Eltűnő középréteg: tovább nő a szakadék a szegények és a gazdagok között
Az OECD nemzetközi szervezet legfrissebb tanulmányából megtudtuk, hogy az utóbbi években tovább növekedett a szakadék – elsősorban az OECD országokban – a szegények és a gazdagok között. Az egyenlőtlenségek a felmérések szerint minden egyes országban ugyanazokra az okokra vezethetők vissza, így az egyre szaporodó konfliktusok miatt sürgetővé vált a helyzet kezelése.
A tanulmány szerint a középréteg eltűnése a válság hatására rendkívül felgyorsult, az elmúlt 30 évet szemlélve a jelenben a legnagyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között. A fejlett gazdasággal rendelkező országok esetében a leggazdagabbak és a legszegényebbek tíz százaléka közötti átlagos jövedelemkülönbség az utóbbi időben a kilencszeresére növekedett.
Az OECD szerint a globalizációnak nem volt nagy hatása a kialakult helyzetre, ellenben a technológiai fejlődésből sokan profitálhattak, így például a magasabban kvalifikált dolgozók, vagy azok, akik olyan tudással rendelkeztek, amelyet kiválóan tudtak hasznosítani az IT szektorokban.
Szintén elősegítették a szegények és a gazdagok közötti rés kiszélesedését a szabályozási és az intézményi változások, amelyek javítottak ugyan a foglalkoztatási rátán, de ezzel együtt komolyabb egyenlőtlenségekhez is vezettek a bérek tekintetében.
Ezzel egyetemben visszaszorultak például a kollektív szerződések is, így emelkedett a részmunkaidős állások száma, de az elmúlt években átalakultak a családok struktúrái is, a háztartások bevételei így diszkvalifikáltabbá váltak, az egy fős háztartások száma rendkívüli módon megnőtt, de megváltoztak a házasodási szokások is, amelyek kivétel nélkül hozzájárultak ahhoz, hogy drasztikus mértékűvé vált a különbség a gazdagok és a szegények között.
Az OECD tanulmánya szerint minden, a problémára megoldást kínáló stratégiának három pillért kell felhasználnia. Ezek a humán tőkébe való nagyobb befektetés, a befogadó foglalkoztatás ösztönzése, valamint egy jól megtervezett adó és transzfer újraelosztás. Ezek nélkül a társadalom alsó és felső rétegei között még inkább nőni fog a különbség, ami hosszabb távon beláthatatlan következményekkel fog járni.
A tanulmány szerint a középréteg eltűnése a válság hatására rendkívül felgyorsult, az elmúlt 30 évet szemlélve a jelenben a legnagyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Az OECD szerint a globalizációnak nem volt nagy hatása a kialakult helyzetre, ellenben a technológiai fejlődésből sokan profitálhattak, így például a magasabban kvalifikált dolgozók, vagy azok, akik olyan tudással rendelkeztek, amelyet kiválóan tudtak hasznosítani az IT szektorokban.
Szintén elősegítették a szegények és a gazdagok közötti rés kiszélesedését a szabályozási és az intézményi változások, amelyek javítottak ugyan a foglalkoztatási rátán, de ezzel együtt komolyabb egyenlőtlenségekhez is vezettek a bérek tekintetében.
Ezzel egyetemben visszaszorultak például a kollektív szerződések is, így emelkedett a részmunkaidős állások száma, de az elmúlt években átalakultak a családok struktúrái is, a háztartások bevételei így diszkvalifikáltabbá váltak, az egy fős háztartások száma rendkívüli módon megnőtt, de megváltoztak a házasodási szokások is, amelyek kivétel nélkül hozzájárultak ahhoz, hogy drasztikus mértékűvé vált a különbség a gazdagok és a szegények között.
Az OECD tanulmánya szerint minden, a problémára megoldást kínáló stratégiának három pillért kell felhasználnia. Ezek a humán tőkébe való nagyobb befektetés, a befogadó foglalkoztatás ösztönzése, valamint egy jól megtervezett adó és transzfer újraelosztás. Ezek nélkül a társadalom alsó és felső rétegei között még inkább nőni fog a különbség, ami hosszabb távon beláthatatlan következményekkel fog járni.
Hozzászólások