Eltűnhetnek az 1 és 2 centes érmék
A lakosság 74%-as a két legkisebb címlet kivonása mellett szavaz Ausztriában egy a közelmúltban végzett lakossági felmérés eredményei alapján.
A közös valutát, mint készpénzt 2002-ben vezették be az Európai Unió akkor 12 országában, azóta öttel bővült az eurót törvényes fizetőeszközként használó tagállamok köre. Fémpénzből 8 címlet van forgalomban, az 1, a 2, az 5, a 10, a 20, az 50 centes és az 1 és 2 eurós. Az ettől eltérő címletű fémpénzek emlékpénzeknek minősülnek, azaz a kibocsátó országban elvileg elfogadás köteles, de gyűjtői célú kibocsátásról évén szó, a pénzforgalomban ezek a fémpénzek nem vesznek részt.
A két legkisebb címlet már megjelenésekor feleslegesnek bizonyult Finnországban, de egységes az pénzforgalmi szabályok miatt az északi ország is forgalomba hozta azokat. Az elmúlt években mind Finnországban, mind Hollandiában a pénzforgalmat gyakorlatilag 1-esek és 2-esek nélkül bonyolítják le. Az elmúlt több mint tíz év alatt a különböző államoknak különböző pénzforgalmi szokásai alakultak ki. Például az 5 centes érmét az írországi automaták elfogadják (az 1-est és a 2-est azok sem), míg Ausztriában a 10 centes a legkisebb címlet, amellyel például tömegközlekedése jegyet lehet vásárolni.
A gyártási költségek kalkulálása is fontos szempont a címletmegoszlási döntéskor. Eddig 1,4 milliárd veszteséget jelentett az EU-nak az 1 és 2 centesek gyártása a bevezetés óta.
Az említett felmérés azután készült, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette a kivonást. Az Oekonsult felmérése szerint a megkérdezettek csupán 7%-a fizet rendszeresen a kis címletű pénzekkel. 68,5% pedig egyáltalán nem használja azokat. 75%-uk gyűjti a rézpénzeket nagy, öblös üvegekben. Ezeket időnként egy bankfiókban magasabb címletekre váltják. Ezt azonban sokan kényelmetlen megoldásnak találják. Mindezeket figyelembe véve négyből három osztrák állampolgár ésszerűnek és helyesnek találná a legkisebb címletek forgalomból történő kivonását.
Az osztrák válaszadók bíznak a kereskedőkben és 63%-uk meg van győződve arról, hogy a 0,99 euró összegeket 0,96-re kerekítenék. A többi válaszadó a felfelé kerekítést tartja valószínűnek.
Ez utóbbi vélekedést osztották évekkel ezelőtt a magyar szakemberek, amikor az 1 és 2 forintos kivonásának igénye merült fel. Hosszú ideig nem döntött a hazai kibocsátó hatóság, a Magyar Nemzeti Bank a kivonás mellet, mivel a felmérések szerint akkor a 90-es években az mintegy 6-7%-os inflációt idézett volna elő pusztán az árak felfelé kerekítése miatt.
Az idei megkérdezettek 93%-a viszont úgy gondolja, hogy az Európai Unióban az aprópénzek kivonásánál fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. Amennyiben a kivonás mellett döntenek, új szabályozások is szükségessé válnak.
A közös valutát, mint készpénzt 2002-ben vezették be az Európai Unió akkor 12 országában, azóta öttel bővült az eurót törvényes fizetőeszközként használó tagállamok köre. Fémpénzből 8 címlet van forgalomban, az 1, a 2, az 5, a 10, a 20, az 50 centes és az 1 és 2 eurós.
A két legkisebb címlet már megjelenésekor feleslegesnek bizonyult Finnországban, de egységes az pénzforgalmi szabályok miatt az északi ország is forgalomba hozta azokat. Az elmúlt években mind Finnországban, mind Hollandiában a pénzforgalmat gyakorlatilag 1-esek és 2-esek nélkül bonyolítják le. Az elmúlt több mint tíz év alatt a különböző államoknak különböző pénzforgalmi szokásai alakultak ki. Például az 5 centes érmét az írországi automaták elfogadják (az 1-est és a 2-est azok sem), míg Ausztriában a 10 centes a legkisebb címlet, amellyel például tömegközlekedése jegyet lehet vásárolni.
A gyártási költségek kalkulálása is fontos szempont a címletmegoszlási döntéskor. Eddig 1,4 milliárd veszteséget jelentett az EU-nak az 1 és 2 centesek gyártása a bevezetés óta.
Az említett felmérés azután készült, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette a kivonást. Az Oekonsult felmérése szerint a megkérdezettek csupán 7%-a fizet rendszeresen a kis címletű pénzekkel. 68,5% pedig egyáltalán nem használja azokat. 75%-uk gyűjti a rézpénzeket nagy, öblös üvegekben. Ezeket időnként egy bankfiókban magasabb címletekre váltják. Ezt azonban sokan kényelmetlen megoldásnak találják. Mindezeket figyelembe véve négyből három osztrák állampolgár ésszerűnek és helyesnek találná a legkisebb címletek forgalomból történő kivonását.
Az osztrák válaszadók bíznak a kereskedőkben és 63%-uk meg van győződve arról, hogy a 0,99 euró összegeket 0,96-re kerekítenék. A többi válaszadó a felfelé kerekítést tartja valószínűnek.
Ez utóbbi vélekedést osztották évekkel ezelőtt a magyar szakemberek, amikor az 1 és 2 forintos kivonásának igénye merült fel. Hosszú ideig nem döntött a hazai kibocsátó hatóság, a Magyar Nemzeti Bank a kivonás mellet, mivel a felmérések szerint akkor a 90-es években az mintegy 6-7%-os inflációt idézett volna elő pusztán az árak felfelé kerekítése miatt.
Az idei megkérdezettek 93%-a viszont úgy gondolja, hogy az Európai Unióban az aprópénzek kivonásánál fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. Amennyiben a kivonás mellett döntenek, új szabályozások is szükségessé válnak.
Hozzászólások