Elemzők: csökkent az infláció növekedési üteme októberben
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentése szerint októberben 2,2 százalékos volt az éves infláció a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek. A gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megszűrt éves maginfláció 0,2 százalékponttal 2,7 százalékra mérséklődött.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: az infláció mérséklődését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen emelkedtek az üzemanyagárak, így magasabb szintre került a bázis, idén októberben az áremelkedés jóval szerényebb mértékű volt, így az éves szintű növekedés kisebb lett. Meglepetést a dohánytermékek árának további emelkedése okozott, amit ellensúlyozott a szolgáltatások vártnál jóval enyhébb árnövekedése - fejtette ki kommentárjában.
A szakértő idén éves átlagban 2,4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos inflációra számít. Hozzátette, a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, ugyanakkor a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése.
Úgy vélte, emiatt az MNB középtávon várhatóan nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával, 2019-ben azonban már tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, a szeptemberihez képest lassult az infláció növekedésének üteme, de értelmezése szerint ez a lassulás nem új trendet jelez, hanem átmeneti jelenség, alapvetően a bázishatás okozza.
Megjegyezte azt is, hogy hosszú ideje október volt az első hónap, amikor minden fő termékcsoport drágult az előző évhez viszonyítva. A szakértő közölte: az októberi adatok ismeretében felülvizsgálták inflációs előrejelzésüket. Az idei évre vonatkozó becslést 2,4-ről 2,3 százalékra, a 2018-as évre vonatkozót pedig 3,4-ről 3,2 százalékra csökkentették. Hozzátette, hogy ez nem írja felül az inflációs folyamatokról alkotott véleményüket, az idei utolsó negyedévben az infláció lassulása átmeneti lehet és jövőre folytatódhat az áremelkedés ütemének gyorsulása. A gyorsuló infláció ellenére laza maradhat az MNB monetáris politikája - jelezte kommentárjában.
A CIB elemzése szerint az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, ugyanakkor a folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatot tükröz. Előrejelzésük szerint idén az éves átlagos infláció 2,3 százalék körül alakulhat.
Jövőre a béremelkedések és ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció újbóli emelkedéséhez és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése még jövőre sem valószínű - közölték.
Monetáris szigorítást a CIB sem prognosztizál. Az Európai Központi Bank (EKB) laza monetáris politikája is erősíti a hazai monetáris mozgástér fennmaradását, és a jegybank erőteljes kommunikációja is a laza monetáris kondíciók fenntartása iránt mutatott elkötelezettséget jelzi - fejtették ki elemzésükben, hozzátéve, hogy nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a továbbiakban is napirendre kerülhet.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is úgy látja, hogy idén az éves átlagos infláció 2,3 százalék körül alakulhat. Kommentárja szerint gyorsulásra jövő májusig nem lehet számítani, 2018 utolsó negyedévében viszont már 3 százalék fölé kerülhet az árindex. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az infláció már az idén is a rugalmasan kezelt jegybanki 3 plusz-mínusz 1 százalékos sávban volt. Az MNB kommunikációjából arra lehet következtetni, hogy a jegybank az inflációs célsáv felső egyharmadába terelné az árindexet - mutatott rá.
Megjegyezte, hogy a kiskereskedelmi forgalom motorját jelentő tartós fogyasztási cikkek ára stagnált, egyelőre nem látszik a keresletbővülés által generált árnyomás. Részben amiatt, hogy a kereskedők még a mostaninál jobb, 303-305 forintos euróárfolyamon szerezhettek be tartós fogyasztási cikkeket - tette hozzá.
A maginfláció lassulásának oka Németh Dávid szerint a ruházati cikkek árának tavalyinál egyenletesebb alakulása, az egészségügyi szolgáltatások árának stagnálása, valamint a sportszerek és a játékok 1 százalék alatti árnövekedése.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások