Elemzők: a maginfláció megugrása miatt az MNB felkészülhet a laza monetáris kondíciók normalizálására
Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció ugyanakkor 0,4 százalékponttal 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank 3,0 százalékos inflációs célértékénél. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott januári inflációs adatai fényében az MTI-nek nyilatkozó elemzők emiatt arra számítanak, hogy a monetáris tanács már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével.Az időzítést illetően az okozhat némi bizonytalanságot, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Az MNB által számított adószűrt maginfláció azonban januárban csak 0,1 százalékpontot emelkedett és éppen 3,0 százalékon állt, 2012 februárja óta először.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy fogalmazott, hogy a maginfláció az MNB inflációs célja fölé ugrott, vagyis nagyon közel került a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen lépés lenne a jegybanktól. A maginfláció az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig eléri a 3,6 százalékot, az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint a maginfláció idén tartósan elérheti a 3 százalékot, emiatt a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, az alapkamat azonban jövő év közepéig változatlan maradhat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások