Dányi Gábor: a turisztikai források közel negyede kerüljön a Balatonhoz
A turisztikai célokat szolgáló összes forrás közel egynegyede jöjjön a Balatonra - amennyivel az üdülőrégió hozzájárul az ország turisztikai bevételéhez -, ez egy megcélozható és reális cél - mondta a balatoni fejlesztéseket érintő tervezetről Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén Siófokon.
A kormány közeljövőben tervezett kihelyezett ülésén kívánja tárgyalni a pillanatnyilag tárcaközi egyeztetésen lévő, a Balaton fejlesztés-politikájáról szóló javaslatot - derült ki Dányi Gábor beszámolójából.
A helyettes államtitkár elmondta, a korábbi fejlesztési ciklusban az üdülőrégió 180 települése mintegy 198 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ami mindenképpen elérhető lesz a mostani fejlesztési ciklusban is.
Dányi Gábor a Balaton fejlesztéspolitikájáról készülő kormány-előterjesztésről kifejtette, annak három lényeges pontja van.
Az első, a BFT által elkészített fejlesztési stratégia elfogadása, ami már megtörtént. A második a forrásallokáció, vagyis a célok megvalósításához szükséges forrás előteremtése, a harmadik pedig a célok elérésében fontos szerepet betöltő húzóprojektek megnevezése.
A következő fejlesztési célokra kívánnak forrást biztosítani: az "Egészséges Balaton", a "Legbiztonságosabb tó", illetve közlekedési feladatok megoldására.
Ezekkel kapcsolatban a kormány olyan döntést hozhat, amellyel felkéri a minisztereket arra, hogy a pályázati felhívásaikban tegyenek megfelelő forrásokat elérhetővé a balatoni stratégiában megfogalmazott célok elérésére - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) nevű támogatási programban is prioritást kapott 104 milliárd forintos kerettel a turisztika, azon belül a nemzeti kastély- és várprogram, amire mintegy 60 milliárd forintot kívánnak fordítani, és amely érinti a balatoni régió több várát, valamint a keszthelyi Festetics-kastélyt is.
Tibold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a BFT ülésén leszögezte, a területfejlesztési tanácsokat felügyelő és segítő tárca elkötelezett a decentralizált tervezés mellett, vagyis abban, hogy az érintett térségek maguk döntsenek a fejlesztési céljaikról, amiknek az országos érdekekkel is összhangban kell lenniük.
A BFT által kidolgozott fejlesztési koncepció ennek megfelelt, így a tárca támogatja a kormányhoz való eljuttatását és elfogadását, valamint a saját eszközeivel hozzájárul az abban megfogalmazott célok eléréséhez - tette hozzá.
Mint arról az MTI korábban beszámolt, a Balaton térségfejlesztési koncepciójának teljes megvalósítása a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusra mintegy 300 milliárd forint támogatást igényelne. A becslések szerint ennek révén a vendégéjszakák száma 700 ezerrel, a munkahelyek száma 10 ezerrel nőne, továbbá az üdülőrégió GDP-hozzájárulásban és munkahelyteremtésben az országos áltag felett teljesítene.
A stratégia a régió kitörési pontjaiként határozta meg egyebek közt az egészségipart, a sportturizmust, és a helyi termék-előállítás, -feldolgozás fejlesztését. A tervek között szerepelnek gyógyászati-, sport-, élmény- és Erzsébet üdülő központok, és egy balatoni közlekedési szövetség felállítása.
A kerékpárturizmus fejlesztésére például 7,1 milliárd forintos terv készült (az üdülőrégió kistérségei kapcsolódnának a tó körüli bringakörhöz, amelyet meg kívánnak újítani), ami önmagában 350-400 ezerrel emelné a régió vendégéjszakáinak a számát. Bővíteni kívánják az idős embereknek szánt szolgáltatásokat is.
A célok között szerepel a Balaton-marketing megvalósítása, amelyben a Balaton egységes arculatú kertvárosi agglomerációként, az ország legélhetőbb régiójaként szerepel, saját termék-védjegyet létrehozva.
MTI
A kormány közeljövőben tervezett kihelyezett ülésén kívánja tárgyalni a pillanatnyilag tárcaközi egyeztetésen lévő, a Balaton fejlesztés-politikájáról szóló javaslatot - derült ki Dányi Gábor beszámolójából.
A helyettes államtitkár elmondta, a korábbi fejlesztési ciklusban az üdülőrégió 180 települése mintegy 198 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ami mindenképpen elérhető lesz a mostani fejlesztési ciklusban is.
Dányi Gábor a Balaton fejlesztéspolitikájáról készülő kormány-előterjesztésről kifejtette, annak három lényeges pontja van.
Az első, a BFT által elkészített fejlesztési stratégia elfogadása, ami már megtörtént. A második a forrásallokáció, vagyis a célok megvalósításához szükséges forrás előteremtése, a harmadik pedig a célok elérésében fontos szerepet betöltő húzóprojektek megnevezése.
A következő fejlesztési célokra kívánnak forrást biztosítani: az "Egészséges Balaton", a "Legbiztonságosabb tó", illetve közlekedési feladatok megoldására.
Ezekkel kapcsolatban a kormány olyan döntést hozhat, amellyel felkéri a minisztereket arra, hogy a pályázati felhívásaikban tegyenek megfelelő forrásokat elérhetővé a balatoni stratégiában megfogalmazott célok elérésére - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) nevű támogatási programban is prioritást kapott 104 milliárd forintos kerettel a turisztika, azon belül a nemzeti kastély- és várprogram, amire mintegy 60 milliárd forintot kívánnak fordítani, és amely érinti a balatoni régió több várát, valamint a keszthelyi Festetics-kastélyt is.
Tibold Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője a BFT ülésén leszögezte, a területfejlesztési tanácsokat felügyelő és segítő tárca elkötelezett a decentralizált tervezés mellett, vagyis abban, hogy az érintett térségek maguk döntsenek a fejlesztési céljaikról, amiknek az országos érdekekkel is összhangban kell lenniük.
A BFT által kidolgozott fejlesztési koncepció ennek megfelelt, így a tárca támogatja a kormányhoz való eljuttatását és elfogadását, valamint a saját eszközeivel hozzájárul az abban megfogalmazott célok eléréséhez - tette hozzá.
Mint arról az MTI korábban beszámolt, a Balaton térségfejlesztési koncepciójának teljes megvalósítása a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusra mintegy 300 milliárd forint támogatást igényelne. A becslések szerint ennek révén a vendégéjszakák száma 700 ezerrel, a munkahelyek száma 10 ezerrel nőne, továbbá az üdülőrégió GDP-hozzájárulásban és munkahelyteremtésben az országos áltag felett teljesítene.
A stratégia a régió kitörési pontjaiként határozta meg egyebek közt az egészségipart, a sportturizmust, és a helyi termék-előállítás, -feldolgozás fejlesztését. A tervek között szerepelnek gyógyászati-, sport-, élmény- és Erzsébet üdülő központok, és egy balatoni közlekedési szövetség felállítása.
A kerékpárturizmus fejlesztésére például 7,1 milliárd forintos terv készült (az üdülőrégió kistérségei kapcsolódnának a tó körüli bringakörhöz, amelyet meg kívánnak újítani), ami önmagában 350-400 ezerrel emelné a régió vendégéjszakáinak a számát. Bővíteni kívánják az idős embereknek szánt szolgáltatásokat is.
A célok között szerepel a Balaton-marketing megvalósítása, amelyben a Balaton egységes arculatú kertvárosi agglomerációként, az ország legélhetőbb régiójaként szerepel, saját termék-védjegyet létrehozva.
MTI
Hozzászólások