Domokos: a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja a védettség kialakítása
Az Állami Számvevőszék legfőbb feladatának tekinti a közpénzek megvédését, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség, az integritás erősítését, a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja a védettség kialakítása - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kedden sajtótájékoztatón.
Az ÁSZ kedden bemutatta 2014-es integritás felmérését.
Domokos László elmondta: a mintegy 1580 kitöltő közintézményből 953 tavaly és idén is válaszolt az ÁSZ 155 kérdésére. Ez alapján a számvevőszék megállapította, hogy esetükben a korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett.
Domokos László elmondta: "a kérdés nem az, hogy létezik-e korrupció, hanem az, hogy be tudjuk-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget és rendelkezünk-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi a szervezetet és az egyént".
Kiemelte: az integritás felmérés ezekre a kérdésekre ad választ, hiszen azt vizsgálja, hogy mekkora a korrupciós veszélyeztetettség, illetve azt, hogy milyen belső kontrollrendszert épített ki a szervezet a korrupciós veszélyek kivédése érdekében.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a számvevőszék külön figyelmet fordított azon intézményekre, amelyek az integritás-irányítás fejlesztése érdekében megalkotott kormányrendelet hatálya alá tartoznak. Az ÁSZ megállapította, hogy a kormányrendelet rövid idő alatt is jelentős előrelépést eredményezett a jogszabállyal érintett intézményi körben. Ezek a közintézmények korrupcióellenes képzéseket, fejlesztéseket hajtottak végre, illetve korrupció elleni intézkedési terveket készítettek - mutatott rá Domokos László.
Hozzáfűzte: az idei felmérés rávilágított, hogy az európai uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása növelte a korrupciós veszélyeztetettséget is.
Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ megkezdte az adatfelvétel során alkalmazott módszerek beépítését az ellenőrzési tevékenységébe.
Elmondta: 2014-ben eddig 10 ellenőrzési programba építették be az integritás-kérdőíveket, ami csak a 2013-as zárszámadás ellenőrzése során több mint 240 közpénzfelhasználó intézményt, szervezetet érintett. Hozzátette, a felsőoktatási intézményeket érintő vizsgálatok során szintén az ellenőrzés része a korrupciós kockázatok feltérképezése.
Pulay Gyula, a számvevőszék felügyeleti vezetője elmondta: az ÁSZ a megelőzésen alapuló közigazgatási kultúra meghonosítása érdekében 2011-ben indította el évenkénti felméréssorozatát, ezzel egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának javítására kifejlesztett holland módszer adaptálásával. Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a felmérés hatására egyre több közintézmény belső etikai kódexet alakított ki és alkalmazta a korrupciós kockázatelemzést.
Rámutatott: ezzel együtt az ÁSZ nem mindig tapasztalt előrelépést egyes, a korrupció megelőzése szempontjából fontos belső ellenőrzési gyakorlat, például a kontrollok alkalmazásában.
A felügyeleti vezető elmondta: az ÁSZ integritás felmérései "érzékenyen" jelzik a korrupciós kockázatok növekedését, vagy csökkenését.
Kérdésre válaszolva Pulay Gyula elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt az ÁSZ-nak az integritás felmérés során feltett kérdéseire, igaz, azt önkéntes alapon kellett volna megtennie.
(forrás: MTI)
Az ÁSZ kedden bemutatta 2014-es integritás felmérését.
Domokos László elmondta: a mintegy 1580 kitöltő közintézményből 953 tavaly és idén is válaszolt az ÁSZ 155 kérdésére. Ez alapján a számvevőszék megállapította, hogy esetükben a korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett.
Domokos László elmondta: "a kérdés nem az, hogy létezik-e korrupció, hanem az, hogy be tudjuk-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget és rendelkezünk-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi a szervezetet és az egyént".
Kiemelte: az integritás felmérés ezekre a kérdésekre ad választ, hiszen azt vizsgálja, hogy mekkora a korrupciós veszélyeztetettség, illetve azt, hogy milyen belső kontrollrendszert épített ki a szervezet a korrupciós veszélyek kivédése érdekében.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a számvevőszék külön figyelmet fordított azon intézményekre, amelyek az integritás-irányítás fejlesztése érdekében megalkotott kormányrendelet hatálya alá tartoznak. Az ÁSZ megállapította, hogy a kormányrendelet rövid idő alatt is jelentős előrelépést eredményezett a jogszabállyal érintett intézményi körben. Ezek a közintézmények korrupcióellenes képzéseket, fejlesztéseket hajtottak végre, illetve korrupció elleni intézkedési terveket készítettek - mutatott rá Domokos László.
Hozzáfűzte: az idei felmérés rávilágított, hogy az európai uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása növelte a korrupciós veszélyeztetettséget is.
Domokos László hangsúlyozta: az ÁSZ megkezdte az adatfelvétel során alkalmazott módszerek beépítését az ellenőrzési tevékenységébe.
Elmondta: 2014-ben eddig 10 ellenőrzési programba építették be az integritás-kérdőíveket, ami csak a 2013-as zárszámadás ellenőrzése során több mint 240 közpénzfelhasználó intézményt, szervezetet érintett. Hozzátette, a felsőoktatási intézményeket érintő vizsgálatok során szintén az ellenőrzés része a korrupciós kockázatok feltérképezése.
Pulay Gyula, a számvevőszék felügyeleti vezetője elmondta: az ÁSZ a megelőzésen alapuló közigazgatási kultúra meghonosítása érdekében 2011-ben indította el évenkénti felméréssorozatát, ezzel egyedülálló "magyar modellt" alakított ki az egyes intézmények szervezeti integritásának javítására kifejlesztett holland módszer adaptálásával. Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a felmérés hatására egyre több közintézmény belső etikai kódexet alakított ki és alkalmazta a korrupciós kockázatelemzést.
Rámutatott: ezzel együtt az ÁSZ nem mindig tapasztalt előrelépést egyes, a korrupció megelőzése szempontjából fontos belső ellenőrzési gyakorlat, például a kontrollok alkalmazásában.
A felügyeleti vezető elmondta: az ÁSZ integritás felmérései "érzékenyen" jelzik a korrupciós kockázatok növekedését, vagy csökkenését.
Kérdésre válaszolva Pulay Gyula elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig egyetlen alkalommal sem válaszolt az ÁSZ-nak az integritás felmérés során feltett kérdéseire, igaz, azt önkéntes alapon kellett volna megtennie.
(forrás: MTI)
Hozzászólások