Elemzők: mérséklődtek a lefelé mutató inflációs kockázatok
Banki elemzők szerint gyengültek a fogyasztói árak éves csökkenése felé mutató tényezők és az index, amely egyelőre a fogyasztói árak csökkenését jelzi, egyre inkább közelít az egy évvel korábbihoz képest változatlan árszinthez.
Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai alapján.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján a nyári hónapokban már a magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban voltak.
Kiemelte, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult áprilisban a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami az inflációs tényezők erősödésére utal.
Hozzátette, hogy a következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót.
Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát.
A K&H Bank elemzője arra számít, hogy az éves átlagos infláció valamivel nulla százalék felett lehet az idén, decemberben pedig a 12 hónapra visszatekintő infláció mértéke meghaladhatja a 2 százalékot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok. Hozzáfűzte, hogy az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szintjüktől.
A szakértő arra számít, hogy októberig 0-0,1 százalék körül mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedik. Az idei átlagos infláció nulla körül lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékos átlagos inflációval számol.
Az elemző kifejtette, hogy mivel belátható időn belül az infláció nem éri el az MNB által kitűzött inflációs célt, a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Suppan Gergely arra számít, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik a most 1,80 százalékos alapkamat.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a mínusz 0,3 százalékos áprilisi inflációs adat megegyezik a várakozásaikkal, a maginfláció azonban magasabb a bank által előre jelezettnél. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is segítette - jegyezte meg a szakértő.
Májusban várhatóan pozitív tartományba kerül az infláció az üzemanyag és a pénzügyi szolgáltatások esetében a bázishatások, valamint a dohányáruk jövedéki adójának növekedése miatt.
Az elemző szerint az infláció akkor indulhat erőteljesebben növekedésnek, ha - várakozásaiknak megfelelően - a forint árfolyama elkezd gyengülni.
Az MKB vezető elemzője decemberre éves szinten 2 százalék feletti fogyasztói árnövekedéssel számol. Az éves átlagos inflációt 0,3 százalék körülire várja 2015-re a szakértő, míg 2016-ban 2,8 százalékos átlagos árnövekedést vár.
Várakozásaik szerint a jegybank 1,5 százalékra csökkenti az alapkamatot júniusig, a további csökkentés ellen szól, ha gyengül a forint árfolyama és nő az infláció.
MTI
Áprilisban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, a márciusi szinthez képest pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai alapján.Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján a nyári hónapokban már a magasabbak lehetnek az árak, mint egy évvel korábban voltak.
Kiemelte, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árait, valamint a hatósági és energiaárakat nem tartalmazó maginfláció is gyorsult áprilisban a márciusi 1 százalékról 1,2 százalékra, ami az inflációs tényezők erősödésére utal.
Hozzátette, hogy a következő időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása átgyűrűzhet a feldolgozott élelmiszerek árába, ami felfelé hajthatja az inflációs mutatót.
Az üzemanyagáraknál is inkább áremelkedés várható az olajárak növekedése miatt, ez pedig szintén emeli az inflációs rátát.
A K&H Bank elemzője arra számít, hogy az éves átlagos infláció valamivel nulla százalék felett lehet az idén, decemberben pedig a 12 hónapra visszatekintő infláció mértéke meghaladhatja a 2 százalékot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az olajárak emelkedése és a dollár jelentős erősödése miatt az inflációra nézve mérséklődtek a lefelé mutató kockázatok. Hozzáfűzte, hogy az olajárak még így is közel 45 százalékkal maradnak el az egy évvel ezelőtti szintjüktől.
A szakértő arra számít, hogy októberig 0-0,1 százalék körül mozoghat az infláció, majd az év végére bázishatások miatt 1,8 százalékra emelkedik. Az idei átlagos infláció nulla körül lehet, 2016-ban pedig 2,5 százalékos átlagos inflációval számol.
Az elemző kifejtette, hogy mivel belátható időn belül az infláció nem éri el az MNB által kitűzött inflációs célt, a jegybank tovább csökkentheti, majd a jövő év végéig alacsony szinten tarthatja az alapkamatot. Suppan Gergely arra számít, hogy két lépésben júniusig 1,50 százalékra mérséklődik a most 1,80 százalékos alapkamat.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzőjének az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a mínusz 0,3 százalékos áprilisi inflációs adat megegyezik a várakozásaikkal, a maginfláció azonban magasabb a bank által előre jelezettnél. A növekedést a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is segítette - jegyezte meg a szakértő.
Májusban várhatóan pozitív tartományba kerül az infláció az üzemanyag és a pénzügyi szolgáltatások esetében a bázishatások, valamint a dohányáruk jövedéki adójának növekedése miatt.
Az elemző szerint az infláció akkor indulhat erőteljesebben növekedésnek, ha - várakozásaiknak megfelelően - a forint árfolyama elkezd gyengülni.
Az MKB vezető elemzője decemberre éves szinten 2 százalék feletti fogyasztói árnövekedéssel számol. Az éves átlagos inflációt 0,3 százalék körülire várja 2015-re a szakértő, míg 2016-ban 2,8 százalékos átlagos árnövekedést vár.
Várakozásaik szerint a jegybank 1,5 százalékra csökkenti az alapkamatot júniusig, a további csökkentés ellen szól, ha gyengül a forint árfolyama és nő az infláció.
MTI
Hozzászólások