Elemzők: a második fél évben élénkülhet a gazdasági növekedés
A KSH jelentése szerint a második negyedévben 3,2 százalékkal nőtt bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nyers adat az első negyedévi 4,2 százalékos ütemről lassult 3,2 százalékosra, amiben jelentős szerepet játszott a naptárhatás, ennek kiszűrésével az első negyedévi 3,8 százalékról 3,7 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés üteme.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a második negyedévi adatokat értékelve megállapította, hogy a felhasználási oldalon a beruházások kimagasló növekedése három forrásból ered: az uniós projektek felfutása, a feldolgozóiparban zajló nagyberuházások, valamint az ingatlanpiac rég nem látott virágzása. Azt pedig, hogy az előző negyedévhez képest dinamikusabban nőtt a lakosság fogyasztása fontos fordulatnak nevezte, miután az előző negyedévben még nem érződött a béremelkedés hatása.
A külkereskedelemnek a növekedést fékező szerepét azzal magyarázta, hogy az export növekedését az előző negyedévinél gyengébb ipari teljesítmény fogta vissza, míg az élénkülő belső kereslet importhányada miatt a behozatal gyorsabban bővült. Virovácz Péter arra számít, hogy a második fél évben ismét gyorsul a GDP-növekedés üteme és a július-decemberi adat megközelítheti, de akár meg is haladhatja a 4 százalékot. Ennek feltétele, hogy a fogyasztás növekedése is tükrözze az erős munkaerőpiaci folyamatokat és az ipar újra erőre kapjon.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy a piaci szolgáltatások játszottak fontos szerepet a növekedésben, már két éve hasonló mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, tehát stabil pillért jelentenek. A felhasználási oldal adatairól megállapította, hogy a válság során mélybe zuhanó lakossági fogyasztás főszereplővé vált.
A korábban elhalasztott vásárlások eredményeként a fogyasztás magára talált az elmúlt években. A látványos bővülést mutató korábban megjelent beruházási adatok alapján is számítani lehetett a bruttó állóeszköz-felhalmozás jelentős növekedésére, ami az uniós forrásokon alapuló fejlesztések mellett annak is köszönhető, hogy a piaci alapú beruházásoknál is elindult az emelkedés. A nettó exportban bekövetkezett fordulat, ami 1 százalékponttal fogta vissza a GDP második negyedévi növekedését, Németh Dávid számára nem volt meglepetés, mivel a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése pörgeti az importot, ez pedig rontja a nettó export adatait.
Az elemző az idén összességében továbbra is 3,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, jövőre pedig - a jelenlegi kilátások szerint - némi lassulás jöhet, azaz 3,5 százalékos lehet a 2018-as növekedés. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője nem tart attól, hogy a lassulás tartóssá válna, vagy elmélyülne.
A GDP-növekedés részletes adataiból látszik, hogy az alapvető gazdasági folyamatok fokozatosan erősödnek. Szerinte a második negyedéves lassulást részben olyan technikai tényezők magyarázzák, mint például a készletek nagymértékű leépülése. Emellett a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az import növekedése is magasabb fokozatba kapcsolt, ami a külkereskedelmi egyenleget rontotta, emiatt vártnál jobban fékezte a növekedést.
Ürmössy Gergely is derűlátón ítéli meg a második fél év kilátásait, hiszen a növekvő reálbérek és a javuló fogyasztói bizalom serkentheti a háztartások fogyasztását. Az EU-ból érkező támogatások, illetve azok előfinanszírozása felpörgethetik a beruházásokat, a felfelé ívelő EU-s konjunktúra pedig húzhatja a magyar exportot.
A részletek ismeretében az Erste felülvizsgálta a növekedési előrejelzését: 3,7 százalékon hagyta az idei évre vonatkozó és 3,4 százalékosra emelte a jövő évi prognózisát. Annak ellenére, hogy 3 százaléknál erősebb gazdasági növekedésre lehet számítani idén és jövőre is, valószínűtlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) változtasson a monetáris politikáján.
Az infláció gyorsulása ellenére, az MNB alacsonyan fogja tartani a kamatokat legalább 2018 végéig. A bankközi kamatok akár még mélyebbre is süllyedhetnek (a 3 hónapos BUBOR jelenleg 0,15 százalék), amennyiben beigazolódik az Erste szakértőinek az a várakozása, hogy a jegybank a szeptember végi ülésén újabb lazító lépéseket tesz. Az alacsonyabb bankközi kamatokat már a piac is elkezdte árazni - jelezte az elemző.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások