Devizaperek: igen fontos döntés jön jövő héten
A devizahitelek jogi visszásságaival kapcsolatban újra és újra fellángol a vita. A legutóbbi felhördülést a PSZÁF elnökének Kúriához írt véleménye gerjesztette, amelynek a devizahitelesek jövőjét komolyan befolyásoló döntést kell meghoznia jövő héten.
Egy ügyvédi iroda az előző hónapban első fokon pert nyert a bankkal szemben egy autófinanszírozási devizahitel ügyben. A Kúria elé most egy olyan jogerős ítélet került, amelyben a bíróság kimondta, hogy a devizahitel szerződés semmis, mégpedig amiatt, mert a szerződésből kimaradt árfolyamrés. A bank a szerződésben nem tüntette fel árfolyamrést, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli. Azt, hogy az árfolyamrés költség, a törvényi előírás alapján egyértelműnek tűnik, írta közleményében a fent említett autófinanszírozási ügyben nyertes Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda.
A hitelintézetekre vonatkozó törvényi előírás úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződés semmis, amennyiben az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét. Kocsis Ildikó kifejtette, hogy „az árfolyamrés olyan a fogyasztó oldalán felmerülő, a kölcsönnel összefüggő költség, melynek szerződésbeli hiánya a semmisséget vonja maga után”.
A bankok természetesen védik saját érdekeiket, és azzal érvelnek, hogy az árfolyamrés valójában nem is költség, így nem is volt szükség feltüntetésére a szerződésekben.
A jelenleg a Kúria előtt lévő ügyben az eljáró tanács nem csak a PSZÁF, de a legfőbb ügyész véleményét is kikérte. A legfőbb ügyész véleménye sem a hitelfelvevők érdekeit erősíti, de ami kiverte a biztosítékot, az mégis inkább a PSZÁF elnökének levele, amelyben jól érzékelhetően a banki oldal felé húzott.
A Napi Gazdaság mai cikkében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a PSZÁF által saját honlapján közzétett alapvető küldetései között a következők is olvashatóak: „a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése".
Természetesen a legfőbb ügyész véleménykérésének is megvannak törvényi okai, amelyek a következőek: A legfőbb ügyész „a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt.”
A Kúriának tehát jövő héten nem kisebb dologról kell döntenie, mint hogy kinek van igaza az árfolyamrés kérdésében. Ezen a döntésen sok minden áll vagy bukik.
Egy ügyvédi iroda az előző hónapban első fokon pert nyert a bankkal szemben egy autófinanszírozási devizahitel ügyben. A Kúria elé most egy olyan jogerős ítélet került, amelyben a bíróság kimondta, hogy a devizahitel szerződés semmis, mégpedig amiatt, mert a szerződésből kimaradt árfolyamrés. A bank a szerződésben nem tüntette fel árfolyamrést, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli. Azt, hogy az árfolyamrés költség, a törvényi előírás alapján egyértelműnek tűnik, írta közleményében a fent említett autófinanszírozási ügyben nyertes Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda.A hitelintézetekre vonatkozó törvényi előírás úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződés semmis, amennyiben az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét. Kocsis Ildikó kifejtette, hogy „az árfolyamrés olyan a fogyasztó oldalán felmerülő, a kölcsönnel összefüggő költség, melynek szerződésbeli hiánya a semmisséget vonja maga után”.
A bankok természetesen védik saját érdekeiket, és azzal érvelnek, hogy az árfolyamrés valójában nem is költség, így nem is volt szükség feltüntetésére a szerződésekben.
A jelenleg a Kúria előtt lévő ügyben az eljáró tanács nem csak a PSZÁF, de a legfőbb ügyész véleményét is kikérte. A legfőbb ügyész véleménye sem a hitelfelvevők érdekeit erősíti, de ami kiverte a biztosítékot, az mégis inkább a PSZÁF elnökének levele, amelyben jól érzékelhetően a banki oldal felé húzott.
A Napi Gazdaság mai cikkében ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a PSZÁF által saját honlapján közzétett alapvető küldetései között a következők is olvashatóak: „a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése".
Természetesen a legfőbb ügyész véleménykérésének is megvannak törvényi okai, amelyek a következőek: A legfőbb ügyész „a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt.”
A Kúriának tehát jövő héten nem kisebb dologról kell döntenie, mint hogy kinek van igaza az árfolyamrés kérdésében. Ezen a döntésen sok minden áll vagy bukik.
Hozzászólások