Eltűnhetnek az 1 és 2 centes érmék
A lakosság 74%-as a két legkisebb címlet kivonása mellett szavaz Ausztriában egy a közelmúltban végzett lakossági felmérés eredményei alapján.
A közös valutát, mint készpénzt 2002-ben vezették be az Európai Unió akkor 12 országában, azóta öttel bővült az eurót törvényes fizetőeszközként használó tagállamok köre. Fémpénzből 8 címlet van forgalomban, az 1, a 2, az 5, a 10, a 20, az 50 centes és az 1 és 2 eurós. Az ettől eltérő címletű fémpénzek emlékpénzeknek minősülnek, azaz a kibocsátó országban elvileg elfogadás köteles, de gyűjtői célú kibocsátásról évén szó, a pénzforgalomban ezek a fémpénzek nem vesznek részt.
A két legkisebb címlet már megjelenésekor feleslegesnek bizonyult Finnországban, de egységes az pénzforgalmi szabályok miatt az északi ország is forgalomba hozta azokat. Az elmúlt években mind Finnországban, mind Hollandiában a pénzforgalmat gyakorlatilag 1-esek és 2-esek nélkül bonyolítják le. Az elmúlt több mint tíz év alatt a különböző államoknak különböző pénzforgalmi szokásai alakultak ki. Például az 5 centes érmét az írországi automaták elfogadják (az 1-est és a 2-est azok sem), míg Ausztriában a 10 centes a legkisebb címlet, amellyel például tömegközlekedése jegyet lehet vásárolni.
A gyártási költségek kalkulálása is fontos szempont a címletmegoszlási döntéskor. Eddig 1,4 milliárd veszteséget jelentett az EU-nak az 1 és 2 centesek gyártása a bevezetés óta.
Az említett felmérés azután készült, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette a kivonást. Az Oekonsult felmérése szerint a megkérdezettek csupán 7%-a fizet rendszeresen a kis címletű pénzekkel. 68,5% pedig egyáltalán nem használja azokat. 75%-uk gyűjti a rézpénzeket nagy, öblös üvegekben. Ezeket időnként egy bankfiókban magasabb címletekre váltják. Ezt azonban sokan kényelmetlen megoldásnak találják. Mindezeket figyelembe véve négyből három osztrák állampolgár ésszerűnek és helyesnek találná a legkisebb címletek forgalomból történő kivonását.
Az osztrák válaszadók bíznak a kereskedőkben és 63%-uk meg van győződve arról, hogy a 0,99 euró összegeket 0,96-re kerekítenék. A többi válaszadó a felfelé kerekítést tartja valószínűnek.
Ez utóbbi vélekedést osztották évekkel ezelőtt a magyar szakemberek, amikor az 1 és 2 forintos kivonásának igénye merült fel. Hosszú ideig nem döntött a hazai kibocsátó hatóság, a Magyar Nemzeti Bank a kivonás mellet, mivel a felmérések szerint akkor a 90-es években az mintegy 6-7%-os inflációt idézett volna elő pusztán az árak felfelé kerekítése miatt.
Az idei megkérdezettek 93%-a viszont úgy gondolja, hogy az Európai Unióban az aprópénzek kivonásánál fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. Amennyiben a kivonás mellett döntenek, új szabályozások is szükségessé válnak.
A közös valutát, mint készpénzt 2002-ben vezették be az Európai Unió akkor 12 országában, azóta öttel bővült az eurót törvényes fizetőeszközként használó tagállamok köre. Fémpénzből 8 címlet van forgalomban, az 1, a 2, az 5, a 10, a 20, az 50 centes és az 1 és 2 eurós. Az ettől eltérő címletű fémpénzek emlékpénzeknek minősülnek, azaz a kibocsátó országban elvileg elfogadás köteles, de gyűjtői célú kibocsátásról évén szó, a pénzforgalomban ezek a fémpénzek nem vesznek részt.A két legkisebb címlet már megjelenésekor feleslegesnek bizonyult Finnországban, de egységes az pénzforgalmi szabályok miatt az északi ország is forgalomba hozta azokat. Az elmúlt években mind Finnországban, mind Hollandiában a pénzforgalmat gyakorlatilag 1-esek és 2-esek nélkül bonyolítják le. Az elmúlt több mint tíz év alatt a különböző államoknak különböző pénzforgalmi szokásai alakultak ki. Például az 5 centes érmét az írországi automaták elfogadják (az 1-est és a 2-est azok sem), míg Ausztriában a 10 centes a legkisebb címlet, amellyel például tömegközlekedése jegyet lehet vásárolni.
A gyártási költségek kalkulálása is fontos szempont a címletmegoszlási döntéskor. Eddig 1,4 milliárd veszteséget jelentett az EU-nak az 1 és 2 centesek gyártása a bevezetés óta.
Az említett felmérés azután készült, hogy az Európai Bizottság fontolóra vette a kivonást. Az Oekonsult felmérése szerint a megkérdezettek csupán 7%-a fizet rendszeresen a kis címletű pénzekkel. 68,5% pedig egyáltalán nem használja azokat. 75%-uk gyűjti a rézpénzeket nagy, öblös üvegekben. Ezeket időnként egy bankfiókban magasabb címletekre váltják. Ezt azonban sokan kényelmetlen megoldásnak találják. Mindezeket figyelembe véve négyből három osztrák állampolgár ésszerűnek és helyesnek találná a legkisebb címletek forgalomból történő kivonását.
Az osztrák válaszadók bíznak a kereskedőkben és 63%-uk meg van győződve arról, hogy a 0,99 euró összegeket 0,96-re kerekítenék. A többi válaszadó a felfelé kerekítést tartja valószínűnek.
Ez utóbbi vélekedést osztották évekkel ezelőtt a magyar szakemberek, amikor az 1 és 2 forintos kivonásának igénye merült fel. Hosszú ideig nem döntött a hazai kibocsátó hatóság, a Magyar Nemzeti Bank a kivonás mellet, mivel a felmérések szerint akkor a 90-es években az mintegy 6-7%-os inflációt idézett volna elő pusztán az árak felfelé kerekítése miatt.
Az idei megkérdezettek 93%-a viszont úgy gondolja, hogy az Európai Unióban az aprópénzek kivonásánál fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni. Amennyiben a kivonás mellett döntenek, új szabályozások is szükségessé válnak.
Hozzászólások