Cafeteria 2012: van még mit javítani a rendszeren
Mára már szinte minden munkaadónál találunk béren kívüli juttatásokat, bár a jelentős változtatások miatt 2012-ben az eddig cafeteriát adó cégek egyötöde megszünteti ezt jövőre. A maradék négyötödnél elég változatos cafeteria palettából lehet választani. Kérdés, hogy a cafeteria miért jó a dolgozónak, miért jó a munkaadónak, és milyen buktatókkal kell számolni?
Munkaadói oldalról látszólag egyszerű a válasz: a cafeteria azért jó, mert a munkabért költséghatékonyan lehet kiegészíteni vele, illetve a meglévő anyagi forrásokból több juttatásban részesíthető a munkavállaló. Szintén előny, hogy a munkavállalók motiválhatók a megfelelő, célzott cafeteria segítségével.
A béren kívüli juttatások nélkül nehéz lenne megoldani, hogy a munkaadók erősíteni tudják dolgozóik egészségmegőrzését, öngondoskodását. A Cafeteria Trend szakértője, Fata László szerint „a képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a vállalatok innovációjára". A cafeteriatrend.hu oldalon készített felmérés után „az értékeléskor az első meglepetés az volt, hogy mennyire felelősen gondolkodnak a megkérdezettek. Vagyis nem kifejezetten az elérhető kedvezményes adózás a fő cél". Persze a szakértő szerint még mindig sok munka van a megfelelő kialakításon.
A Cafeteria Trend előző felmérésében többen utaltak arra, hogy a melegétkezés támogatása helyett inkább egy általánosabban szubvencionált étkezésre van szükség. Sokan voltak elégedettek a 2011-es rendszerrel, mely szerint havonta 18.000 forintot lehetett elkölteni hideg- és melegétkezésre. Ami problémát jelentett: az a papír alapú utalványokhoz fűződő adminisztráció nehézkessége, illetve az elektronikus számla alapú kártyák elfogadóhelyeinek jelenlegi alacsony száma.
Némi zavart okozhat 2012-ben, hogy az Üdülési Csekket kivezetik a rendszerből (már csak 2012.12.31-ig lehet felhasználni), és helyette a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) kerül bevezetésre 3 különböző alszámlával. Az egyik számlára utalt összeget szálláshely szolgáltatásra, a másik számlával sportolni lehet, míg a harmadik számlára utalt kerettel a meleg-étkeztetésért lehet fizetni. Az Üdülési Csekkhez képest szintén komoly előny, hogy a SZÉP-kártyához kapcsolódó adminisztráció szinte nulla, illetve nincsenek címletek, mint a papír alapú utalványok esetében.
A cafeteriatrend felmérésében a HR-esek szerint az adórendszerben ezeket a célokat kellene leginkább támogatni:
1. Étkezési támogatása
2. Gyógyulás és rekreáció
3. Üdülés és pihenés
4. Egészségmegőrzés
5. Nyugdíj célú megtakarítások
6. Gyermekek iskolakezdésének támogatása
7. Internet költségtérítése
8. Közlekedési támogatás
9. Nyelvoktatás
10. Munkavégzéshez szükséges képzések
A fenti fontossági sorrend nem tükrözi az adórendszer által valóban támogatott elemeket, hiszen többek közt az internettámogatás is kikerült a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köréből.
A Praktiker Magyarország Kft. 1300 főt alkalmaz, így széles körű cafeteriarendszert működtet. A cégnél az adószabályokat különösen tekintetbe véve aktualizálják szabályzatukat, és a dolgozók évről évre nyilatkozhatnak arról, hogy mely elemekre tartanak igényt. Miközben a rendszer fogadtatása pozitív a dolgozók oldaláról, az üzemeltetés nagyon nehéz. A béren kívüli juttatások adminisztrációját számos szabály köti, mind a nyilatkoztatást, mind az utalványok átadását illetően. A vonatkozó szabályokról általában decemberben döntenek az illetékes törvényhozók (általában évről-évre változik az államilag előnyben részesített juttatások köre), emiatt komoly fejtörést is okoz a rendszer finomhangolása.
Az Égis Nyrt. kommunikációs vezetője Menthy Mariann szerint a munkaadó számára akkor sikeres a béren kívüli juttatási rendszer, ha kiszámítható, kevés adminisztrációval jár és a dolgozói elégedettséget szolgálja. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók eljuttassák a megfelelő információkat a dolgozókhoz - ám az évente változó elemek miatt ez a tájékoztatás is egyre nagyobb kihívást jelent. Bizonyos szolgáltatásokat az információk hiánya vagy bizonytalansága miatt nem lehet jó szívvel ajánlani. Az Égis jó cafeteria-kialakítását bizonyítja, hogy 2010-ben ők érdemelték ki az Év Cafeteriarendszere díjat, ami az egyik szakmai weboldal alapított.
Az erőteljes változtatások miatti jövőre több cég is megszünteti a béren kívüli juttatást. 2012-ben a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) alig 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafeteriát. A K&H csoport statisztikája azt mutatja, hogy 2008-ben ez az érték még 80 százalék volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium reményei szerint a cefeteria juttatásokat adó cégek aránya nőni fog, hiszen a SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenőkártya) bevezetésének egyik fő célja a rendszer egyszerűsítése volt. A Széchenyi Pihenőkártya előnye, hogy a munkáltatóknak nem kell a továbbiakban regisztrálniuk, tárolniuk, kiosztaniuk a megrendelt papíralapú utalványokat, illetve nem kell az átvételt sem dokumentálni.
A juttatás a SZÉP esetén mindössze egyetlen elektronikus átutalással elintézhető. Az elfogadóhelyek is jól járnak, mivel az Üdülési Csekk 6-7 százalékos jutaléka után legfeljebb 1,5 százalékot kell fizetni a kártya esetén.
Javítanivaló még bőven akad a magyar cafeteria rendszeren, és a módosítások alapján sem az alacsonyabb adóztatás a cél. Azonban hosszú távon a törvényalkotók módosításai hozzájárulhatnak a gördülékenyebb cafeteriarendszerhez. Hir.ma (a Cafeteriatrend nyomán)
A témában partnerük a Pihenokartya.biz portál, a SZÉP-kártya elfogadóhelyek katalógusa.
Munkaadói oldalról látszólag egyszerű a válasz: a cafeteria azért jó, mert a munkabért költséghatékonyan lehet kiegészíteni vele, illetve a meglévő anyagi forrásokból több juttatásban részesíthető a munkavállaló. Szintén előny, hogy a munkavállalók motiválhatók a megfelelő, célzott cafeteria segítségével.
A béren kívüli juttatások nélkül nehéz lenne megoldani, hogy a munkaadók erősíteni tudják dolgozóik egészségmegőrzését, öngondoskodását. A Cafeteria Trend szakértője, Fata László szerint „a képzésekhez illesztett kedvezmények pedig a munkavállalók fejlődésén keresztül pozitívan hatnak a vállalatok innovációjára". A cafeteriatrend.hu oldalon készített felmérés után „az értékeléskor az első meglepetés az volt, hogy mennyire felelősen gondolkodnak a megkérdezettek. Vagyis nem kifejezetten az elérhető kedvezményes adózás a fő cél". Persze a szakértő szerint még mindig sok munka van a megfelelő kialakításon.
A Cafeteria Trend előző felmérésében többen utaltak arra, hogy a melegétkezés támogatása helyett inkább egy általánosabban szubvencionált étkezésre van szükség. Sokan voltak elégedettek a 2011-es rendszerrel, mely szerint havonta 18.000 forintot lehetett elkölteni hideg- és melegétkezésre. Ami problémát jelentett: az a papír alapú utalványokhoz fűződő adminisztráció nehézkessége, illetve az elektronikus számla alapú kártyák elfogadóhelyeinek jelenlegi alacsony száma.
Némi zavart okozhat 2012-ben, hogy az Üdülési Csekket kivezetik a rendszerből (már csak 2012.12.31-ig lehet felhasználni), és helyette a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) kerül bevezetésre 3 különböző alszámlával. Az egyik számlára utalt összeget szálláshely szolgáltatásra, a másik számlával sportolni lehet, míg a harmadik számlára utalt kerettel a meleg-étkeztetésért lehet fizetni. Az Üdülési Csekkhez képest szintén komoly előny, hogy a SZÉP-kártyához kapcsolódó adminisztráció szinte nulla, illetve nincsenek címletek, mint a papír alapú utalványok esetében.
A cafeteriatrend felmérésében a HR-esek szerint az adórendszerben ezeket a célokat kellene leginkább támogatni:
1. Étkezési támogatása
2. Gyógyulás és rekreáció
3. Üdülés és pihenés
4. Egészségmegőrzés
5. Nyugdíj célú megtakarítások
6. Gyermekek iskolakezdésének támogatása
7. Internet költségtérítése
8. Közlekedési támogatás
9. Nyelvoktatás
10. Munkavégzéshez szükséges képzések
A fenti fontossági sorrend nem tükrözi az adórendszer által valóban támogatott elemeket, hiszen többek közt az internettámogatás is kikerült a kedvezményesen adható béren kívüli juttatások köréből.
A Praktiker Magyarország Kft. 1300 főt alkalmaz, így széles körű cafeteriarendszert működtet. A cégnél az adószabályokat különösen tekintetbe véve aktualizálják szabályzatukat, és a dolgozók évről évre nyilatkozhatnak arról, hogy mely elemekre tartanak igényt. Miközben a rendszer fogadtatása pozitív a dolgozók oldaláról, az üzemeltetés nagyon nehéz. A béren kívüli juttatások adminisztrációját számos szabály köti, mind a nyilatkoztatást, mind az utalványok átadását illetően. A vonatkozó szabályokról általában decemberben döntenek az illetékes törvényhozók (általában évről-évre változik az államilag előnyben részesített juttatások köre), emiatt komoly fejtörést is okoz a rendszer finomhangolása.
Az Égis Nyrt. kommunikációs vezetője Menthy Mariann szerint a munkaadó számára akkor sikeres a béren kívüli juttatási rendszer, ha kiszámítható, kevés adminisztrációval jár és a dolgozói elégedettséget szolgálja. Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók eljuttassák a megfelelő információkat a dolgozókhoz - ám az évente változó elemek miatt ez a tájékoztatás is egyre nagyobb kihívást jelent. Bizonyos szolgáltatásokat az információk hiánya vagy bizonytalansága miatt nem lehet jó szívvel ajánlani. Az Égis jó cafeteria-kialakítását bizonyítja, hogy 2010-ben ők érdemelték ki az Év Cafeteriarendszere díjat, ami az egyik szakmai weboldal alapított.
Az erőteljes változtatások miatti jövőre több cég is megszünteti a béren kívüli juttatást. 2012-ben a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) alig 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafeteriát. A K&H csoport statisztikája azt mutatja, hogy 2008-ben ez az érték még 80 százalék volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium reményei szerint a cefeteria juttatásokat adó cégek aránya nőni fog, hiszen a SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenőkártya) bevezetésének egyik fő célja a rendszer egyszerűsítése volt. A Széchenyi Pihenőkártya előnye, hogy a munkáltatóknak nem kell a továbbiakban regisztrálniuk, tárolniuk, kiosztaniuk a megrendelt papíralapú utalványokat, illetve nem kell az átvételt sem dokumentálni.
A juttatás a SZÉP esetén mindössze egyetlen elektronikus átutalással elintézhető. Az elfogadóhelyek is jól járnak, mivel az Üdülési Csekk 6-7 százalékos jutaléka után legfeljebb 1,5 százalékot kell fizetni a kártya esetén.
Javítanivaló még bőven akad a magyar cafeteria rendszeren, és a módosítások alapján sem az alacsonyabb adóztatás a cél. Azonban hosszú távon a törvényalkotók módosításai hozzájárulhatnak a gördülékenyebb cafeteriarendszerhez. Hir.ma (a Cafeteriatrend nyomán)
A témában partnerük a Pihenokartya.biz portál, a SZÉP-kártya elfogadóhelyek katalógusa.
Hozzászólások