Bérkompenzáció vagy cafeteria emelés éri meg jobban?
2012-től a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők nettó bérének értékét a munkaadók kötelessége megőrizni. Az SZJA egyszerűsítése, illetve a adójóváírás megszűnése miatt léptek életbe a változtatások, melyek miatt komoly adminisztrációs terhekkel kell számolniuk a vállalkozásoknak.
Az adókedvezmény formájában biztosított bérkompenzációt az állam csak akkor biztosítja a cég javára, ha az minden 300 ezer forint bruttó dolgozó esetén végrehajtja a várhatóan minimum 5 százalékos béremelést. Ha csak egyetlen (bruttó 300 ezer alatt kereső) dolgozó nettó jövedelme is kevesebb lesz, a cég máris nem kaphatja meg a 21,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóra átkeresztelt 27 százalékos tb-járulékból.
Ez azt jelenti, hogy munkavállalónként 75.000 forintos bérnél havonta 16.125 forintot lehet megspórolni, de magasabb bér esetében az adókedvezmény mértéke egyre kevesebb, 190.000 forintot elérve pedig meg is szűnik. Aki ennél több fizetésemelést akar adni, annak ezt már saját zsebéből kell megtenni.
A havonta 92.000 forintos minimálbér után a teljes munkaidőben dolgozók után a teljes adókedvezménnyel nem lehet élni, csak a részmunkaidősöknél - írja a Haszon magazin. Szinten nem jár kedvezmény azon alkalmazottak után, akik több munkahelyen is dolgoznak.
Fontos, hogy nem lehet trükközni az étkezési jeggyel (pl. Erzsébet utalvány), azaz nem lehet ezzel fizetést adni. Az ehhez hasonló juttatásokra a 10 százalékos eho ( egészségügyi hozzájárulás) és a 19 százalékos adó is ráterhelődik. A legjobb az, ha a vállalkozás bérszám-fejtőjével történő egyeztetés során dől el, hogy a béren kívüli juttatásokat kell emelni (pl. szállás SZÉP-kártyával), vagy ráhajtani a bérkompenzációra.
Amelyik vállalkozásnál az alkalmazottak döntő többsége 190.000 feletti bruttó bért kap, ott a bérkompenzáció már egyébként sem jár, így a cafeteria emelése gazdaságosabb lehet.
A bérkompenzáció kedvezményét 2014-től kivezetik, 2013-ban pedig csökkentik: havi 12.000 forint kapható dolgozónként, és maximum135.000 forintos összeghatárig. Azok a cégek, akik az emeléseket nem hajtják végre, nem kaphatnak állami támogatásokat, és két évre kikerülhetnek a közbeszerzési lehetőségek alól. Hir.ma (a Haszon magazin nyomán)
Hozzászólások