyar Bankszövetség azt kifogásolta, hogy évente több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak az MNB azon döntése, amellyel április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak. A bankszövetség szerint az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit, újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.
    

Pénteki közleményében a jegybank leszögezte: Magyarország stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózás folytatása és egy fenntartható felzárkózási pálya megvalósítása. A legnagyobb veszélyt ezekre a célokra a háború mellett a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti, a magas infláció megfojtja a gazdasági növekedést és a pénzügyi közvetítés normál működését. A gazdaságpolitika elsődleges feladata ezért az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése - hangsúlyozták.
    

Az MNB kiemelte: az infláció legyőzéséhez a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges. Hozzátették, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető. A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt - hangsúlyozta a jegybank.


A bankrendszer finanszírozása stabil és kiegyensúlyozott szerkezetű. A hazai bankok likviditási és tőke oldalról is olyan, historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához - áll az MNB pénteki közleményében. Megjegyezték: ezt tovább erősíti, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte.
    

A jegybank közlése szerint a bankok a tartalékrendszer április 1-jétől hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, többezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot. Emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a kormány és a hazai bankok együttműködése a koronavírus-járvány rendkívüli időszakában egyszer már sikeresen megőrizte Magyarország stabilitását.


A jelenlegi háborús körülmények között hasonlóan szoros együttműködésre van szükség, az inflációt megfékezése az árstabilitás elérése és a gazdasági felzárkózás eléréséhez. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit csakis ezen nemzetgazdasági érdek motiválja, ezért a célok eléréséig minden az infláció letörését és a monetáris transzmissziót erősítő lépésre szükség van - hangsúlyozza az MNB reagálása.


(Forrás: MTI)