Elemzők: az autógyári leállások miatt maradt el a júliusi ipari termelés a várakozásoktól
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 3,9 százalékkal emelkedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ipari termelés naptárhatástól megtisztított 3,9 százalékos éves összevetésű növekedése jócskán elmaradt a 8 százalékos piaci konszenzustól, így a kiskereskedelmi adat után újabb negatív meglepetés jött a harmadik negyedéves gazdasági teljesítményt illetően. A kiskereskedelem és az ipar teljesítménye között, a másik párhuzam, hogy mindkét területen három egymást követő hónapban is csökkent a 2015-ös fix bázisú index. Az ING vezető elemzője ebből arra következtet, hogy a magyar gazdaság vélhetően túl van a jelenlegi növekedési ciklusának csúcspontján.
Az ipar júliusi gyenge teljesítményéért egyértelműen az autógyártás a felelős, ahol csökkent a termelés feltehetően az új szabadságolási minta miatt. Míg korábban jellemzően csak augusztusban voltak a leállások, a tavalyi évtől kezdődően már elnyújtottabb, szakaszosabb a leállási periódus, így a gyenge júniust egy még gyengébb július követi, de az augusztusi teljesítményben korrekció következik.
Augusztusban, tekintettel a szezonalitásra és arra, hogy az Audi beindította az elektromos motorok gyártását, némi javulást vár az ING Bank elemző részlege, ugyanakkor nagy kérdés, hogy a VW-csoport hiányzó típusengedélyei miatt csökkentett termelési kapacitás ezt milyen mértékben ellensúlyozza majd. Az idei év egészében azonban továbbra is 4 százalékos éves átlagos növekedést várnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének szintén az tűnt föl, hogy a várakozásoknál lényegesen lassabban nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel ezelőttihez képest. A vártnál gyengébb teljesítményt feltehetően az egyik hazai autógyárnál tartott nyári leállások és karbantartások okozhatták. Az ipar kilátásai azonban továbbra is kedvezőek, így a nyári leállásokat követően a következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.
Idén összességében 4,8 százalékra lassulhat az ipari termelés naptárhatással kiigazított növekedése a tavalyi 5,3 százalékról, míg a nyers növekedés 4,4 százalékra lassulhat az előző évi 4,6 százalékról. Jövőre gyorsabb növekedésre számítanak a Takarékbank elemzői az új modellek gyártásának fokozatos felfutása miatt. Az ipar erőteljesebb növekedését a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek, egyes területeken elkerülhetetlenek a technológiai és gépesítési beruházások - tette hozzá Suppan Gergely.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a júliusi növekedésben szerepe volt annak, hogy tavaly júliusban alacsony volt a bázis. Hozzátette: többéves távlatban nézve az ipar bővül, de laposabb az ipari görbe. 2014-ben és 2015-ben még lendületben volt a szektor, 2016-ban kisebb visszaesés, majd 2017-ben némi javulás volt. Összességében az utóbbi két évben többletnövekedés nem igazán történt.
Németh Dávid ezt a véleményét azzal is alátámasztotta, hogy az idén a szezonálisan és munkanaphatással tisztított havi adatok alapján az előző hónaphoz mért teljesítmény egyszer sem volt kiemelkedő. Másrészt a legfrissebb GDP-adatokból az is kiderül, hogy az ipar a második negyedévben csak 0,8 százalékpontot tett hozzá a 4,8 százalékos bővüléshez, míg 3-4 évvel ezelőtt 1-2 százalékpontos hozzájárulásra is képes volt.
Újabb lendületet a folyamatban lévő gyárberuházások, kapacitásbővítések adhatnak majd az iparnak, várhatóan 2019-ben. Németh Dávid szerint az idei évben a mostani kilátások szerint 4 százalék körüli növekedésre lehet számítani a magyar ipartól. Nyeste Orsolyát, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzőjét negatív meglepetésként érte, hogy az ipar havi teljesítménye a júniusi 1,2 százalékos csökkenés után júliusban további 2 százalékos visszaesést mutatott.
A júniusi és a júliusi vártnál gyengébb ipari termelési statisztikák valamelyest növelték a bizonytalanságokat a szektor kilátásival kapcsolatban. Amennyiben csak a szokásos nyári gyárleállások okozták a vártnál rosszabb teljesítményt, ősztől ismét magasabb fokozatba kapcsolhat az ipari kibocsátás. Összességben azonban az év eddig eltelt részében az ipar teljesítménye nem volt nagyon erős, ami azt sugallja, hogy a szektor GDP növekedéshez való hozzájárulása idén kisebb lehet a korábban gondoltnál. Mivel azonban a piaci szolgáltatások bővülése a vártnál erősebbnek tűnik, az Erste elemzője összességében továbbra is úgy látja, hogy az idén 4 százalékot meghaladó mértékben bővülhet a magyar gazdaság.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások